magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» vérfű-hangyaboglárka
vérfű-hangyaboglárka
 
Adatok:
 Magyar név: vérfű-hangyaboglárka
 Latin név: Maculinea teleius (Phengaris teleius)
 Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1993
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II.,Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern II.


Boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae)
 
 
Vérfűboglárka vagy Kispettyes boglárka (Maculinea teleius, Syn.: Licaena euphaemus)
A szárnyfesztávolsága 30-34 mm. Elülső szárnyának fonákján a szemfoltsor majdnem egyenes és meredek lefutású, illetve csak igen finoman ívelt. A hím elülső szárnyának felszíne kék, a szegélyek fekete behintése széles, az erek is feketék, s míg a középtér kék színébe is sok fekete pikkely elegyedik; a sejtvégi folt és a belső foltsor majdnem mindig erős és megvan, a hátulsó szárnyon azonban kisebb pettyekből áll, sőt gyakran hiányzik.
A nőstény elülső szárnya barnásfekete, kék behintése csupán a sejtben és a ráncban látható, ám gyakran teljesen hiányzik. A fonák a világos ezüstszürkétől a sárgásfehérig (hímek) és a világos kávébarnától a sötét csokoládébarnáig (nőstények) terjedhet. A szemfoltsor fekete, élénk és határozott lefutású, a szegélyfoltsort főként a belső ívfoltok és a külső árnyékuk jelzi.
A nőstény felszíni kék behintésének mérete és intenzitása változhat, illetve a fonák színárnyalatai változhatnak.
Délnyugat-szibériai faunaelem, lápréti faj. Euroszibériai elterjedésű faj, amely a zonális erdőssztyepp nedves edafikus társulásaihoz kapcsolódóan Nyugat-Európától Nyugat-Szibériáig egy hosszabb sávban fordul elő. Az ország területén szórványosan elterjedt és gyakori faj. Populációi láp- és mocsárréteken találhatók. Élőhelyei sík-, domb- és hegyvidéki mocsárrétek.
Hernyójának tápnövénye az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis). A nőstény a petéit az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) virágjába rakja. A hernyók itt élnek, erősen kannibálok. Később a földre ereszkednek, ahol a hangyák (Mymica spp.) begyűjtik őket, és bolyaikba hurcolják. Ott kakukk-módon hangyalárvákkal és bábokkal táplálkoznak. július közepétől augusztus közepéig Imágója június végétől augusztus végéig repül, a rajzási csúcs július végére esik.
 
Leírás forrása:
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága - Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest.
www.macrolepidoptera.hu
http://kitaibel.hu/lepidopterology/
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page79a.html
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design