Szinoníma: -
Termet: (5–) 10–15 (–20) cm Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
Kicsiny, évelő növény. Tőálló, szétterülő levélrózsája néhány cm átmérőjű. A hosszú nyelű, ép szélű, kerekded vagy haránt-elliptikus levelek színét rovarfogó mirigyszőrök, mozgó tentákulumok borítják, melyek színétől az egész levélrózsa pirosló, a mirigyfejecskék ragadós váladékától pedig csillogó. A levéltelen, (5–) 10–15 (–20) cm-es száron füzéres forgó virágzatban apró, ötszirmú, fehér vagy rózsaszínes virágok nyílnak. Toktermése van.
Virágzása:
(június –) július – augusztus / VIII – IX.
Élőhelye:
Mészkerülő; nálunk boreális reliktum. Tőzegmohás társulások növénye, így valódi tőzegmohalápokban (tőzegmoha-gyepben, tőzegmohapárnákon), átmeneti lápokban, fűzlápokban, forráslápokban fordul elő.
Előfordulása:
Cirkumpoláris flórelem.
Mátra, Kemeneshát, Vend-vidék, Őrség; Hetés, Bereg-Szatmári-sík.
Megjegyzés:
Gyakran alig észrevehető, de mással nem téveszthető faj. Keleméren telepített állománya él. Virágüzletekben néha árulják hosszúkás levelű rokonait, a közepes és a hosszúkáslevelű harmatfüvet (Drosera intermedia, Drosera anglica). Utóbbi kb. 40 éve pusztult ki hazánkból.
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 3;
Szollát György, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., - Sramkó Gábor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
