magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer
 
Interaktív természetvédelmi térkép 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» nagy hőscincér
nagy hőscincér
 
Adatok:
 Magyar név: nagy hőscincér
 Latin név: Cerambyx cerdo
 Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Bogarak (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Coleoptera (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II.,Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern II.


Méret: 24-55 mm.
 
 
Külalak: Mindkét nem sötétbarna, a szárnyfedők vége világosabb színű. A hímek csápja sokkal hosszabb, míg a nőstényeké csak kissé hosszabb, mint a test.
 
Élőhely: Hazánk öreg tölgyeseiben (fás legelők, ártéri erdők, parkok) mindenhol előfordul, de az Alföld középső régiójában ritkább.
 
Előfordulás: Egykori elterjedési területe lefedte szinte egész Európát, beleértve Nagy-Britannia és Skandinávia déli részeit. Ám az idő tölgyerdők számának megfogyatkozásával a faj élettere is beszűkült, egyes területekről teljesen eltűnt. Dél- és Kelet-Európában azonban ma is gyakori.
 
Aktivitási periódus: Májustól augusztusig aktív, június-júliusban rajzik.
 
Biológia: Lárvái 2 évig vastag törzsű, még lábon álló, de részben már elhalt tölgyfák kérge alatt, a fa még élő és ár elhalt részének határán élnek, majd a farészbe húzódnak. A 4. év végén bábozódnak be egy meszes dugóval lezárt kamrában. A kifejlett bogarak a fák laza kérge alatt vagy farakásokban pihennek, illetve a kifolyó fanedveket nyalogatják. Késő délután és este aktívak.
 
 
Ref.:
Merkl Ottó: Bogarak – Élővilág könyvtár. Kossuth Kiadó, Budapest, 2003.
Móczár László: Állathatározó I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design