magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» mezei cickány
mezei cickány
 
Adatok:
 Magyar név: mezei cickány
 Latin név: Crocidura leucodon
 Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)
 Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)
 Szűkebb kategória, magyar: Cickányalakúak (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Soricomorpha (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1901
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Egyezmények: Bern III.


Testhossz: 6,5-8,5 cm, farokhossz: 3-3,8 cm, testtömeg: 6-15 g
 
 
Hazai elterjedés
A faj hazai elterjedésére vonatkozó adatok elsősorban bagolyköpet vizsgálatokból származnak. Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a mezei cickány a síkvidéki területek mellett, a hegyvidékek mentén is előfordul. Gyakorlatilag az ország egész területén előfordulhat.
 
Élőhely
Hasonlóan a másik hazai Crocidura-fajhoz, a mezei cickány is elsősorban a nyílt füves területeket lakja. Optimális körülmények között a sztyepp-típusú füves területeket választja. A hosszabb ideig tartó száraz időszaknak köszönhetően, az erdei cickány által használt élőhelyeket gyakran a mezei cickány foglalja el. A változó mikrodomborzatú biotópokban a talajvízszint a vegetáción keresztül befolyásolja a faj előfordulását. Hazai kutatások azt mutatták, hogy a faj mozaikos élőhelyen aszályos években a legmélyebben fekvő területeket is elfoglalja, ahol ilyenkor a gyakori rágcsálófajok mellett, az itt élő kisemlős közösség jellemző képviselője. Kedvező élőhely számára a közepesen nagyra növő, egyszikűek dominálta növényzet, amely a száraz élőhely használatát, illetve ennek preferenciáját bizonyítja. A forró nyári időszakban felperzselt, ritka borítású vegetáció még e faj számára sem lakható. A hazánkban is előforduló két Crocidura-fajnak elsősorban a szárazabb élőhely biztosít kedvező körülményeket a fennmaradáshoz, terjeszkedéshez, míg a Sorex nemzetség fajainak az üdébb vegetációjú, nedvesebb élőhelyek jelentenek megfelelő életfeltételeket. A száraz években a környezeti körülmények és a mozaikos élőhelyek foltminősége a mezei cickány javára változhat, ami segíti a konkurens fajok kiszorítását az adott élőhelyről.
 
Életmód
A magasabb régiókban élő populációk előszeretettel húzódnak az emberlakta területekre, amely sok esetben védelmet jelent a számukra. Talajfelszín alatti járatokban pihennek, illetve itt kutatják fel táplálékukat. A téli időszakban a hó alatti járatokban mozogva keresik táplálékukat. Többnyire éjszaka aktívak. A nőstények úgy vezetik utódaikat, hogy az egyik beleharap anyja farktövébe, majd annak a farktövébe a következő kölyök és így tovább. Ily módon „vonatozva” kígyóznak a fűcsomók között.
 
Természetvédelmi megítélés
Leginkább az intenzív vegyszerezés nyomán fellépő mérgezés és táplálékhiány veszélyezteti, de hazai állományai egyelőre semmilyen természetvédelmi célú beavatkozást nem igényelnek. A füves területek megőrzése kedvező hatást gyakorolhat állományaik fennmaradására.
 
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design