magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» farkasalmalepke
farkasalmalepke
 
Adatok:
 Magyar név: farkasalmalepke
 Latin név: Zerynthia polyxena
 Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)
 Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)
 Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)
 Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)
 Fokozottan védett: nem
 Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
 Védetté nyilvánítás éve: 1982
 Rendelet melléklete: 2. melléklet
 Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
 Egyezmények: Bern II.


Pillangófélék családja (Papilionidae)
 
 
Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena, syn.:Thaix polyxena)
A szárnyfesztávolsága 45-60 mm, csápja rövid, a csápbunkó erős. Potroha oldalt tarka, felül sötét szőrzet borítja, a szegélyeken színes, erősen hullámos rajzolat van. Szárnyaik alapszíne halványsárga, a szárnyak közepén foltokból és a külső szegélyek mentén mély hullámokból alkotott bonyolult rajzolata fekete. Elülső szárnya a csúcs felé erősen megnyúlt, de ott szélesen lekerekített. Hátulsó szárnya meggörbült tojásdad, szegélye erősen hullámos vagy zegzugos, a belső szegély íve lapos, az erek szabadok. Hátulsó szárnyán a hullámtetőkön még kék és piros foltok foglalnak helyet, ezek azonban kivételes esetben hiányozhatnak is. A fonák rajzolata többé-kevésbé megegyezik a felszínével, de a fekete rajzolati elemek terjedelme kisebb. Nincs hasonló faj.
Ponto-mediterrán faunaelem, sztyep-silvicol (erdőssztyep) faj. Délkelet-Európától Kisázsiáig és a Fekete-tengerig elterjedt, melegkedvelő faj, amelynek Kárpát-medencei populációi képviselik legészakibb és egyben legnyugatibb kolóniáit. Magyarországon foltszerűen az egész országban megtalálható.
Élőhelyei liget- és láperdők, a hernyója tápnövényének, a farkasalma özönnövény jellege miatt ma már más, inkább másodlagos területeken fordul elő, mint például üde akácosokban, leromlott erdőkben és árokpartokon. Hernyója monofág, hazánkban kizárólag a farkasalmán (Aristolochia clematitis) él. Egyetlen nemzedékének imágója április elejétől május végéig (július elejéig) repül, a rajzási csúcs április végére esik.
 
Leírás forrása:
Baranyai T. & Korompai T. (2007): A Tiszántúl repülő ékkövei, Az Észak-Alföld nagylepkéi – Zöldike Ismeretterjesztő Sorozat 19., Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve. 51 pp.
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
www.macrolepidoptera.hu
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page7aa.html
 
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design