Összegzés Magyarország védett természeti értékeiről

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 24. §-ának (2) bekezdésében, 69. §-ának (3) bekezdésében, továbbá 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A védett növény-, illetve állatfajokat, valamint egyedeik pénzben kifejezett értékét az 1. számú, illetőleg a 2. számú melléklet, a fokozottan védett növény-, illetve állatfajokat, valamint egyedeik pénzben kifejezett értékét a 3. számú, illetőleg a 4. számú melléklet szerint állapítom meg. A védett gomba- és zuzmófajokat, valamint egyedeik pénzben kifejezett értékét a 9. számú melléklet szerint állapítom meg.

(2) A teljes pénzben kifejezett értéket kell figyelembe venni a faj élő vagy élettelen példánya, bármely fejlődési alakja, továbbá felismerhető része, származéka esetében. A példányra vonatkozó pénzben kifejezett értékek gombák esetében a termőtestre, zuzmók esetében a teleptestre vonatkoznak.

2. § Az ökológiai folyamatokban betöltött fontos, nélkülözhetetlen szerepük miatt védettek a fészeképítő hangyafajok által épített fészkek (hangyabolyok). A természetvédelmi oltalom alatt álló fészeképítő hangyafajok körét és a hangyabolyok pénzben kifejezett értékét az 5. számú melléklet szerint állapítom meg.

3. § A fokozottan védett barlangok körét a 6. számú melléklet szerint állapítom meg.

4. § (1) Az 1-4. számú mellékletben nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok körét a 7. és a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 7. számú mellékletben szereplő növényfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 10 000 Ft.

(3) A 8. számú mellékletben szereplő állatfajok közül

a) a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) pénzben kifejezett értéke egyedenként 1000 Ft,

b) a siketfajd (Tetrao urogallus), a nyírfajd (Tetrao tetrix) és a barna medve (Ursus arctos) pénzben kifejezett értéke egyedenként 50 000 Ft,

c) az a)-b) pontban nem szereplő fajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 20 000 Ft.

(4) Az (l) bekezdés szerinti fajokra a Tvt. 42-44. §-ának és a Tvt. 80. §-ának, továbbá a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály, valamint a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A 7. és a 8. számú mellékletben szereplő növény-, illetve állatfajok esetében a Tvt. 42. § (3)-(4) bekezdése, valamint a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély - a 4/A. §-ban foglalt eltérésekkel - csak korlátozott számú példányra

a) kutatási, oktatási célból,

b) egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy

c) egyéb közérdekből

adható.

4/A. § (1) Közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében - amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért - a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fajok egyedei tekintetében a riasztás a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető.

(3) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét:

a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,

b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,

c) szeptember 1. és január 31. között,

d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint

e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül

végzi.

(4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos.

(5) A seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlőültetvényekben, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét

a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,

b) védett természeti területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken kívül,

c) augusztus 1. és október 31. között,

d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint

e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül

végzi.

(6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak.

(7) A hörcsög (Cricetus cricetus) gyérítését védett természeti területen kívül, engedély nélkül végezheti az ingatlan tulajdonosa, illetve jogszerű használója által megbízott személy az okszerű mezőgazdaságban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben a lakott hörcsöglyukak száma hektáronként meghaladja a kettőt.

(8) A (7) bekezdésben biztosított gyérítési lehetőség során elpusztított hörcsögök (Cricetus cricetus) prémjének, illetve az abból készített termékeknek a tartása, hasznosítása, bemutatása - a külön jogszabályban meghatározott közérdek bizonyításának hiányában is - engedélyezhető, amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért.

(9) A 8. számú mellékletben szereplő hólyagos fóka (Cystophora cristata) és grönlandi fóka (Pagophilus groenlandicus) származékai esetében a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély adható abban az esetben is, ha igazolható, hogy a származék elkészítéséhez e két faj valamelyikének egyedét az inúit nép tagjai hagyományos vadászattal ejtették el.

(10) A kőszáli kecske (Capra ibex), a spanyol kecske (Capra pyrenaica), továbbá a 8. számú mellékletben szereplő tyúkalakúak (Galliformes) külföldről jogszerűen megszerzett származékának (különösen trófea) tartása, országba történő behozatala, országból való kivitele, országon történő átszállítása - a külön jogszabályban meghatározott közérdek bizonyításának hiányában is - engedélyezhető, amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért.

(11) A (10) bekezdés szerinti engedélyekkel a behozatalkor rendelkezni kell, kivéve ha az egyed elejtése 30 napon belül történt. Az engedélyt ebben az esetben a jogszerű elejtést követő 30 napon belül kell megkérni.

(12) A sarki hófajd (Lagopus lagopus), a barnanyakú szirtifogoly (Alectoris barbara) és a vörös fogoly (Alectoris rufa) származékának eladása esetén a (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13) A barna medve (Ursus arctos) külföldről jogszerűen megszerzett származéka (különösen trófea) esetében a jogszerű megszerzést külön jogszabályok alapján a tulajdonosnak igazolnia kell. Az igazolás hatósági elfogadása megfelel a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti tartásra, hasznosításra és bemutatásra vonatkozó engedély kiadásának.

(14) A 8. számú mellékletben szereplő szárazföldi teknősfajok (Testudinidae) egyedei esetében a jogszerű megszerzést külön jogszabályok alapján a tulajdonosnak igazolnia kell. Az igazolás hatósági elfogadása megfelel a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti tartásra, hasznosításra és bemutatásra vonatkozó engedély kiadásának.

5. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben felsorolt fajok kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló, többször módosított 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

(2) A 2. számú mellékletben felsorolt halfajok közül a dunai nagyhering, a fenékjáró küllő, a gyöngyös koncér, a leánykoncér, valamint a szivárványos ökle esetében az e rendelet szerinti védelem 2002. január 1-jén lép hatályba.

6. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, I. melléklet, II/2. melléklet és III/2. melléklet, valamint az azokat módosító

aa) a Tanács 81/854/EGK irányelve,

ab) a Bizottság 85/411/EGK irányelve,

ac) a Tanács 86/122/EGK irányelve,

ad) a Bizottság 91/244/EGK irányelve,

ae) a Tanács 94/24/EK irányelve,

af) a Bizottság 97/49/EK irányelve,

ag) a Görög Köztársaság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

ah) a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

ai) az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

aj) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány;

b) a Tanács 83/129/EGK irányelve (1983. március 28.) egyes fókabébik prémjének és az abból származó termékeknek a tagállamokba történő behozataláról;

c) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 12. cikk (1) bekezdés, 13. cikk (1) bekezdés, II. melléklet, IV. melléklet és V. melléklet, valamint az azokat módosító

ca) a Tanács 97/62/EK irányelve,

cb) az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

cc) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány;

d) a Tanács 2006. november 20-i 2006/105/EK irányelve a környezetvédelem területén elfogadott 79/409/EGK, 92/43/EGK, 97/68/EK, 2001/80/EK és 2001/81/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról.

1. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Védett növények

2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Védett állatok

3. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Fokozottan védett növények

4. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Fokozottan védett állatok

5. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Fészeképítő hangyafajok védett fészkei (bolyok)

6. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Fokozottan védett barlangok

7. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok

8. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok

9. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez - Védett gombák és zuzmók (lichenizált gombák)