magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» óriás-koraidenevér
óriás-koraidenevér
 
Adatok:
 Magyar név: óriás-koraidenevér
 Latin név: Nyctalus lasiopterus
 Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)
 Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)
 Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)
 Fokozottan védett: igen
 Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1901
 Fokozottan védetté nyilvánítás éve: 2001
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern II.,CMS II.,EUROBATS




A védett fajhoz még nincs feltöltve kép

 
Testhossz: 8,4-10,4 cm, alkarhossz: 6,4-7,0 cm, testtömeg: 4,1-7,6 g
  
Hazai elterjedés
A faj ismert hazai előfordulási helyei többségében az Északi-középhegység területére esnek. A 32 hazai előfordulási adatából 16 élőhelyről összesen 77 példány ismert. A kimutatott élőhelyek a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt területén található. Az 1980 előtti években néhány példánya sík vidékről is előkerült, de az utóbbi húsz évben csak hegyvidékről. Hazánkban az Északi-középhegység területén jelentős szaporodó populációja feltételezhető. A faj hazai állománya a korábban becsült 200 egyeddel szemben valószínűleg több, akár 500 egyedből is állhat.
 
Élőhely
A faj hazánkban elsősorban bükkös állományokhoz köthető, ahol idős fák odvaiban talál búvóhelyet. Néhány előfordulás az alacsonyabban fekvő vízfelületek mentén volt. Jellegzetes élőhelyei az idős, odvas fákban bővelkedő erdőségek. Élőhelyeit általában a lombos erdők zónájában találták, míg a mediterrán térségben gyakran 800-1000 m tengerszint feletti magasságból került elő, ahol helyenként tűlevelű erdők, legelők találhatók. Szálláshelyei elsősorban faodvak, ritkábban sziklarepedések. Néha más denevérfajokkal együtt alkot kolóniát.
 
Életmód
A faj életmódja kevéssé ismert. Leggyakrabban hegyvidéki területeken figyelhető meg kisebb tavak, hegyi patakok és nyiladékok felett magasan vadászva. Röpte korántsem olyan fordulékony, mint a két kisebb európai rokon fajé, a korai és a szőröskarú denevéré.
Feltehetően vonuló faj. Dél-európai élőhelyein a nyári időszakban szinte csak hím egyedeket észleltek, a hasonló időszakban hazánkban előkerült kifejlett példányok viszont többségében nőstények voltak. Telelőhelyeik eddig nem ismertek. Vonulási időszakban mesterséges denevérodúból is előkerült. Gyűrűzés során egy élőhelyen három egyede lett megjelölve. A jelölt egyedeket a jelölés helyén egy, kettő, majd négy év múlva is sikerült visszafogni.
 
Természetvédelmi megítélés
Az óriás-koraidenevér egyike kontinensünk legritkább és legkevésbé ismert denevérfajainak. A faj európai elterjedési területén, hazánkon kívül bizonyítottan csak néhány országban fordul elő rendszeresen. Az egyébként ritka faj európai populációjának megőrzése szempontjából a hazai állománynak kiemelkedő szerepe van. A faj fokozottan védett státusza feltétlenül indokolt. Az élőhelyeinek megőrzésében az idős (100-150 évnél idősebb), odvas fákban gazdag erdők, faegyedek megtartása, rezervátum jellegű bükkösök területének növelése kívánatos. Erdészeti munkák során az odvas fák érintetlenül hagyása, matuzsálemkorú egyedek, facsoportok kialakítása, különösen a magasabban található bükkösök területén segítheti a faj elterjedését. Nem kizárt megjelenése idősebb füzesekben sem, így ezek kímélete is fontos élőhely megőrzési feladatot jelent. A faj a háborítatlan idős erdőállományokat jelzi.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
 
 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design