magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer
 
Interaktív természetvédelmi térkép 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Jeli arborétum természetvédelmi terület
Jeli arborétum természetvédelmi terület
 
Törzskönyvi adatok:
 Név: Jeli arborétum TT
 Törzskönyvi szám: 76/TT/60
 Megye: Vas
 Település: Kám
 Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi
 Védelmi kategória: TT
 Kiterjedése: 75,33 hektár
 Ebből fokozottan védett: 0 hektár
 Hatályba lépés éve: 1960

A védett természeti terület által érintett földrészletek listája



Nincs kép a védett területhez

 Összefoglaló leírása

Európa egyik legkülönlegesebb arborétumát Ambrózy-Migazzi István alapította az első világháborút követően. Az ismert botanikus szakember, figyelembe véve a terület adottságait, érintetlenül hagyva az azonális bükkös állományokat, elsősorban havasszépékkel, az Ericaceae család növényeivel telepítette alá a ligetes nyíres-borókás-csarabos fenyért, s tömegével ültettette a messzi tájakról és a Kárpátokból, Alpokból gyűjtetett hagymás, rizómás növényeket is. Az 1950-es évek végétől erdőövek szerinti nagyszabású telepítések folytak, melyek erdészeti kísérleti célokra, ökológiai oktatás-nevelésre, de tájképi hatásfokozásra is kiválóan megfelelnek. Bár egykori természetes, napjainkra rendkívül ritkának számító növénytársulásaiban sajnos már nem gyönyörködhetünk, Vas megye, az ország és Közép-Európa leglátványosabb Rhododendron gyűjteménye kárpótol talán a veszteségekért.

 A Jeli Arborétum nemcsak hazánk, de Európa egyik legkülönlegesebb arborétuma. Alapítója, gróf Ambrózy-Migazzi István, aki korábban a Nyitra melletti Malonyán létesített arborétumot, 1922-ben kezdte el a Jelihálás nevű birkalegelőn és csarabos-nyíres fenyéren növénykülönlegességeinek telepítését. Tíz év alatt már 5 hektár gondozott kerttel büszkélkedhetett. Hagymás és rizómás növények tízezreit, fenyők és lombos fák, illetve Rhododendronok több tucat faját és változatát ültették el itt, felismerve a meghonosításra szánt növények igényei és a helyi szélsőségesen savanyú talajadottságok, mikroklíma közötti összefüggéseket. A töretlen gyarapodás a gróf 1933-ban bekövetkezett haláláig tartott.

A II. világháború után a park állami (erdészeti) kezelésbe került, újra fejlődésnek indult. A fejlesztés egyik állomásaként 1953-ban védetté nyilvánították az ún. parki részt és a Hét-forrás szurdok környékét. Az 1958-ban készített növénykataszter szerint azonban az alapító által telepített fajok közül csak 15 fenyő, 19 lombhullató fa- és cserjefajt találtak a területen. A többi a háború és a természet áldozata lett. A nyíres fenyért is lassan megemésztő szukcessziós folyamatok előrehaladta. A természet kezdte lassan visszahódítani jogos örökét. Az erdőgazdaság kebelében megindult nagyszabású rekonstrukciós és fejlesztési munkák révén 1959-re már 70 ha-ra bővült az arborétum. Tájövezeteknek nevezett exóta-telepítéseket végeztek, ahol az egyes éghajlati övek jellegzetes fás növénytársulásainak fajait ültették el eredeti élőhelyüknek megfelelő előfordulásuk szerint.

 Megőrizték ugyanakkor a Hét-forrás szurdok, Ambrózy által is szívesen látogatott bükkjeit, a tőzegmohás láp maradványait. A kerthez kiszolgáló, rekreációs területeket, autóparkolókat is csatoltak, melyekkel együtt napjainkra nagyot nőtt a látogatható terület.
A bejárattól kezdődő parki részben, az Ambrózy-szobor környékén találjuk a kert legidősebb területeit, az eredeti, majd később kibővített Rhododendron gyűjteményt. Itt díszlik többek között az illatos sárga havasszépe (Rhododendron flavum), a japán és virágos babérhanga (Pieris japonica és Pieris floribunda), valamint számos babérmeggy (Laurocerasus officinalis) mellett a kert alapítójáról elnevezett Migazzi-tölgy (Quercus pubescens ’Migazziana’). Ez az alacsony fácska az erdőállomány védelme alatt télen is megtartja zöld lombját. A parki részen láthatjuk a fenyőféléket és a nyír fajok és változatok bemutatóhelyeit is. A fenyők közül többek között érdemes megtekinteni az Atlasz-cédrusokat (Cedrus atlantica), a kínai szúrósfenyőt (Cunninghamia lanceolata), vagy a japánciprust (Cryptomeria japonica).

Forrás: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 

 
 


Dokumentumok:

   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design