magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» alpesi denevér
alpesi denevér
 
Adatok:
 Magyar név: alpesi denevér
 Latin név: Hypsugo savii
 Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)
 Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)
 Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1993
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern II.,CMS II.,EUROBATS
 Népi elnevezések: alpesi denevér




A védett fajhoz még nincs feltöltve kép

 
 
Testhossz: 4,3-4,8 cm, alkarhossz: 3,1-3,8 cm, testtömeg: 7-8 g
 
 
Hazai elterjedés
Hazánkban szórvány előfordulású, mindössze fél tucat alkalommal került elő. Előfordulása három tájegységre korlátozódik: Észak-Magyarország (Miskolc, Eger), Dél-Dunántúl (Bonyhád, Pécs és Szekszárd), valamint egy példánya Budapesten is megkerült. Magyarországi szaporodó kolóniája nem ismert, de valószínűsíthető.
 
Élőhely
Külföldön elsősorban sziklás területekről említik, ahol előszeretettel húzódik a sziklafalakon található résekbe, repedésekbe. Ritkán barlangokban, leváló fakéreg alatt is megtalálható. Nálunk várható a sziklafalakra emlékeztető panelházak réseiben való megtelepedése, ugyanis több esetben is nagyvárosban került elő.
 
Életmód
Novembertől áprilisig tart a téli pihenője. Külföldi tapasztalatok alapján elmondható, hogy hidegtűrő, ezért barlangok szájadékánál, sziklák réseiben bújik meg. Nyáron épületekben, vagy faodvakban üt tanyát. Alkonyatkor indul vadászatra, melyet hajnal előtt fejez be. A többi törpedenevérhez hasonlóan nagy távolságra vonulhat. Legnagyobb feljegyzett vándorlása 250 km volt Európában.
 
Természetvédelmi megítélés
Ritkaságánál fogva nem merült fel eddig védelmi kérdés. Nem ismerjük hazai búvó- és táplálkozóhelyeit.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
 
 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design