magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» csengettyűvirág (illatos csengettyűvirág)
csengettyűvirág (illatos csengettyűvirág)
 
Adatok:
 Magyar név: csengettyűvirág (illatos csengettyűvirág)
 Latin név: Adenophora liliifolia
 Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Harangvirágfélék (család)
 Szűkebb kategória, latin: Campanulaceae (familia)
 Fokozottan védett: igen
 Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1988
 Fokozottan védetté nyilvánítás éve: 2008
 Rendelet melléklete: 1. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II.,Élőhelyvédelmi Irányelv IV.


Szinoníma: -
 
Termet: (5–) 10–20 (–40) cm Életforma: Therophyta
Leírása:
Évelő, 60–100 cm magas növény. Egyenes, felálló szára kopasz, hengeres. Tőálló levelei kerekdedek, szíves vállúak; levélnyelük hossza 30–50 mm. Az alsó szárlevelek elliptikusak, a felsők a szár csúcsa felé fokozatosan kisebbedők, hosszúkás-lándzsásak, ülők vagy rövid nyelűek (2–10 mm). A tő- és szárlevelek egyaránt fűrészes szélűek és kopaszak. Laza bugavirágzata a növény magasságának az 1/3-át is kiteszi. Halványkék, harang alakú pártája 10–20 mm-es, illatos. A csúcsán megvastagodott, egyenes bibeszál hosszan (kb. 10 mm) kinyúlik a pártából. A csészecimpák lehetnek ép szélűek és fogasak.
 
Virágzása:
(május) július – augusztus / VIII – IX.
 
Élőhelye:
Mésztartalomra közömbös vagy mészkedvelő. Cseres-tölgyesek, mészkerülő tölgyesek, ligeterdők, láperdők, hegyi rétek, szőrfűgyepek növénye.
 
Előfordulása:
Eurázsiai flóraelem.
Zemplén, Aggteleki-karszt, Bükk, Cserhát, Bakonyalja, Mecsek, Vasi-dombvidék, Belső-Somogy, Kis-Alföld, Mezőföld, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Nyírség.
 
Megjegyzés:
A csészecimpák ép vagy fogas széle, a levelek alakja, mérete rendkívül változó. Az utóbbi egy populáción belüli egyedeknél is nagyon változatos. Él hazánkban egy változata (var. pocsii), melynek a felső levelei is elliptikusak vagy tojásdadok, és levélnyele hosszabb (3–18 mm) az alapfajénál. A közelrokon harangvirágoktól (Campanula spp.) alapvetően abban különbözik, hogy a bibe hosszan kinyúlik a pártából, míg ezeknél nem vagy alig.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 3; CB;
 
Forrás:
Bölöni János- Lendvai Gábor- Vidéki Róbert, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp. Penksza Károly, in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design