magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» fekete bödöncsiga
fekete bödöncsiga
 
Adatok:
 Magyar név: fekete bödöncsiga
 Latin név: Theodoxus prevostianus
 Tágabb kategória, magyar: Puhatestűek (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Mollusca (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Csigák (osztály)
 Szűkebb kategória, latin: Gastropoda (classis)
 Fokozottan védett: igen
 Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Fokozottan védetté nyilvánítás éve: 2012
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Népi elnevezések: fekete bödöncsiga




A védett fajhoz még nincs feltöltve kép

Fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus)
 
Méret: 6-7×4-5 mm. A különböző élőhelyen élő populációi színben és méretben jelentősen eltértek egymástól.
 
Héj: Féltojás alakú háza fényes fekete, de lehet sötétlila ritkábban zöldesszürke. A sötétlila színváltozat ritkán, a zöldesszürke mindig széles zegzugos vonalakkal díszített. A héja erős, belső oldalát vastag gyöngyházréteg borítja. A szájadékot az állat egy házfedővel le tudja zárni.
 
Élőhely: Állandó hőfokú (16°C-25°C) források kövein él.
 
Előfordulás: Soós Lajos 1943-ban az alábbi helyekről írta le: Görömböly-Tapolca, Diósgyőr-Tapolca, a diósgyőri várrom alatti forrás, Kácsfürdő, Dudujka (Hejő-patak), Sály (Latori vízfő), Tata (Angolkert). 1909-ben szintén Soós Lajos betelepítette Óbudára a Római-fürdő tavának levezető árkába is. A faj egykor tömegesen fordult elő élőhelyein. Soós 1943-ban így ír erről: „a tatai angolkert forrásainak kivezető árkában a kövek már messziről sötétlenek a rájuk telepedett csigák tömegeitől”.
Mára a fekete bödöncsigának az egész világon négy ismert állománya maradt meg. Hazánkban a Kácsi-patakban található az egyetlen ismert populáció, míg Magyarország területén kívül három ismert populáció van: Ausztriában a Bécs melletti hévizekben (Bad Vöslau és Bad Fichau) kettő és Szlovéniában egy populáció.
 
Érdekesség: A fekete bödöncsiga egy olyan puhatestű család (Neritidae) tagja, melynek legtöbb faja tengeri. A pannon biogeográfiai régió bennszülött maradvány faja, melyet speciális élőhelyi igényei miatt hazánkban leginkább fenyeget a kihalás veszélye. Hazai szakemberek kidolgozták a faj áttelepítési tervét azokra az egykori élőhelyeire, ahol a fajt veszélyeztető tényezők megszűntek. A faj globális védelme szempontjából Magyarország szerepe és felelőssége elsődleges.
 
Ref.:
Soós L. (1943): A Kárpát-medence Mollusca-faunája. Akadémiai Kiadó
Fehér Z., Zettler M. L., Bozsó M. és Szabó K. (2009): An attempt to reveal the systematic relationship between Theodoxus prevostianus (C. Pfeiffer, 1828) and Theodoxus danubialis (C. Pfeiffer, 1828) (Mollusca, Gastropoda, Neritidae). Mollusca 27: 95-107.
Domokos T és Pelbárt j. (2007): Magyarország védett puhatestűi. Grafon Kiadó
Varga J., Ötvös S., és S. Fükőh L. (2007): Theodoxus praevostianus C. Pfeiffer, 1828 kácsi lelőhelyei. Malakológiai Tájékoztató 25:95-101.
Fauna Europaea: http://www.faunaeur.org/full_results.php?id=429899
 
 
 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design