magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» mocsári nőszőfű
mocsári nőszőfű
 
Adatok:
 Magyar név: mocsári nőszőfű
 Latin név: Epipactis palustris
 Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Kosborfélék (család)
 Szűkebb kategória, latin: Orchidaceae (familia)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 1. melléklet


Szinoníma:
 
 
Termet: 15–25 (–75) cm Életforma: Geophyta
Leírása:
15–50 (–75) cm magas faj. A szár felső része, a magház és a virágok külső lepelköre sűrűn pelyhes-szőrös. A 7–18 cm hosszú, 1,5–4 cm széles, felületükön fényes levelek (4–8) a szár alsó részén csoportosulnak; a felsők szálasak, az alsók hosszúkás-lándzsásak (a tövükön a legszélesebbek). A virágzat 5–30 virágú laza fürt A virágok bókolók, a magház kocsányos. A lepellevelek halványzöldek, barnásvörös futtatással; a külsők 8–13 mm hosszúak és 3,5–5,5 mm szélesek. A két részre tagolódó mézajak hosszabb (10–13,5 mm) a többi lepellevélnél, első része széles pajzs alakú, fehér, a hátulsó rész fehér alapon vörösen csíkozott.
 
Virágzása:
június – augusztus / VIII – IX (– X.)
 
Élőhelye:
Inkább mészkedvelő; síkvidéki és hegyi lápréteken, fűzlápokban, magassásos társulásokban, nádasok szélein fordul elő. Üde és kiszáradó láprétek, nedves, pionír felszínek. Üde és kiszáradó lápréteken, nedves, pionír felszíneken.
 
Előfordulása:
Északi-középhegység, Zempléni-hegység, Bükk, Gödöllői-dombvidék, Dunántúli-középhegység, Dunántúl, Alföld.
 
Megjegyzés:
A többi hazai nőszőfűfajnál a levelek a közepükön vagy a közepük alatt a legszélesebbek, a mézajkak lényegesen kisebbek, mint a lepellevelek.
 
Veszélyeztetettség:
 
 
Forrás:
Sulyok József, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., - Virók Viktor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design