| |
A természet védelméről szóló törvény alapján kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes vadon élő szervezeteket, azaz az állat-, növény-, gomba- és zuzmófajokat, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket. E kiemelt oltalom a védetté nyilvánítással jön létre. Amennyiben egy védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket fokozottan védetté kell nyilvánítani.
A fajokat a természetvédelemért felelős miniszter nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté. Emellett a miniszter határozza meg az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, beleértve az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat. A miniszter egy adott védett faj meghatározott fejlődési szakaszának, alakjának, állapotának vagy származékának kiemelt természeti oltalmát feloldhatja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok nem indokolják. Ilyen például a homoktövis gyümölcse, illetve az abból készített lekvár, vagy az éti csiga már üres háza, a csigahéj.
Bár hazánkban már az 1883-as vadászati törvény tiltotta az éneklőmadarak elejtését „minden időben”, az első fajokat védetté nyilvánító jogszabálynak az 1901-ben született, 24655/VII. 1. számú FM körrendeletet tekintjük, mely 132 madárfaj, illetve 30 emlősfaj számára biztosított védelmet, elismerve azt, hogy e fajok a mezőgazdaság számára hasznos szervezetek. A világon az elsők között, hazánkban 1912-ben kerültek védelem alá madárfajok (a nagy és kis kócsag, az üstökösgém, a batla és a kanalasgém) valóban a mai értelemben vett természetvédelmi okokból. Ebből az okból egyéb gerinces 1974-ben, gerinctelen 1982-ben, az első növényfaj 1971-ben, míg gombafaj 2005-ben került oltalom alá.
Mára a védett fajok száma megközelíti a kétezret.
Megnevezés
|
2016
|
a védett természeti értékek száma
|
ebből fokozottan védett
|
Gombák
|
58
|
-
|
Zuzmók
|
17
|
-
|
|
| Növények |
mohák
|
77
|
-
|
harasztok
|
44
|
7
|
nyitvatermők
|
1
|
1
|
zárvatermők
|
611
|
79
|
Összesen
|
733
|
87
|
|
| Állatok |
gerinctelenek
|
695
|
57
|
gerincesek
|
483
|
128
|
körszájúak
|
2
|
2
|
halak
|
31
|
7
|
kétéltűek
|
18
|
1
|
hüllők
|
15
|
5
|
madarak
|
359
|
95
|
emlősök
|
58
|
18
|
Összesen
|
1178
|
185
|
|
Hangyabolyok
|
6
|
-
|
A legveszélyeztetettebb fajok, szám szerint 272, fokozottan védettek. E fajok védelmében – megfelelő kompenzáció mellett - még az okszerű gazdálkodás is korlátozható, és e fajok egyedeinek elpusztítása automatikusan büntetőjogi tényállásnak minősül.
|
A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
