| Nemzeti Park Igazgatóságok |
 |
|
|
|
|
|
|
| KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 |
|
|
|
|
|
|
|
| Magyar Természettudományi Múzeum |
|
|
|
|
|
|
|
| Járművel való közlekedés védett természeti területen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 » Balatonkenesei-tátorjános természetvédelmi terület |
|
 |
Balatonkenesei-tátorjános természetvédelmi terület |
| |
| Törzskönyvi adatok: |
| | Név: Balatonkenesei-tátorjános TT | | | Törzskönyvi szám: 93/TT/71 | | | Megye: Veszprém | | | Település: Balatonkenese | | | Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi | | | Védelmi kategória: TT | | | Kiterjedése: 2,5 hektár | | | Ebből fokozottan védett: 0 hektár | | | Hatályba lépés éve: 1971 |
A védett természeti terület által érintett földrészletek listája
|
 |
A balatonkenesei magaspart egyedülálló értékeket őriz. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, a folyamatosan málló, meredek leszakadáson, és a fölötte elterülő platón különleges növények és társulásaik élnek. Legnevezetesebb ezek közül a löszpuszták maradvány- növénye, a napjainkra hazánkból csaknem eltűnt tátorján.
A magaspart anyaga a közhiedelemmel ellentétben túlnyomó részében tengeri üledék, melynek szabályos, vízszintes rétegsorai a Kárpát-medencét mintegy 10 millió évvel ezelőtt elborító sekély Pannon-tengerből rakódtak le. Csupán a legfelső 1-2 métert alkotja a jégkorszak száraz szelei által idehordott porból kialakult lösz. A meredek fal létrejöttét a Balaton hullámverése idézte elő, mely alámosta a laza üledékekből álló partot. A pannóniai rétegek ezután hatalmas suvadások, omlások formájában szakadtak le. A falat átmenetileg megtámasztja a lehullott omladék , miután azonban a Balaton ismét elhabolja azt, a folyamat ismétlődik. A pannóniai rétegekben a tó felé mozgó rétegvizek tovább csökkentik a fal állékonyságát. A meredek, szinte állandóan mozgásban lévő partoldalakon különleges löszfalnövényzet él. Az üledékfalba mélyíti költőüregeit legpompásabb, trópusi tájakat idéző madarunk, a fullánkos rovarokat fogyasztó gyurgyalag, és barnás tollazatú fecskénk, a parti fecske.
A tátorján a keresztesvirágúak családján belül a káposztafélékhez tartozó növény. A pásztorkodó, földművelő nép egykor szívesen fogyasztotta káposztára emlékeztető ízű karógyökerét, a „tatárkenyeret”. A növény fejlődésének első két-három évében csak leveleket hoz, ezek hossza akár a fél métert is elérheti. A megfelelő fejlettségű tövek fehér virágok tömegét hordozó hatalmas, gömb alakú kóróvá nőnek. A termések apró, gömb alakú becőkék. A tátorján jellegzetes „ördögszekér”: a termések beérése után a már száraz növény leválik a tövéről, s a szél messzire görgeti, miközben magjait elszórja. Neve is valószínűleg e tulajdonságából ered, hiszen az alföldön a tátorján szó jelentése: orkán, szélvész.
Eredeti élőhelyei meredek, erodálódó partoldalak, löszvölgyek, löszpuszták, melyek napjainkra mezőgazdasági művelés alá kerültek. Termőhelyeinek megszűnése miatt hazánkban már csak néhány kisebb állománya él, s ezért fokozottan védett növény. Védjük együtt!
Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó: Szelényi Gábor
|
| |
Képek:
|
| |
Dokumentumok:
|
| |
|
|
A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
