magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» bükki szerecsenboglárka
bükki szerecsenboglárka
 
Adatok:
 Magyar név: bükki szerecsenboglárka
 Latin név: Aricia artaxerxes
 Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 2. melléklet


Boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae)
 
Bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes, Syn.: Aricia artaxerxes issekutzi, Aricia artaxerxes allous, Plebejus artaxerxes issekutzi)
 
A szárnyfesztávolsága 26-30 (30-36) mm. Mindkét ivar szárnyainak felszíne nem sötét-, hanem feketésbarna vagy majdnem fekete, a vörös szalag a hímeken redukált, főleg csak a hátulsó szárnyon van 1-4 apró vörös folt. A nőstények vörös foltsora a hazai példányokon gyakran teljes. Mindkét ivar fonákján a szemfoltok viszonylag kisebbek, a hátulsó szárny töve kékes behintésű, a hím fonákja hidegszürke vagy halvány kávébarna, a nőstényé melegebb, sárgásbarna behintésű. Mindkét ivar belső ívfoltjai tompák, aprók, laposak, sapkaszerűek. A szárnyak színén lévő narancssárga foltok tekintetében mutatkozhat némi változékonyság.
Hasonló faj: A szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis). A bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes) az előbbi fajnál nagyobb, a szegélyén lévő vörös foltok kisebbek és jóval fakóbbak, nem ritkán hiányzanak. A fonák alapszíne szürke vagy kávébarna.
A Kárpát-medencétől a Balkán-félszigeten át Kis-Ázsiáig terjedt el. Hazánkban csak a Bükkben és a Jósvafő melletti Haragistyánál él.
Élőhelyei hegyvidéki sovány gyepek, mészkedvelő sziklagyepek, pusztafüves lejtősztyepp- és erdőssztyepprétek. Hernyójának tápnövénye napvirág fajok (Helianthemum spp.), a bürök-gémorr (Erodium cicutarium), a gólyaorr fajok (Geranium spp.), különösen a piros gólyaorr (Geranium sanguineum). A hernyó mirmikofil életmódot folytat, de hangyagazdája egyelőre nem ismert. Imágója (június elejétől) július elejétől augusztus végéig, a rajzási csúcs július közepére esik. A hímek revírt tartanak, a nőstények keveset repülnek.
 
Leírás forrása:
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága - Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest.
www.macrolepidoptera.hu
http://kitaibel.hu/lepidopterology/
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page62a.html
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design