A 2007. évre meghirdetett Zöldturizmus Évének egyik kiemelt eseménye a hagyományteremtő céllal megrendezésre kerülő Magyar Nemzeti Parkok Hete, melynek központi rendezvényén a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Turizmus Zrt., mint együttműködő partner, valamint az ország kilenc nemzeti park igazgatóságának szakemberei várják Magyarország védett természeti öröksége és az ökoturizmus iránt érdeklődőket.
A nyitónapon szakmai rendezvényekre kerül sor, melynek programjában szakmai konferencia és ismeretterjesztő előadások, kötetlen beszélgetések szerepelnek.

Megjelent a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről szóló 16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet és a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről szóló 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer első tíz évének eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémia székházában megtartott ünnepi ülésen adtak beszámolót az egyes programok szakértői. A 11 projektbe szerveződött, számos monitorozó program eredményeiből összeállított ülésen nyolc élőlénycsoport helyzetének bemutatására kerülhetett sor.

1909. május 24-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére Svédországban megalakultak Európa első nemzeti parkjai. A nemzeti parkok és egyéb védett természeti területek európai szervezetének, az EUROPARC Szövetségnek a kezdeményezésére 1999 óta ennek emlékére minden év május 24-én ünnepeljük meg az Európai Nemzeti Parkok Napját. E nap alkalmából a hazai nemzeti park igazgatóságok - Európa többi hasonló jellegű szervezetéhez hasonlóan - változatos programokkal várják a nemzeti parkokkal és egyéb védett természeti területekkel megismerkedni vágyó vendégeket.

Hatályba léptek a környezeti felelősséggel összefüggő jogszabályok.

(Fotó: Halpusztulás a tiszai ciánszennyezés következtében, 2000 tavaszán)

A 2007. március elsején a Magyar Közlöny 24. számában megjelent, 2007. május 10-én hatályba lépő 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtérszerkezet részeként természetvédelmi indokból kijelölt környezetvédelmi korlátozott légtereket is meghatároz. E légterek kijelölése védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű madárfajok védelme érdekében történt.

Jelen utasítás a bioszféra-rezervátumokkal kapcsolatos feladatok egységes végrehajtását szolgálja. Szabályozza a cím pályázásának rendjét, előírja az UNESCO által az egyes területekre meghatározott ajánlások figyelembe vételét.

Európa Diploma kitüntetésben részesülnek azok a védett területek, amelyek kiemelkedő geológiai, biológiai, illetve tájképi értéket őriznek, továbbá elismerés illeti a természetvédelmi munka hatékonyságát is.

2007. március 30-án a Magyar Közlöny 38. számában megjelentek a Mura menti Tájvédelmi Körzet, a Belsőbárándi-tátorjános természetvédelmi terület, a Bölcskei-nőszirmos természetvédelmi terület, a Bükkhát természetvédelmi terület, az Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület és a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről szóló miniszteri rendeletek. A védetté nyilvánító jogszabályok az új védett természeti területek természetvédelmi kezelési terveit is tartalmazzák.
A védetté nyilvánításokkal az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területek száma meghaladta a kétszázat.
A Bükkhát TT és a Kelemér-Serényfalva TT esetében a védetté nyilvánítással egyidejűleg az erdőrezervátummá nyilvánítás is megtörtént.

Az együttműködés legfőbb célja a természeti területeket védetté nyilvánító jogszabályok és más normatív erejű jogi aktusok elektronikus úton, minél szélesebb körben történő hozzáférhetővé tétele.