magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Az Európai Táj Egyezményről
Az Európai Táj Egyezményről
 
 
 

Háttér

A több évszázados emberi tevékenység által jelentős mértékben átalakított, az északi és a hegyvidéki tájak kivételével igen sűrűn lakott kontinensünkön a táj védelmét, fejlesztését Európa különböző szervezetei fontos feladatuknak tekintik. A gazdag európai táji örökség megőrzését szolgálja az Európa Tanács Európai Táj Egyezménye (a továbbiakban: tájegyezmény).

Letölthető kiadványaink a tájegyezmény hazai megvalósulását, a követendő példákat hivatottak bemutatni.

 

 

























                         letöltés (pdf)                                                                                            letöltés (pdf)                                                             
 
A tájegyezmény története
 
2000. július: az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága – 10 ország részvételével – elfogadta az egyezmény szövegét, és az Európa Tanács főtitkára felhívta az Európa Tanács valamennyi tagállamát az egyezményhez való csatlakozásra.
2000. október 20.: Firenzében aláírják az egyezményt (Firenzei Egyezmény).
2004. március 1.: az egyezmény hatályba lép, miután tíz aláíró ország jogszabállyal erősítette meg.
2005. szeptember 28.: hazánk aláírja az egyezményt.
2008. február 1.: a törvényi szinten történt megerősítést követően hazánkban is hatályba lép az egyezmény.
2010. szeptember: a tájegyezmény hazai végrehajtásáért felelős tárcák részvételével megkezdi működését az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság.
2012. június 25.: a természetvédelemért felelős miniszter miniszteri utasítással létrehozza a Magyar Tájdíjat.
2012. szeptember: a tárcaközi bizottság átalakul, és Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport néven működik tovább.
2013. március: megkezdi munkáját az Európai Táj Egyezmény Szakértői Testület, az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport szakmai tanácsadója, amely független szakmai véleményt fogalmaz meg a tájegyezmény hazai végrehajtásának elősegítése érdekében.
2016. augusztus 1-jén
az Európa Tanács aláírásra megnyitja 219. számú Jegyzőkönyvét az Európai Táj Egyezmény módosításáról, mely az Egyezmény területi hatályát terjeszti ki.
2017. december 31-ig 40 ország csatlakozott az egyezményhez, az aláíró országok közül pedig 38 ország ratifikálta azt.
2018. október 2.: az Országgyűlés elfogadja a 2018. évi LIX. törvényt az Európai Táj Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről és a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosításáról.

Az egyezményhez csatlakozott országok aktuális listája.
 


A tájegyezmény célja

Az európai tájak minősége és sokfélesége olyan közös értéket képez, amelynek védelme, kezelése és tervezése terén fontos, hogy az érdekeltek együttműködjenek. Az Egyezmény fő célja hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését valamint, hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és továbbfejlesztésével foglalkozik.
 


A tájegyezménnyel kapcsolatos feladatok

Az Egyezményt aláíró országok vállalják, hogy
- a tájat - mint az emberi környezet meghatározó komponensét, a természeti és a kulturális örökség sokféleségének kifejezőjét és az önazonosságuk alapját - törvényben ismerik el;
- a tájak védelemére, kezelésére és tervezésére kiterjedően jogszabályba foglalt tájpolitikát alkotnak;
- a tájpolitikán foglaltak megvalósítása érdekében intézkedéseket tesznek a közvélemény, a helyi hatóságok és más szereplők bevonásával;
- a tájat integrálják a regionális és településtervezési politikákba, csakúgy, mint a kultúr-, környezet-, agrár-, társadalom- és gazdaságpolitikákba és minden olyan koncepcióba és stratégiába, amely közvetett, vagy közvetlen hatással van a tájra;
- növelik a tájjal kapcsolatos fogékonyság, tudatosság növelés eszközrendszerének kidolgozását minden döntési szinten, a különböző társadalmi csoportok és egyének körében;
- növelik a lakosság és civil szervezetek részvételét a döntéshozatalban;
- lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a tájjal kapcsolatos képzést, továbbképzést kierjesszék más szakterületekkel foglalkozó szakemberekre is.

Az Egyezményben meghatározott feladatok egy részét hazánk már teljesítette, hiszen a táj védelme törvényi szinten szabályozott, illetve a tájra vonatkozó stratégiákban megjelenik a tájak védelme, kezelése és tervezése. A tájak értékeléséhez és ''működtetéséhez'' értő szakemberek képzése is nagy hagyományokra tekint vissza. A lakosság és a helyi érdekelt szervezetek is részt vesznek a tájjal kapcsolatos döntési mechanizmusban (pl. lakossági fórum, közmeghallgatás).

A tájegyezménnyel kapcsolatos hazai feladatok ellátása az Agrárminisztérium szakmai koordinálásával, az érintett minisztériumok, így a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével, illetve kutatóhelyeken, külső szakértők bevonásával történik.
 

 

Az Európai Táj Egyezmény Szakértői Testülete az Agrárminisztérium kezdeményezésére létrejött civil szerveződésű szakértői csoport. A testület létre jöttének célja az Egyezményért első helyen felelős Agrárminisztérium munkájának szakmai támogatása, Magyarország Egyezményben vállalt kötelezettségeinek minél magasabb színvonalú teljesítése érdekében. A testület tagjai olyan elismert, magas szakmai képzettségű és nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek – egyetemi oktatók, kutatók, tervezők, mérnökök – akik az egyezmény céljainak megvalósítása – a magyar tájak védelme, kezelése, tervezése – iránt magas fokú elhivatottságot éreznek.

A Szakértői Testület elnöke Duhay Gábor, tagjai Auer Jolán, Dr. Csemez Attila, Dr. Csima Péter, Dr. Csorba Péter, Dr. Grónás Viktor, Dr. Kollányi László, Dr. Konkoly-Gyuró Éva, Körmendy Imre, Dr. Laposa József, Sódor Márton, Schuchmann Péter, Dr. Szabó Mária, Dr. Szikra Éva, Tóth Péter, Dr. Turcsányi Gábor.

 

 
   
 
2018. 10. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design