magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer
 
Interaktív természetvédelmi térkép 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Védett természeti területek: A Megyer-hegyi tengerszem Természetvédelmi Terület
Védett természeti területek: A Megyer-hegyi tengerszem Természetvédelmi Terület
 

 


  A Megyer-hegyi Tengerszem TT 1997-es védetté nyilvánításának célja az országban egyedi előfordulású, volt malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai értékeinek megőrzése. A terület kiterjedése: 1,1 ha.
  A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű terület. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.

  A több mint 300 m magas Megyer-hegy Sárospataktól északra emelkedik, lejtőin szőlők díszlenek. A hegy kovásodott riolittufájában a XV. században nyitott, magas kőfalakkal övezett malomkőbánya ma csodálatos "természeti" képződmény, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is.



 

 A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. 

  Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. A bányászat még a XV. században kezdődött itt el; az itteni, kovával átitatódott riolittufa rendkívül alkalmasnak bizonyult malomkőnek, mivel nemcsak elegendően kemény volt, hanem az őrlés során kissé meg is pörkölődtek a búzaszemek, ami kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek. A Megyer-hegyen bányászott kövek külföldön is keresettek voltak, egészen az 1800-as évekig. (Hazánkban a paprikamalmokban is szívesen használták ezeket.) Kezdetben egészben bányászták a köveket (melyeket először "cirkalommal" , azaz óriási körzőhöz hasonló eszközzel rajzoltak meg a sziklában) - rendszerint párosával, hogy a malomban majd jól "összedolgozzanak". Később a jóval méretesebb darabokat hasítottak ki, melyeket utóbb illesztettek össze. A malomkőbányászat a XIX. századtól a közeli Botkő-dombon folytatódott, ahol egykori gejzírkúpok maradványai is láthatók. (Az említett bányák környékén megkövült állati és növényi maradványok, szép kvarckristályok és az opál különböző fajtáit lehet fellelni.)


 
A Megyer-hegyi bányató üregét mára esővíz töltötte ki, így jött létre az állandó vizű, festői szépségű tó, melynek legnagyobb mélysége kb. 6m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.

Látogathatóság: a terület egész évben látogatható.
Megközelítés: Sárospatak felől gépkocsival, kerékpárral és gyalogosan.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság


 

   
 
2007. 07. 19. Oldal nyomtatása
Idegenhonos inváziós fajok
Védett madarak mentése
Az Év Emlőse
Pro Natura
Pro Natura-díjazottak
A Természetvédelem Nagykövete
A CITES magyarországi honlapja
Zselici Csillagoségbolt-park
Hortobágyi Csillagoségbolt-park
Bükki Csillagoségbolt-park
Natúrparkok
A Biológiai Sokféleség Egyezmény magyarországi honlapja
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága
GMO-k a világban
A GMO kormányzati honlapja
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design