magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» kisfészkű aszat
kisfészkű aszat
 
Adatok:
 Magyar név: kisfészkű aszat
 Latin név: Cirsium brachycephalum
 Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Fészkesek (család)
 Szűkebb kategória, latin: Asteraceae (familia)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1993
 Rendelet melléklete: 1. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II.,Élőhelyvédelmi Irányelv IV.


Szinoníma: -
 
 
Termet: (50–) 80–120 (–200) cm. Életforma: Hemitherophyta-Hemikryptophyta
Leírása:
Nyúlánk, 1–2 m magasra növő, világoszöld, évelő faj. Szára egyszerű, alsó részében – a levelekkel együtt – kopasz, felső harmadában (a virágzat táján) finoman szőrös-pelyhes. Levelei tövisesek, keskeny- vagy hosszúkás-lándzsásak, az alsók ± ép szélűek, hosszan lefutók, a felsők karéjosak vagy hasogatottak, a száron nem, vagy alig futnak le. A virágzat sátorozó; a fészkek 7–10 mm hosszúak, 6–10 mm szélesek, a párta halvány fehéreslila. A fészekpikkelyek 1–2 mm hosszú sárgás vagy vöröses tövishegyben végződnek. Termései repítőszőrös kaszatok.
 
Virágzása:
június vége – augusztus / (VIII –) IX – X.
 
Élőhelye:
A talaj mésztartalmára nézve közömbös, sótűrő, síksági-kollin pannóniai endemizmus. Mocsarakban, mocsár-, láp-, szikes és kaszálóréteken, árkokban, tófenéken, magassás társulásokban él.
 
Előfordulása:
Pannon-endemikus flóraelem.
Zemplén, Visegrádi-hegység, Budai-hegység, Gerecse, Vértes, Balaton-felvidék, Keszthelyi- hegység, Villányi-hegység, Balfi-dombvidék, Vasi-dombvidék, Dél-Zala, Külső-Somogy, Kis-Alföld, Hanság, Dráva-sík, Mezőföld, Tengelici-hegyvidék, Csepel-sziget, Pesti-sík, Turján-vidék, Duna–Tisza köze., Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík, Tiszántúl.
 
Megjegyzés:
A némiképp hasonló bogáncsfajok (Carduus spp.) szára elágazó, fészkeik nagyobbak, sötétebb színűek. A gyom jellegű, teltebb habitusú mezei aszat (Cirsium arvense) kisebb termetű, alsó levelei a száron nem vagy alig lefutók. A hozzá legközelebb álló mocsári aszat (Cirsium palustre) általában sötétebb zöld, minden levele a következőig lefutó, a levélfonák ± molyhosodó, fészkei nagyobbak, ibolyáspirosak, a fészekpikkelyek nem vagy ritkán végződnek tövishegyben.
 
Veszélyeztetettsége: V: 4; H: 2; I;
  
Forrás:
Farkas Sándor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., -Dancza István in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design