magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» közönséges törpedenevér
közönséges törpedenevér
 
Adatok:
 Magyar név: közönséges törpedenevér
 Latin név: Pipistrellus pipistrellus
 Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)
 Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)
 Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1901
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern III.,CMS II.,EUROBATS


 
Testhossz: 3,6-5,1 cm, alkarhossz: 2,8-3,4 cm, testtömeg: 3-8 g
 
 
Hazai elterjedés
Hazánk egész területén megtalálható, ahol erdők vagy települések vannak. Mivel telelése nem kötődik barlangokhoz, az alföldi erdőkben és a városok parkjaiban, valamint épületekben is megtelepedhet. Elterjedési területének pontosítását nehezíti az a körülmény, hogy néhány éve választották külön a P. pygmaeus-t a P. pipistrellus-tól. Korábban együttesen törpedenevérként regisztrálták e fajokat a megfigyelők. Ezért az elterjedési térképen lévő előfordulási pontok egy része valószínűleg P. pygmaeus-t takar. Ez utóbbi faj mai ismereteink szerint nem ritka.
 
Élőhely
Változatos búvóhelyeken telepszik meg. Eredetileg odúlakó erdei faj, amely azonban az épületek hasadékaiba, réseibe is behúzódik. Alkalmanként lakótelepi panelhasadékokban, illetve barlangok szájadékánál, vagy sziklarepedésekben is megtelepedhet. Hazánkban barlangokba csak nagyon ritkán megy, de más országokban ilyen helyeken is előfordul hatalmas kolóniája télen és nyáron is. A Baradla-barlangban óriási kolóniája volt régen (történelmi idők előtt), és Szlovákiában most is van közvetlenül a határ közelében 50.000 telelő példány barlangban. Hazánk néhány régiójában templomtornyokból is előkerült. Táplálkozó helye rendkívül változatos. Vizes élőhelyeken, folyó és tópartokon, erdőszéleken, kertekben, parkokban, panel épületek között szokott vadászni. A lombkorona szintjében, szapora szárnycsapásokkal kering, de kivilágított épületek ablakai előtt és utcai lámpák alatt is szokott vadászni.
 
Életmód
Novembertől márciusig téli álmot alszik. Általában a nyári szálláshely közvetlen közelében telel, de a telelőhelyre vándorolva alkalmanként nagy távolságokat is megtehet. Eddigi bizonyított európai repülési rekordja 410 km volt. Telelni faodvakban, vagy esetleg épületek tetőzetének réseiben, illetve panel épületek réseiben és külföldön barlangokban szokott. Faodúban akár több száz denevér is összegyűlik télen. Rendkívül ellenálló a hideggel szemben. A faodúban mínusz 20 oC-ot is kibír. Az őszi időszakban gyakorta berepül emeletes épületek ablakán. Debrecenben több példa is van rá, hogy egyetlen éjszaka 100-150 példány telepedett be középületekbe. Épületekben elfoglalt szállásaikról azt találták (Skócia), hogy szívesebben telepednek meg olyan épületekben melyek közvetlen közelében 10 m-nél magasabb fák találhatók, mely a szürkületben takarja a kirepülésüket, illetve ha fél km-en belül található kisebb erdőrész is. Egy nyár alatt több szálláshelyet is használhat egy szülőkolónia, melyeket akár 1-2 hetenként váltogathatnak a szülés után. Valószínűleg ebben a jelenségben fontos szerepet játszik a szálláshelyek hőmérséklete és a táplálkozó helyek rovarellátottsága. A hímek és a nem szaporodó nőstények többnyire magányosan, más szálláshelyeken találhatóak. Egyes fajokkal ellentétben képesek egymástól távolabb található erdőfoltokat is használni táplálkozásra, mely azzal a képességükkel függ össze, hogy a nyíltabb élőhelyeken is képesek átrepülni. Gyakran vadászik fasorok mentén. Ezek szélvédett helyet biztosítanak, ragadozóktól védenek, és a többi vonalas tájelemhez (töltések, bokorsávok, utak, vízpartok) hasonlóan akusztikus tájékozódási vonalként is szolgálnak.
 
Természetvédelmi megítélés
A leggyakoribb európai denevérfajnak tartják. Védelme megköveteli az odvas fák megtartását. A kihelyezett mesterséges odvakat előszeretettel elfoglalja. A panel épületek réseiben élő denevéreket azok leszigetelése veszélyezteti, az ilyen helyeken történő megtelepedésük számos konfliktust okoz. Hazánk gyakori faja, így célzottan a faj védelmére nincsenek akciók. A változatos, ligetes, erdős tájszerkezet megtartása egyben a jó táplálkozó helyek védelmét is jelenti. Kultúrakövető faj.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design