magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» sokcimpájú holdruta
sokcimpájú holdruta
 
Adatok:
 Magyar név: sokcimpájú holdruta
 Latin név: Botrychium multifidum
 Tágabb kategória, magyar: Harasztok (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Pteridophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Kígyónyelvfélék (család)
 Szűkebb kategória, latin: Ophyoglossaceae (familia)
 Fokozottan védett: igen
 Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 1. melléklet
 Egyezmények: Bern I.


Leírása:
Termete: 5-17 (25) cm. Életforma: Geophyta.
Évelő növény. Néha – kedvezőtlen időszakban – csak a meddő levélkaréj fejlődik ki, máskor viszont egy teljes és egy meddő hajtás is megjelenik, és úgy tűnik, mintha a növénynek két levele lenne. A meddő levélkaréj ± egyenlő oldalú háromszög kerületű, 2–3-szorosan szárnyas, 3-9 cm-es nyelű. A levélszárnyak (oldalanként 2–6) húsosak, bőrneműek, tompák, ± lekerekítettek. A meddő levélkaréj mindig a talaj (ill. a mohapárna) közelében található, az általában kétszeresen szárnyalt, a sárgászöld színű spórás rész nyele viszont hosszú.
 
Spóraérése:
július – augusztus
 
Élőhelye:
Mészkerülő, reliktum jellegű, montán-szubalpin faj, mészkerülő hegyi rétek, szőrfűgyepek, acidofil bükkösök növénye.
 
Elterjedése:
Zemplén, Bükk.
 
Megjegyzés:
Igen ritka növény, amely – a többi holdrutafajhoz hasonlóan – gombákkal él szimbiózisban (mikorrhizás), és kedvezőtlen időjárás esetén hosszabb ideig lappang vagy csak meddő levelet hoz. Esetleg téveszthető az ágas holdrutával (Botrychium  matricariifolium), de ennek termő és meddő levélkaréja magasan a talaj fölött válik ketté, és meddő karéja kifejezetten hosszúkás, a spórás rész pedig tagoltabb.
 
 
Forrás:
Seregélyes Tibor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
Pintér István, in Király Gergő (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design