magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» kövér daravirág
kövér daravirág
 
Adatok:
 Magyar név: kövér daravirág
 Latin név: Draba lasiocarpa
 Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Keresztesvirágúak (család)
 Szűkebb kategória, latin: Brassicaceae (familia)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 1. melléklet


Szinoníma: Draba aizoon Wahlb.
 
 
Termet: 5–15 cm Életforma: Chamaephyta
Leírása:
Kistermetű, virágzáskor mindössze 5–10 cm magas, tőlevélrózsás növényke. Merev, pillás szélű levelei hosszúkás-lándzsásak vagy keskeny-szálasak, 1,5–3,5 mm szélesek, tömötten állva félgömbös tőrózsát alkotnak. Az eleinte fejecskeszerű fürtös virágzat levéltelen száron fejlődik. (Terméséréskor a szár megnyúlik.) A szirmok aranysárgák, 4–6 mm hosszúak, számuk 4. Becőkéi serteszőrösek, elliptikusak, kb. 3 mm szélesek és 7 mm hosszúak; a kocsányuk ennél általában kissé hosszabb. A kb. 1 mm hosszú bibeszál rajta marad a termésen.
 
Virágzása:
március – május eleje / IV – V.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő; sziklagyepek, szikla- és pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, karszterdők növénye.
 
Előfordulása:
Kárpáti-balkáni flóraelem.
Bükk, Pilis, Budai-hegység, Gerecse, Vértes, Bakony, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység.
 
Megjegyzés:
A subsp. lasiocarpa kárpáti-pannóniai bennszülött alfaj. A hasonlóan tőlevélrózsás és hasonló termőhelyeken élő kövirózsáktól (Sempervivum spp, Jovibarba spp.), valamint a buglyos kőtörőfűtől (Saxifraga paniculata) a levelek hosszú, merev szőrei, nem annyira szukkulens levelei, és a növény sárga, keresztes (négytagú) virágai jól elkülönítik.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;
 
 
Forrás:
Vojtkó András, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., - Király Gergely. in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design