magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» közönséges denevér
közönséges denevér
 
Adatok:
 Magyar név: közönséges denevér
 Latin név: Myotis myotis
 Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)
 Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)
 Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1901
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II.,Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern II.,CMS II.,EUROBATS


 
Testhossz: 6,5-8,0 cm, alkarhossz: 5,5-6,8 cm, testtömeg: 18-45 g
 
Hazai elterjedés
Hazánk egész területén megtalálható, de nem gyakori faj. Az alföldi területeken jóval ritkább. Hazai adataink alapján nyáron főleg a településekhez kötődik.
 
Élőhely
A közönséges denevér nyári szálláshelye döntően a nagyméretű padlásokon, templomokban, kastélyokban van, ahol gyakorta a templomtorony süvegében telepszik meg. Itt a 40oC feletti hőmérsékletet is jól viselik. Ritkábban meleg bányákban is lehetnek nyári kolóniái, ebben az esetben a tárók 16oC fok fölé is felmelegedő nagyobb termeiben képeznek kolóniát. Barlangokban nyáron sajnos már csak magányos egyedeivel találkozhatunk, melyek többnyire hímek. Teleléskor bányákba, barlangokba húzódik, ahol esetenként hatalmas kolóniákat képez. Jellemzően a 8-10oC-os szakaszokat foglalja el. A hazai kolóniák egy része külföldön telel. Gyűrűzési eredmények bizonyítják a Zempléni-hegység és Dél-Szlovákia közötti kapcsolatot. Táplálkozó területe füves tisztásokon, legelőkön, fasorok mentén, öreg gyümölcsösökben van.
 
Életmód
A közönséges denevér igazi koloniális faj. Nagyon gyakran a hegyesorrú denevérrel alkot kolóniát, de hosszúszárnyú, csonkafülű denevérrel is keveredhet. Ha hegyesorrúval együtt vannak a kolóniában, a két fajt együttesen „nagy Myotis”-nak szoktuk nevezni, mivel elkülönítésük meglehetősen nehéz. A legnagyobb ismert szülőkolóniái mátrai és zempléni bányákban vannak, melyek nagysága a 4-5000-es egyedszámot is elérhetik. Legnagyobb templomi kolóniája Borsod megyében található, mely meghaladta a 4700-as egyedszámot. Októbertől márciusig alussza téli álmát. A nőstények hamarabb kezdik el a hibernációt, mint a hímek. Telelőhelyén elkülönülve szabadon lóg, vagy nagyobb kolóniákba tömörül. Hazai legnagyobb ismert telelő kolóniája a Bükkben van és 9000 példányból áll. Egy Szlovákiában gyűrűzött egyedét zempléni templomban sikerült visszafogni, de határon átnyúló kapcsolatot sikerült kimutatni Ausztria felé is. Az eddig regisztrált legnagyobb távolság, amit Európában megtett 430 km volt.
 
Természetvédelmi megítélés
Ez a faj Európában nem ritka, de mindenütt veszélyeztetett. A nagy kolóniák sebezhetővé teszik a fajt, mivel bármilyen negatív hatás következtében nagyszámú állat kerül veszélybe, vagy semmisül meg. Tőlünk nyugatabbra mindenütt jelentősen csökkent a számuk, Nagy-Britanniából nemrégiben ki is pusztult a faj.
A közönséges denevér hazánkban még viszonylag gyakran előforduló faj. Nyáron állandó veszélyt jelentenek a kolóniákra az átépítések, felújítások, és a berepülő nyílások lezárása. A toronyba az ablakon lévő fa spalettán keresztül is képes bejutni. A nyílások lezárása legtöbbször a galambok jelenléte miatt történik meg, ugyanis a behordott fészekanyag révén tűzveszélyes helyzetet teremtenek. Ilyenkor különös figyelmet kell fordítani a bennrekedő denevérekre. Barlangokban a rendszeres turizmus, míg bányákban a balesetvédelmi okokkal indokolt eltömedékelés veszélyezteti. Tömeges jelenlétük nagymennyiségű guanót és vizeletet eredményez, ami a padlástérből a plafon átnedvesedését okozhatja. Ennek megelőzésére a rendszeres takarítás és aljzatfólia kihelyezése indokolt. A populációk sebezhetőségét növeli, hogy az utóbbi években számos kis kolóniája eltűnt és egyedei mind nagyobb kolóniákba koncentrálódnak.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design