magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület
Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület
 
Törzskönyvi adatok:
 Név: Keleméri Mohos-tavak TT
 Törzskönyvi szám: 26/TT/51
 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
 Település: Kelemér
 Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi
 Védelmi kategória: TT
 Kiterjedése: 56,79 hektár
 Ebből fokozottan védett: 54 hektár
 Hatályba lépés éve: 1986

A védett természeti terület által érintett földrészletek listája

Az Országos Természetvédelmi Tanács 274/1951. számú határozata hozta létre a Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Területet, melyet aztán a 6/1986. (VIII. 21.) OKTH rendelet nyilvánított fokozottan védetté. A Keleméri Mohos-tavak TT rendeltetése: a terület növény- és állatvilágának, tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása.
 
A Putnoki-dombság nyugati részén található 56,8-ha-os területen, kb. 300 m-es magasságban két lápszem fekszik: az 1,8 ha-os Kis-Mohos és a 4 ha-os Nagy-Mohos. Mindkét tavacska a harmadidőszaki üledékekből felépülő Piroska-hegy ÉNy-i oldalának megcsúszásával suvadással kialakult mélyedésben jött létre. A Nagy-Mohos kb. 25.000, a Kis-Mohos kb. 15.000 éve, a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban keletkezett. A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé.
A Mohos-tavak csak a csapadéktól és a talajvíztől befolyásoltak, nincs hidrológiai kapcsolatuk más vízrendszerrel.
A tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódások mellett a rajtuk kialakult növényzet meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet. Erre már a lápok egyik legjelentősebb kutatója, az 1929-1931 közt itt vizsgálódó Zólyomi Bálint botanikus is felhívta a figyelmet.
 
A Keleméri Mohos-tavak TT nagy részét jól fejlett cserjeszintű cseres-tölgyes, valamint gyertyános-tölgyes és szubmontán bükkös borítja. Az erdőtől körülölelve fekvő lápokon a klasszikus övezetesség csak nyomokban, keverve figyelhető meg.
 
A Nagy-Mohost körülölelő erdő
 
Legfontosabb társulásaik: mocsári magassásos, lagg zóna, tőzegmohás fűzláp, tőzegmohás dagadóláp, tőzegmohás nádas és nyír-rezgő nyaras láp. Az elmúlt évtizedekben is jelentős változások történtek a láp életében: a nyílt vízfelszín szinte teljesen eltűnt, miközben a fásszárú vegetáció jóval fejlettebbé, a mocsáröv kiterjedtebbé vált.
 
 Betekintés a lápra (fotó: Bokor Veronika)
 
A lápok nemcsak florisztikai gazdagságuk, hanem vegetációtörténeti jelentőségük miatt is értékesnek számítanak. A fajszám még a kis kiterjedést figyelembe véve nagyon alacsony. A 130 éves kutatás során összesen 66 edényes növényfaj került elő a lápokról.
A Mohos-tavak legértékesebb növényei közt a glaciális reliktumnak számító hüvelyes gyapjúsás, a tarajos pajzsika, a gyapjasmagvú sás, a tőzegpáfrány, 5 tőzegmoha faj, és két védett fásszárú, a molyhos nyír és a füles fűz érdemel mindenképpen említést. Dunántúli, pusztulásra ítélt tőzegterületekről került ide a vidrafű, és a nitrogén igényét rovarok megfogása útján biztosító kereklevelű harmatfű.
 
A Mohosok állatvilága a kis kiterjedés és az elszigeteltség miatt valódi lápi fajokban viszonylag szegényes, bár találtak Magyarországra nézve új labdacsbogár fajt, és a ritka lápi bagolylepke, valamint egy unikális kalózpók
faj is él itt.
 
A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület kultúrtörténeti jelentőségű emléke a keleméri Mohosvár és egy több száz éves kocsányos tölgy, a Kisasszony-fa.
 

Földvár (fotó: Bokor Veronika)
 
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mint természetvédelmi kezelő feladata a természetvédelmi értékek megóvása, fenntartása, helyreállítása és bemutatása. Ennek jegyében biztosítja a természeti értékek fennmaradását, és hozta létre Keleméren, az újjá varázsolt parasztházban, a Mohos Házban a lápokat bemutató állandó kiállítást.
 
A keleméri Mohos-tavak csak előzetes engedéllyel és szakvezetővel látogatható terület, melyet elsősorban szakmai látogatók, terepgyakorlatok hallgatói, illetve természetvédelmi szaktáborok résztvevői keresnek fel. A kirándulók által kedvelt Országos Kék-túra útvonala közvetlenül a lápok mellett halad el.
 
Forrás: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
 
Képek:

 
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design