magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer
 
Interaktív természetvédelmi térkép 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» széles pajzsika
széles pajzsika
 
Adatok:
 Magyar név: széles pajzsika
 Latin név: Dryopteris dilatata
 Tágabb kategória, magyar: Harasztok (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Pteridophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Pajzsikafélék (család)
 Szűkebb kategória, latin: Aspidiaceae (familia)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 1. melléklet


Szinoníma: Dryopteris austriaca, Dryopteris lanceolato-cristata
 
Leírása:
Termete 20-120 (140) cm. Életmód: Hemikryptophyta.
Nagytermetű páfrány, a levelek rozettában állnak, sötétzöldek, néha kitelelnek. A levélnyél pelyvaszőrei középen sötét foltosak. A levelek háromszorosan szárnyaltak. A levélszárnyak viszonylag ritkásan és átellenesen állók, keskeny-háromszög alakúak. A levélkék azonos síkban helyezkednek el a levéllemezzel. A legalsó levélszárny a legszélesebb, az alapi vagy gyakran a második szárnyacskája a leghosszabb, de rövidebb, mint a levélszárny hosszának fele. A levél szárnyacskák hasogatott-fogasak, kissé szálkás csúcsúak, általában domború felületűek. A fátyolkák vese alakúak. A spórák sötétbarnák, felületükön sűrűn hegyes kiemelkedések vannak.
 
Spóraérése:
július – szeptember
 
Élőhelye:
Enyhén mészkerülő, friss, nyirkos talajt jelez. Liget- és láperdőkben, égerlápokban, égerligetekben, üde lomberdőkben, sziklás (főleg montán) bükkösökben, bükkelegyes fenyvesekben, erdeifenyvesekben, telepített fenyvesekben él.
 
Elterjedése:
Zemplén, Cserehát, Aggteleki-karszt, Bükk, Mátra, Medves, Börzsöny Pilis, Budai-hegység, Vértes, Bakony, Keszthelyi-hegység, Zalai-dombvidék, Mecsek, Balfi-dombvidék, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Vasi-dombvidék, Vend-vidék, Őrség, Belső-Somogy, Zselic, Geresdi-dombvidék, Szekszárdi-dombvidék, Szigetköz, Hanság Kis-Alföld, Mezőföld, Rába-sík, Turján-vidék, Bodrogköz.
 
Megjegyzés:
Adatai megerősítésre szorulnak, mivel könnyen téveszthető a hegyi pajzsikával (Dryopteris  assimilis), amelyik általában kisebb, levélszíne világosabb, levélszárnyacskái sűrűbben állnak. A legbiztosabb bélyeg a legalsó levélszárny alapi szárnyacskájának hossza, amely itt mindig határozottan rövidebb, mint a levélszárny hosszának fele.
 
 
Forrás:
Seregélyes Tibor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
Pintér István, in Király Gergő (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design