magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» homoki bakszakáll
homoki bakszakáll
 
Adatok:
 Magyar név: homoki bakszakáll
 Latin név: Tragopogon floccosus
 Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Fészkesek (család)
 Szűkebb kategória, latin: Asteraceae (familia)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1993
 Rendelet melléklete: 1. melléklet


Szinoníma: -
 
 
Termet: 20–80 (–120) cm Életforma: Hemitherophyta
Leírása:
20–80 (–120) cm magas, terpedten ágas szárú, tőlevélrózsás, eleinte sűrűn pókhálós, gyapjas növény. Tőlevelei 10–30 cm hosszúak, korán elszáradnak. Szárlevelei kisebbek (a felsők csak 1 cm-esek) szórt állásúak, keskeny szálasak, vállukon szélesedők. Virágkocsánya végig egyenletesen vastag, a 2,5–4 cm átmérőjű fészekben csak sárga nyelves virágok ülnek. A fészekörv kb. 6 mm széles. Fészekpikkelyei egy sorban állnak, a szélső virágoknál nem hosszabbak. A kaszattermés csőre igen rövid.
 
Virágzása:
június – szeptember / VII – IX.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő; homokpuszták, homoki rétek, nyáras-borókások növénye.
 
Előfordulása:
Pannon-endemikur flóraelem.
Ipoly-vidék, Gödöllői-dombvidék, Pilis, Balaton-felvidék, Kis-Alföld, Tengelici-hegyvidék, Csepel-sziget, Pesti-sík, Turján-vidék, Duna–Tisza köze.
 
Megjegyzés:
Alcsaládjának (nyelvesvirágúak) hasonló megjelenésű nemzetségeinél a fészekpikkelyek fedelékesen vagy több sorban állnak. A hazai bakszakállfajok közül a közönséges bakszakáll (Tragopogon orientalis) levelei szélesebbek, csak a hónaljukban pókhálósak, fészkei általában nagyobbak (3–7 cm); a kaszattermés csőre akkora, mint maga a termés. A nagy bakszakáll (Tragopogon dubius) virágai kénsárgák; a fészekpikkelyek a szélső virágoknál hosszabbak, a kocsány a fészek alatt megvastagodik.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 3; I;
 
 
Forrás:
Király Gergely, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., -Dancza István in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design