magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Az Európa Tanács Táj Díja és a Magyar Tájdíj - Európai Táj Egyezmény
Az Európa Tanács Táj Díja és a Magyar Tájdíj - Európai Táj Egyezmény
 



 

Általános tudnivalók az Európa Tanács Táj Díjáról

Magyar Tájdíj

 

***

A Magyar Tájdíj (2017) elnyerésére és az Európa Tanács Táj Díjára (2017)
történő felterjesztésre kiírt pályázat eredménye

A 2016. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat első helyezett pályaműve, amely hazánkat képviseli az Európa Tanács Táj Díja 2017. évi pályázatán

Mátraderecske Községi Önkormányzata

Palócföld ősereje: Tájfejlesztési, közösségi mintaprogram az élhető faluért

című pályázata

  

A pályamű rövid értékelése

A program célja olyan tájfejlesztés és közösségépítés, amely a kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékekkel rendelkező táj speciális adottságára épít és kiemelt célja a kedvezőtlen demográfiai helyzet javítása. Az anyagi gondokkal, forráshiánnyal és jelentős munkanélküliséggel küszködő pályázó az önellátás felé vezető utat választotta.

A program kiemelkedő értéke a tájban történő gazdálkodás, a gazdasági és társadalmi problémák együttes, komplex szemléletű kezelése. A program eredménye a hagyományos tájszerkezet helyreállítása, megőrizve, növelve a táj gazdasági, esztétikai értékét, megteremtve a lehetőségét a hagyományos tájgazdálkodásnak, gyepterületeken a kaszálásnak, legeltetéses állattartásnak, szántókon a hagyományos növénytermesztésnek. A település vizuális esztétikai megjelenése javult, a gondozott, ápolt környezet példaértékű a lakosok számára, a program mintaként szolgálhat más települések részére is. A megvalósult eredményeket a pályázó információs táblákon, az interneten, médián keresztül, sajtóközleményekben, rendszeresen megjelenő újságokban tette elérhetővé. A projektről dokumentumfilm készült.

A pályázat országos szintű bemutatásra és nemzetközi megmérettetésre egyaránt érdemes.




Zöldségtermesztés a falu kertjeiben (Mátraderecske önkormányzat archívuma)

***
 

A 2015. évi nemzeti szintű tájdíj pályázat
 

A 2012. évi nemzeti szintű tájdíj pályázat

A 2010. évi nemzeti szintű tájdíj pályázat

A 2008. évi nemzeti szintű tájdíj pályázat
 
 



Az Európa Tanács Táj Díja


Az Európai Táj Egyezmény 11. cikke az Európa Tanács Táj Díja adományozásáról rendelkezik, a következőképpen: ''Az Európa Tanács Táj Díja helyi vagy regionális önkormányzatoknak és azok társulásainak adományozható, amelyek jelen Egyezmény valamelyik aláírója táj-politikája részeként olyan politikát vagy intézkedéseket valósított meg az adott táj védelmére, kezelésére és/vagy tervezésére, amely tartósan hatékonynak bizonyult, és így példaként szolgálhat Európa egyéb területi önkormányzatai számára. A kitüntetés olyan nem kormányzati szerv számára is adományozható, amely különösen sokat tett egy adott táj védelméért, kezeléséért vagy tervezéséért.''

A díj adományozásának célja

Az Európa Tanács Táj Díja olyan európai szintű megtisztelő kitüntetés, amely elismeri a helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve társulásaik által megvalósított intézkedéseket, politikákat, továbbá a nem kormányzati szervezetek kiemelkedő hozzájárulásait a táj fenntartható védelme, kezelése és/vagy tervezése területén.

Létrehozásának célja a kitüntetettek ösztönzése arra, hogy biztosítsák az érintett tájak területének fenntartható védelmét, kezelését és/vagy tervezését. Hozzájárul ahhoz, hogy az embereknek felismerjék a táj minősége felismerésének, megőrzésének, javításának a szükségességét, és a tájra ható, embereken is múló különböző fenyegető veszélyeket. Mindez elsősorban a táji értékek bemutatásán, a tájak szerepének megértetésén, vagyis a társadalom tájjal kapcsolatos felelősségének növelésén keresztül érhető el. A tájdíj adományozása támogatja a közösségi részvételt a tájpolitikát érintő döntéshozó folyamatokban is. Összességében a tájegyezmény megalkotói tájdíjat az egyezmény megvalósítása egyik legfontosabb eszközének tekintik.

Az Európa Tanács Táj Díja adományozásának szabályait az Európa Tanács által felkért tagokból álló szakértői bizottság dolgozta ki. A szabályokról szóló határozatot (Resolution CM/Res(2008)3 on the Rules governing the Landscape Award of the Council of Europe) 2008. február 20-án fogadta el a Miniszteri Bizottság. A határozat magyar nyelvű fordítása itt tölthető le.

Ki pályázhat?

Az Európa Tanács Táj Díjára a következő szervezetek pályázhatnak:
- helyi vagy regionális önkormányzatok vagy ezek társulásai, melyek az Egyezmény valamely aláírója táj-politikája részeként olyan politikát vagy intézkedéseket valósítottak meg az adott táj védelmére, kezelésére és/vagy tervezésére, amely tartósan hatékonynak bizonyult és így példaként szolgálhat az ország vagy Európa egyéb területi önkormányzatai számára; 
- olyan nem kormányzati szervezetek, melyek különösen sokat tettek egy adott táj védelméért, kezeléséért vagy tervezéséért;
- határ menti helyi és regionális önkormányzatok és társulásaik akkor pályázhatnak, ha a tárgyban szereplő tájat közösen kezelik.

Melyek az adományozás szakmai feltételei?

A pályázónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

1. feltétel - Fenntartható területi fejlődés

A benyújtott, megvalósított program megfogható, dokumentálható módon járuljon hozzá a táj védelméhez, kezeléséhez és/vagy tervezéséhez. A programnak a benyújtás időpontjában már legalább 3 éve befejezettnek kell lennie, és a közönség számára nyitva kell állnia.

A program továbbá:
- legyen része a fenntartható fejlődés politikának és legyen összhangban az érintett terület természeti, táji adottságaival;
- mutassa be a környezeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és esztétikai fenntarthatóságot;
- tartalmazzon elismerésre érdemes megoldást a táj szerkezetét károsan befolyásoló bármely folyamatra;
- segítse a táj értékeinek megőrzését, a táj fejlődését és gazdagítását; 
- biztosítsa a véglegesen leromlott tájak esetében minőségében új tájak kialakítását, fejlesztését.

2. feltétel - Példamutatás

Az érintett tájak védelmét, kezelését és/vagy tervezését segítő politika vagy intézkedések megvalósítása példaértékű legyen mások számára is.

3. feltétel - Közösségi részvétel

Az érintett tájak védelmét, kezelését és/vagy tervezését szem előtt tartó politika vagy intézkedések megvalósítása során be kell vonni a közösségi szereplőket, helyi és regionális hatóságokat és egyéb érintett feleket, valamint a megvalósításnak tükröznie kell a táj minőségét megőrző, fejlesztő célokat is.

A közösségi részvétel párhuzamosan két módon is történhet:
- a társadalom tagjai közötti párbeszéddel és eszmecserével (például közönségtalálkozók, viták, terepi egyeztetések);
- a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által kialakított eljárások a közösség részvételére és bevonására a tájjal kapcsolatos kérdésekbe.

4. feltétel - A téma iránti fogékonyság növelése

Az Európai Táj Egyezmény 6A cikke szerint: ''mindegyik Fél vállalja, hogy növeli a civil társadalom, az egyéb nem állami szervezetek és az állami hatóságok fogékonyságát a tájak értéke és szerepe iránt, valamint abban a tekintetben, hogy e téren változásokra van szükség''. Az ennek szellemében tett intézkedések, melyek részei az érintett programnak, szintén értékelésre kerülnek.

Hogyan és mikor pályázhatok?

Az Európa Tanács Táj Díja adományozására kétévente kerül sor, a kulturális örökséggel és tájjal foglalkozó irányító bizottság (CDPATEP) 1. ülésén született döntés alapján először 2009-ben.

Az egyezményhez csatlakozott országok a tájdíjért az Európa Tanács által felkért tagokból álló szakértői bizottságnál folyamodhatnak. A pályázatokat a tájegyezmény végrehajtásáért első helyen felelős Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak kell felterjesztenie, az angol vagy francia nyelvű pályázati anyag Európa Tanács titkárságához történő eljuttatásával. A 2009. évi tájdíj adományozásával kapcsolatos pályázat felterjesztésének határideje 2008. december 31. A szakértői bizottság javaslata alapján a Miniszteri Bizottság adományozza a tájdíjat.

Az Európa Tanács Táj Díjának szabályairól szóló határozat szerint lehetőség van arra, hogy a csatlakozott országok a pályáztatást nemzeti szintű tájdíj adományozásával alapozzák meg.


Az Európa Tanács Táj Díját meghatározó szabályok (pdf, magyar nyelven; pdf, angol nyelven




Magyar Tájdíj


Az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre a magyar pályaművet nemzetközi téren is példaértékű gyakorlatnak megfelelően nemzeti szintű pályáztatással alakítjuk ki. 2012-től a nemzeti forduló a Magyar Tájdíj elnyerésére kiírt pályázat keretében zajlik le.

A Magyar Tájdíj a magyar táj védelme, kezelése és tervezése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek részére létrehozott díj. A díjat az a szervezet nyerheti el, amely a természeti és táji örökség megőrzése, fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó oktatás, szemléletformálás szakterületen kiemelkedő programot valósított meg.
 
A természetvédelemért felelős miniszter – egyetértésben a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel, együttműködve a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel – 2016 februárban pályázatot írt ki a Magyar Tájdíj elnyerésére és az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre.
 
A beérkezett pályázatokat az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtását koordináló tárcaközi testület bírálja el, amelynek tagjai a pályázat lebonyolításában közreműködő minisztériumok (FM, ME, NFM) delegáltjai.
A nyertes pályázók oklevelet kapnak, amelyet jogosultak székhelyükön vagy egyéb, arra alkalmas helyen közszemlére tenni.
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


A legmagasabb pontszámot elért pályázat nyeri el a Magyar Tájdíjat, valamint képviseli hazánkat az Európa Tanács Táj Díja pályázatán. Az Európa Tanács Táj Díjára felterjesztésre kerülő pályázat angol nyelvre történő fordításáról a pályázatot kiíró szervezet gondoskodik ugyanúgy, mint a pályázat továbbításáról az Európa Tanács felé.
 
Az elismeréseket a természetvédelemért felelős miniszter (akadályoztatása esetén megbízottja) a Föld Napja alkalmából szervezett nyilvános ünnepség keretében adja át. Ennek időpontjáról az elismerésben részesülő pályázók külön értesítést kapnak.
 
A nyertes pályázatokban szereplő tájvédelmi–tájfejlesztési programokról a pályázat kiírója kiállítást szervez. A kiállításon a szervezők – a pályázati anyagok pályázókkal egyezetett módon történő felhasználásával – a nyilvánosság számára megismerhetővé teszik a nyertes programokat.


 
A korábbi tájdíj pályázatok eredményeit (is) bemutató kiadvány
letöltése (pdf)



A Magyar Tájdíj (2015) elnyerésére és az Európa Tanács Táj Díjára (2015)
történő felterjesztésre kiírt pályázat eredménye

A 2014. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat első helyezett pályaműve, amely hazánkat képviseli az Európa Tanács Táj Díja 2015. évi pályázatán

          a Zöldutak Módszertani Egyesület;

          a Vasfüggöny Út Egyesület;

          a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal;

          a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet;

alkotta pályázati konzorcium 

„Mesés Hetés Zöldút - Mintaprogram az egyedi tájértékek kataszterezésére és tényleges védelmére, egy határon átívelő térségi zöldút létrehozásának keretében” című programja.

 

 

A pályamű rövid értékelése

A pályázat a határ által kettéválasztott hetési tájban a táj karakterét meghatározó táji értékek feltárását és helyi közösség részvételén alapuló megőrzését mutatja be. A program számos eleme Szlovéniában zajlott. A program maximálisan összhangban van a Hetés természeti-táji adottságaival, az országos, térségi programokkal, területi tervekkel. Pozitívum, hogy a határ által kettéválasztott hetési tájat egységében kezeli és a lakosság aktív részvételével valósul meg.

A pályázat egyik legnagyobb értéke a helyi közösségi erők megmozgatása és a táj iránti fogékonyság növelése a hazai és határon túli lakosság körében széleskörűen, minden korosztályt megcélozva. Módszerében (tájséták) újszerű és példaértékű. A pályamű egyfajta közösségfejlesztő projekt, mely a helyiek és a témához alapszinten kapcsolódó civil szervezetek bevonásával zajlott.

Javasoljuk, hogy a program folytatásaként a pályázó a táj objektumszintű, értékesebb elemeken túlmenően a tájjal, mint komplex egésszel, a tájszerkezettel és a tájhasználatokkal is foglalkozzon. A helyi értékek megismerését fejlessze és terjessze ki (pl. további internetes oldalakon való megjelenéssel), továbbá az eredményeket a területi és települési tervezés folyamatába is csatolja vissza.

A pályázat országos szintű bemutatásra és nemzetközi megmérettetésre egyaránt érdemes.


Tájséta Kámaházán           

 


 
 
Az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre kiírt 2012. évi pályázat eredménye
 
 
A 2012. évi Magyar Tájdíj pályázat első helyezett pályaműve, amely hazánkat képviseli az Európa Tanács Táj Díja 2013. évi pályázatán
 
az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség, (Tata)
 
Tájvédelem és tájgazdálkodás a Gerecse Natúrparkban és az Által-ér völgyében” című programja.
 
 
A 2013. évi Magyar Tájdíj pályázat második helyezett pályaműve
 
Szentes Város Önkormányzatának
 
A Kurca-völgy vízi környezetének rehabilitációja, különös figyelemmel Szentes városi szakaszára” című pályaműve.
 
 
 
 
 
A pályaművek rövid értékelése
 
 
Tájvédelem és tájgazdálkodás a Gerecse Natúrparkban és az Által-ér völgyében
 
A pályázat egy, az Által-ér vízgyűjtő területén példásan széles körű együttműködés keretében zajló projektet mutat be. A program teljes mértékben az érintett terület természeti és táji adottságaira alapozottan került kidolgozásra és megvalósításra, a meglevő hátrányos adottságok feltárásán túl az érintett természeti-táji környezet komplex rehabilitációját és integrált fejlesztését célozva. A program jól felépített, az egyes programelemek egymást erősítő hatásúak. A program, valamint a kapcsolódó projektek széleskörű egyeztetés keretében, a helyi érintettek bevonásával kerültek kidolgozásra. Gazdasági fenntarthatóságát a helyi és regionális fejlesztési programokba való beépülésével alapozta meg, a releváns helyi, regionális, egyéb szakmai fórumokkal együttműködésben. A pályázó több olyan beruházás (különböző bányanyitások, hígtrágyás állattartó technológiák) ellen emelte fel a szavát, melyek az Által-ér völgyi, kisalföldi és gerecsei táj egyediségét és harmóniáját jelentősen megbontották volna. A területi vízügyi albizottságban is a természetes vizek és vízpartok megőrzéséért szállt síkra a túlszabályozottsággal szemben. A pályázatot tovább erősíthette volna a tiltakozás mellett előremutató javaslatok adása a tájgazdálkodás terén.
 
A program új vizes élőhelyek, tanösvények, helyi védett területek létesítését kezdeményezte, valamint hozzájárult a Tatai Öreg-tó tágabb térségében a biodiverzitás növekedéséhez és a természetvédelem erősödéséhez. Így valósult meg az Öreg-tó délnyugati öblözetének rekonstrukciója, és így kerülhetett sor az Öreg-tó teljes keleti partján a betonozott partok helyén a természetes homokos fövenyek kialakítására és mindezek eredményeként a tájkarakter pozitív irányba változik. A pályázó a programját folyamatosan fejleszti, újabb elemekkel bővíti, ami garancia lehet a táji értékek jövőbeli megóvására, további növelésére.
A pályázat országos szintű bemutatásra és nemzetközi megmérettetésre egyaránt érdemes.
 
 

 
A Kurca-völgy vízi környezetének rehabilitációja, különös figyelemmel Szentes városi szakaszára
 
A pályázat a terület természeti és táji adottságainak megőrzésére és az értékek kibontakoztatására irányuló revitalizációs projektet mutat be. A pályázati anyag arra példa, mennyire kulcsfontosságú a vízfelületek minősége egy település életében, működésében, illetve mennyire komplex hatása lehet a víztestek állapotának a tágabb természeti és kulturális környezetre.
 
A tájszerkezetre áttételesen lehet hatása a projektnek, a tájkarakterben helyi szinten számottevő változásokat hoz.
A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság feltételeinek teljes mértékben megfelel, hiszen megteremtette a természet és a társadalmi elvárások összhangját, ezáltal biztosítva a fenntarthatóságot.
A lehető legteljesebb mértékben gátolta meg a szennyezések tovább károsító hatásait, felszámolta a szennyező forrásokat. Új értékeket teremtett, az élőhely újra valódi élőhely funkciót és vonzerőt tölt be az élővilág számára, valamint a program a rehabilitációval, a parti részek rendezettségével új természeti és társadalmi kohéziós szerepet betöltő értékek megteremtéséhez is hozzájárult.
A károsító hatások csökkentése érdekében megvalósult a szennyvízrendszer teljeskörű kiépítése, ezáltal megszűnt a kommunális szennyvíz szennyező hatása. Megszűntek az engedély nélküli hulladéklerakók, mint vegyi és esztétikai szennyezőforrások.
A társadalmi hatásban jelentős szerepet játszik a parti sáv rehabilitációja és kedvelt tartózkodási hellyé tétele. A Kurca és a mezőgazdasági gazdálkodás is újra kapcsolatba került a régi öntözéses zöldségtermesztés visszahonosításával. Az élővilág számára is újra vonzóvá, kiemelt élőhellyé vált a terület, ezáltal növelve a biológiai változatosságot.
A program keretében rendezvényeket, előadásokat szerveznek a Kurca-völgy értékeinek és az értékek fenntartása fontosságának megismertetésére, egyben felhívják a figyelmet arra is, hogy egy érték összefogás nélkül elpusztulhat, amelynek hatása még több kárt idézhet elő. Az értékekhez közel hozzák az iskolás korosztályt is, akik már gyermekkorban „sajátjuknak” tekinthetik a Kurca-völgyet, ezáltal ösztönözve vannak annak védelmére. Az Alföldi kéktúra útvonal részeként méltó helyét és funkcióját töltheti be a terület.

 
 
 




Az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre kiírt 2010. évi pályázat eredménye

 

Az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság által az Európa Tanács Táj Díjára (2011) történő felterjesztésre 2010 őszén kiírt pályázatra 12 pályamű érkezett a következő szervezetektől:

• Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és Castanea Környezetvédelmi Egyesület

• Hegypásztor Kör - Oszkó

• Mórahalom Város Önkormányzata
 
• Magyar Csillagászati Egyesület és Zselica Szövetség
 
• Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
 
• Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány
 
• Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület és Ormánság Alapítvány
 
• Kisharsány Község Önkormányzata
 
• Hidegkuti Mihály Kulturális Egyesület és Hidegkút Község Önkormányzata
 
• Komlóska Község Önkormányzata
 
• Beretzk Péter Természetvédelmi Klub - Röszke
 
• Vác Város Önkormányzata
 
 
A pályázaton első helyezést ért el a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület „A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme” címmel beadott pályázati programja. Az egri székhelyű társadalmi szervezet tevékenységének központjában a bükkaljai táj kiemelkedő természeti és kulturális örökségi elemeinek, a fülkés szikláknak a megőrzésére (pl. akácmentesítés), fenntartható módon történő hasznosítása (tanösvények kiépítése, tematikus út szervezése) áll, s példaként szolgálhat hazánk és Európa más civil szervezeti számára is. Az első helyezéssel az egyesület elnyerte a jogot, hogy képviselje hazánkat az Európa Tanács Táj Díja 2011. évi pályázatán.




 
Második helyezést ért el Vác Város Önkormányzata „Vác, Gyakorló Város Program 1997–” című pályázata. Az önkormányzat és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának már több mint tíz éve folyó együttműködése egyrészt a tájépítész hallgatók gyakorlati képzését segíti, másrészt a kisváros környéki tájat gazdagítja új, gyakran művészi igénnyel tervezett épített tájelemekkel.
 
Harmadik helyezést ért el az oszkói Hegypásztor Kör „Hagyományőrzés Hegypásztor módra” című pályázata. Az oszkói szőlőhegy hagyományos tájkarakterének megőrzését célzó közösségi kezdeményezés a pinceházak védelmétől az elmúlt években a tájrehabilitáció szintjéig fejlődött.

 
A pályaművek rövid értékelése


A 2010. évi nemzeti tájdíj pályázat első helyezett pályaművét készítette:
Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
 
A program a bükkaljai táj kiemelkedő természeti és kulturális örökségi elemeinek, a kaptárköveknek és egyéb kőemlékeinek a megőrzésére, fenntartható módon történő hasznosítására irányul. A pályázat kiemelkedő értéke az értékvédelemtől a turizmusfejlesztésig terjedő széles tevékenységpaletta, a széleskörű helyi összefogás, valamint a komoly eredményeket hozó gyakorlati természetvédelmi tevékenység, a fülkés sziklák akácmentesítése. Az egyesület előkészítette a megalapozó szakmai anyagot a kaptárkövek „ex lege” védelem alá helyezésének kezdeményezéséhez.
 
 
 


A 2010. évi nemzeti tájdíj pályázat második helyezett pályaművét készítette:
Vác Város Önkormányzata
 
A pályázati program tárgya Vác Város Önkormányzata és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának hosszú távú együttműködése a tájvédelem-tájfejlesztés gyakorlati megvalósítása területén, ami hazai szinten önmagában is példaértékű. A pályázati program további kiemelkedő eleme a komplex táji szemlélet és a tervszerűség. A Gyakorló Város Program keretében megközelítőleg 600 egyetemi hallgató nyerhetett tapasztalatot egy települési önkormányzat működéséről, cserébe a város több mint 15 éve figyelemre méltó szempontokkal és részben megvalósított, részben megvalósítható ötletekkel gazdagodott a tájvédelem és a tájfejlesztés feladatkörében.
 
A 2010. évi nemzeti tájdíj pályázat harmadik helyezett pályaművét készítette:
Hegypásztor Kör – Oszkó
 
A pályázat egy régóta működő szervezet által felvállalt, jó közösségi kezdeményezést mutat be. A helyi szinten sok szereplő bevonásával folyó program folyamatosan fejlődve a présházak megőrzésétől a tájrehabilitáció szintjéig fejlődött. Példaértékű, hogy az egyes programelemek egymást erősítik, egy komplex és integráns rendszert képeznek. A program hazai szinten széleskörű bemutatásra, továbbfejlesztése esetén nemzetközi megmérettetése is érdemes.
 
 
További sikeres pályázók betűrendben
 
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub – Röszke
 
A pályázatban ismertetett tevékenységek széleskörűek, döntően a természeti értékek megőrzésére irányulnak. A program a helyi közösség erősítését célozza, ugyanakkor a megvalósításba szerencsés módon különböző szakemberek is bekapcsolódtak. Kiemelkedő az elvégzett kommunikációs tevékenység.
 
Hidegkuti Mihály Kulturális Egyesület és Hidegkút község Önkormányzata
 
A falufejlesztési program tevékenységei – a szemétszedéstől kezdve a faültetésen és a sváb főzőnapon keresztül a komposztálási mintaprojektig – igen széleskörűek. A helyi közösség összefogása, együtt gondolkodásának és tevékenykedésének szervezése példaértékű eleme a programnak, amely országos szinten is mintaként szolgálhat.
 
Kisharsány Község Önkormányzata
 
A pályázat helyi szinten sikeres településfejlesztési program, amelynek egyik példaértékű eleme a helyi közösség aktivizálása. Nagy hangsúlyt fektettek a településre vezető közút mentén található eperfasor megőrzésére és a község belterületének fásítására, amely programokhoz szervesen kapcsolódott a Kisharsány egész területére kiterjedő virágosítás.
 
Komlóska Község Önkormányzata
 
Az önkormányzat, a kisközség lakossága és a helyi szervezetek összefogva, egymást segítve szervezik a faluszépítési napokat, rendben tartják szűkebb és tágabb környezetüket. A tájvédelem-tájfejlesztés helyi szinten alkalmazott szellemisége, valamint a helyi lakosság és más szervezetek bevonása, a programelemek sokszínűsége példaértékű elemei a programnak. Az önkormányzat településfejlesztés terén eddig elvégzett tevékenységének sikerességét bizonyítja, hogy egyes elemei már országos szinten is példaként szolgálnak más helyi közösségek számára.
 
Magyar Csillagászati Egyesület és Zselica Szövetség
 
Az erős szakmai alapokon nyugvó program fő célkitűzését siker koronázta: a Zselicben jött létre hazánk első nemzetközileg is elfogadott csillagoségbolt-parkja. Figyelemre méltó, hogy a program egy kevés figyelmet kapó tájelem-együttes védelmét és népszerűsítését célozza meg.
 
Mórahalom Város Önkormányzata
 
A pályázati program kiemelt célja a Nagyszéksós-tó egykori jellegének visszaállítása. A vizes-élőhely rehabilitációt legeltetésre alapozott ökológiai gazdálkodással valósították meg. A program részeként élőhelyrekonstrukció-bemutatóhelyet alakítottak ki.
 
Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány
 
A börzsönyi kisvasutak helyreállítása és fenntartása érdekében, széleskörű összefogással zajló tevékenység országos szinten is példaértékű eleme a programnak. A program távlati célja a hegység peremén szétszórva fekvő települések és a helyi turisztikai vállalkozások számára egy versenyképes hegyvidéki ökoturisztikai desztináció megteremtése.
 
Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület és Ormánság Alapítvány
 
Az Ormánság természeti értékeinek állapotjavítását és táj mozaikos szerkezetének és ökológiai hálózatának helyreállítását célzó pályázati program példaértékű elemei a mélyen gyökerező integratív táji szemlélet és a tervszerűség. Szemlélete egybevág az Európai Táj Egyezménnyel, mert a helyi közösségeknek a létfeltételeire koncentrál, és az ember–természet kapcsolat harmóniáját kívánja elősegíteni.
 
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Castanea Környezetvédelmi Egyesület
 
A pályázat tárgya Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Castanea Környezetvédelmi Egyesület együttműködése, ami az elmúlt években több gyakorlati eredményt hozott. A program tevékenységei között szerepel a Lőverek természeti és építészeti értékeinek térképes felmérése, megóvása, valamint a lőveri táj jellegében bekövetkező romlás megállítása. A program keretében a gyümölcsfák védelmének érdekében géncentrumot alakítottak ki.


Az Európa Tanács Táj Díját (a 2010. évi nemzeti pályázat pályaműveinek bemutatásával) és az Európai Táj Egyezményt ismertető kiadvány letöltése (pdf)
 

 


A 2008. évi nemzeti szintű tájdíj pályázat
 
Az Európa Tanács Táj Díjára (2009) történő felterjesztésre kiírt 2008. évi nemzeti szintű pályázat sikeresen lezajlott. A szeptember végén közzétett pályázati kiírásra öt pályamű érkezett. A beérkezett pályázatok kivétel nélkül magas színvonalúak voltak, a pályázati programok eredményesen szolgálták a hazai tájak védelmét, fejlesztését. A pályázatot kiíró minisztériumok, így a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint az Önkormányzati Minisztérium két-két képviselőjéből, továbbá egy felkért külsős szakértőből álló bírálóbizottság december 5-ei ülésén hozta meg döntését.
 
A bírálóbizottság döntése alapján első helyen a Pro Vértes Közalapítvány „Komplex táj- és természetgazdálkodási program megvalósítása a Zámolyi-medencében” címmel beadott pályázata végzett. A pályamű 409 pontot ért el a maximális 500-ból. A pályázati program a vizes élőhelyek megőrzésével, a biodiverzitás növelésével, a természetvédelmi kezelési célú legeltető állattartás hagyományainak folytatásával és a majorsági épületek helyreállításával ténylegesen hozzájárult a táj karakterének megőrzéséhez. A program egyik fontos eleme a természeti és táji örökség iránti fogékonyság növelése, a környezeti szemléletformálás volt, mely célkitűzés eredményesen valósult meg a nyertes pályázatban. Az Alapítvány természet- és tájvédelem terén végzett több mint egy évtizedes tevékenysége országos szinten is példaértékűnek tekinthető.
 
Második helyen végzett Dombóvár Város Önkormányzata és a Dombóvári Önkéntes Polgári Természetőr Egyesület (DÖPTE) pályázata. A „Dombóvár Város természeti értékeinek tájvédelmi és tájfejlesztési programjai” címen beadott pályamű 372 pontot kapott a bírálóbizottságtól. A pályázati program keretében sor került a város közigazgatási területén lévő több értékes művi tájelem helyreállítására, az értékes természetes tájelemek bemutatási feltételeinek javítására. A tervszerű végrehajtás, az önkormányzat és az egyesület hatékony együttműködése, a természet- és tájvédelem összekapcsolása a területfejlesztéssel (turizmus-rekreáció) egyaránt példaértékű elemei a programnak.
 
A harmadik helyet végzett Vác Város Polgármesteri Hivatala és a Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány közös pályázata, amelynek témája a „Gyadai tanösvény kialakítása” volt. A pályamű 357 pontot ért el. A pályázati program tárgya tanösvény kialakítása volt, ami egy szeletét képezi az önkormányzat és az alapítvány példaértékű természet- és tájvédelmi, -fejlesztési tevékenységének. A projekt pozitív példát ad egy, a környezeti nevelést ökoturisztikai eszközökkel segítő tanösvényről, ami a lakosság környezeti szemléletének formálásán keresztül közvetett módon járul hozzá a táji értékek megőrzéséhez. A program hazai viszonylatban példaértékű eleme, hogy a létrehozott tanösvény kezelése, folyamatos fejlesztése megoldott.
 
Eredményesen szerepelt a Forrásvíz Természetbarát Egyesület és Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata „Környezetvédelmi Együttműködési Modell” címen beadott pályázata is, amely 323 pontot kapott a bírálóbizottságtól. A pályázati program tárgya a helyi önkormányzat és egy helyi társadalmi szervezet együttműködése volt, amely habár nem újszerű, de eredményes működése miatt hazai viszonylatban mindenképpen példaértékű.
 
A bírálóbizottság döntése alapján a fenti programok bemutatásra kerülnek az Európai Táj Egyezmény magyar nyelvű weboldalán, a tájdíjra pályázott programokról megjelenő kiadványban és az azokat bemutató kiállításon.
 
Az Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület, az Ormánság Alapítvány és Markóc Község Önkormányzata által „Az Ős-Dráva Program „szelíd” változata: Az ormánsági vízháztartás helyreállítására alapozva az Ormánság önerős fejlődésének és táji autonómiájának elősegítése” címen beadott pályaműve nem felelt meg a pályázati kiírás egyik feltételének, mely szerint csak olyan programokkal lehetett pályázni, amelynek eredményei már legalább 3 éve elérhetőek az érintettek számára. Ez azért volt különösen sajnálatos, mert a helyi közösségek létfeltételeire koncentráló, az ember–természet kapcsolat harmóniáját elősegítő pályázati program szemlélete egybevág az Európai Táj Egyezménnyel, és tervszerűségben, újszerű szemléletében egyaránt példaértékű.
 
 
   
 
2017. 05. 08. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design