magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer
 
Interaktív természetvédelmi térkép 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» gyapjas gyűszűvirág
gyapjas gyűszűvirág
 
Adatok:
 Magyar név: gyapjas gyűszűvirág
 Latin név: Digitalis lanata
 Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Tátogatófélék (család)
 Szűkebb kategória, latin: Scrophulariaceae (familia)
 Fokozottan védett: igen
 Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Fokozottan védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 1. melléklet


Szinoníma: -
 
 
Termet: 50–150 cm Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
50–150 cm magas, feltűnő, egyszerű vagy ritkán elágazó szárú, dús virágú növény. Felső részében a csészelevelekkel együtt gyapjas-molyhos. Levelei szórt állásúak, széles-lándzsásak, ép szélűek. A virágzat csúcsálló fürt. A virágok rövid, gömbösödő harang alakúak, fehéres-okkersárgák, belül barnás vagy ibolyás erezetűek. A párta alsó ajkának középső cimpája nyelvszerű, kb. még egyszer olyan hosszú, mint a párta csöve; színe világosabb. A csészecimpák hegyesek. Termései tokok.
 
Virágzása:
június – augusztus / VIII – IX.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő; száraz gyepekben és száraz erdőkben él, de degradált, bolygatott területeken is előfordul.
 
Előfordulása:
Balkáni-pannon flóraelem.
Bükk, Gödöllői-dombvidék, Pilis, Budai-hegység, Bakony, Mecsekalja, Belső-Somogy,
Baranyai-dombvidék, Szekszárdi-dombvidék, Dráva-sík, Mezőföld, Tengelici-hegyvidék, Szentendrei-sziget, Duna-Tisza köze, Bereg-Szatmári-sík, Tiszántúl.
 
Megjegyzés:
Termesztésből több helyen kivadult. A száraz erdőkben élő sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora) általában alacsonyabb, virága sárga. A rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea) virágai rozsdabarnák, virágzat tengelye nem gyapjas, csészecimpái tompák A gyógy- és dísznövényként termesztett piros gyűszűvirágot (Digitalis purpurea) a szennyesrózsaszíntől bíborpirosig terjedő, belül sötéten foltos virágai jól elkülönítik.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;
 
 
Forrás:
Dénes Andrea, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., - Király Gergely- Fischer, Manfred A. in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design