magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» törpeegér
törpeegér
 
Adatok:
 Magyar név: törpeegér
 Latin név: Micromys minutus
 Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)
 Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)
 Szűkebb kategória, magyar: Egérfélék (család)
 Szűkebb kategória, latin: Muridae (familia)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 2012
 Rendelet melléklete: 2. melléklet


 
Testhossz:5,5-7,5 cm, farokhossz: 5,2-7,2 cm, testtömeg: 4,5-6 g
 
 
Hazai elterjedés
Magyarország teljes területén elterjedt. Előfordulási adatai elsősorban bagolyköpetek analíziséből származnak, azonban nem ismert, hogy a különböző élőhelyein menyire változik állománya.
 
Élőhely
A törpeegér a lassú folyású vizek, tavak zsombékos, náddal, sással benőtt partjai mentén fordul elő, valamint gyomtársulások és az alföldi gabonaföldeket, erdőszéleket övező sűrű bokrosok lakója. Előnyben részesíti a magasfüves területeket, így a folyók öntésterületein is nagy számban megtalálható, hiszen a tavaszi árhullámok következtében az élőhelyen gazdag lágyszárú vegetáció alakul ki, amelyek nélkülözhetetlenek a fészkelése szempontjából. A szegényes, ritka és alacsony aljnövényzet miatt zárt lombkoronájú erdőkben, valamint hegyvidéken a faj nem található meg. Előfordul, hogy a törpeegér a gabonatáblákon is megtelepszik, de kártétele minimális.
 
Életmód
A törpeegér kapaszkodófarkával igen ügyesen mozog a magas növényzet között, Nap közben is aktív, főleg a reggeli és késő délutáni órákban. A törpeegér tavasztól őszig a magasban tartózkodik, és csak a téli időszakban húzódik a föld alatt készített fészkébe, amelybe eleséget is gyűjt. Téli álmot nem alszik. Rendszerint három órás ciklusokban éjjel-nappal aktív, a nyugalmi időszakokban járataiban, vagy fészkében pihen. Fészke apró, ökölnyi nagyságú, amit az erősebb növényi szárakhoz 20-300 cm magasságban fűszálakkal rögzít. Minden egyes generációnak újabb fészket készít, ami évente átlagosan három fészket jelent. Meleget igénylő faj, így nem ritka, hogy a fészek tetején, vagy egy nagyobb levélen napfürdőzik. Kiváló úszóképessége magyarázza a vízpartok menti jelenlétét, továbbá nem ritka, hogy fészkét kora tavasszal a vízzel fedett területek nádasaiba építi. Mozgáskörzete a többi hazai egérfajhoz képest viszonylag kicsi, hímeknél 300-400 m2, nőstényeknél 300-350 m2, tehát a két nem között nincs jelentős különbség. A kicsi mozgáskörzet alapján érzékeny a fragmentációra, nem ismeretesek hosszabb távú mozgásai, így feltételezhető, hogy az akadályokkal szétszabdalt élőhelyének foltjai között nehezen mozog.
 
Természetvédelmi megítélés
A törpeegér elterjedése és állománya Európában visszaszorulóban van, a szegély-élőhelyek eltűnése, és az e területekre jellemző magas, lágyszárú növényzet kiterjedésének csökkenése következtében. Hazai állománya nem ismert, de tipikus élőhelyeinek romlása, eltűnése alapján egyedszám-csökkenése valószínűsíthető. Ezért a szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása fontos a védelme érdekében. Célzott ökológiai vizsgálatok szükségesek a faj aktív védelméhez.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design