magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» nyugati piszedenevér
nyugati piszedenevér
 
Adatok:
 Magyar név: nyugati piszedenevér
 Latin név: Barbastella barbastellus
 Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)
 Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)
 Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)
 Fokozottan védett: igen
 Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1901
 Fokozottan védetté nyilvánítás éve: 1988
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II.,Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern II.,CMS II.,EUROBATS




A védett fajhoz még nincs feltöltve kép

 
Testhossz: 4,5-5,8 cm, alkarhossz: 3,6-4,3 cm, testtömeg: 6-13 g
 
Hazai elterjedés
A piszedenevér hazánk ritka denevérfaja. Hegyvidéki faj, ahol viszonylag elterjedt a nagyobb összefüggő erdőkben. Ismereteink szerint teljesen hiányzik a Duna-Tisza közéről és az Alföldről. Síkvidéken csak néhány előfordulása ismert a peremterületekről, de itteni szaporodásuk nem valószínű.
 
Élőhely
A piszedenevér hegyvidéki és dombsági összefüggő erdőkben élő denevér. Kedveli az idős tölgy, gyertyán és vegyes állományú erdőket, ahol faodvak találhatók. A lakott és mezőgazdasági területeket elkerüli. Télen és nyáron egyaránt elsősorban faodvakban búvik meg, de télen elszórtan barlangok, bányák falán és repedéseiben is találkozhatunk alvó példányaival. Templomok és kastélyok padlásán nem telepszik meg.
 
Életmód
Rejtett életet élő faj. Életmódjáról kevés hazai információ áll rendelkezésre. Novembertől téli álomra vonul, melynek helye hazánkban csak részben ismert. Szórványosan található meg a barlangokban és bányákban. Azonban a legnagyobb ismert telelő kolóniája a Bükkben meghaladja a 300 példányt. Ez viszont csak egy töredéke a hazai populációnak, ezért feltételezhetően a többség a faodvakban telel át. A telelőhellyel szemben nem túl igényes. Úgy ismerjük, mint a leginkább hidegtűrő denevért. Jellemző rá, hogy a barlangok bejáratának közelében, a leghidegebb részen pihen. A téli és nyári szállás között csak kisebb távolságokat tesz meg, bár a legnagyobb ismert távolság Európában 290 km volt. Hazánkban is előkerült már 290 km-rel távolabb, Ausztriában gyűrűzött példánya.
 
Természetvédelmi megítélés
Egész Európában veszélyeztetett fajként tartják számon. Számuk mindenütt csökkent az utóbbi évtizedekben. Hazánkban állományának változása nem ismert. Az a tény azonban, hogy idős odvas fákban tanyázik, valószínűsíti, hogy azok számának csökkenésével együtt a piszedenevér is több, korábbi élőhelyéről visszaszorult. A barlangokban azok látogatása, és az ezzel járó zaj, füst, fény, szag, meleg zavarja meg, és készteti távozásra. A faj védelme érdekében az élőhelyének, öreg erdőknek, vízpartoknak a megőrzése, odvas fák kímélése szükséges. Mesterséges odvakkal megtelepíthető lenne, mint arra már volt példa. Szintén elengedhetetlen a telelőhelyként szolgáló barlangok téli zavartalanságának biztosítása.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design