magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

Magyarország legújabb védett természeti területének, a Madarasi Marhajárás természetvédelmi területnek sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes „avatása”
 
A közel 44 hektáros Madarasi Marhajárás természetvédelmi területen található löszpusztarét a Bácskai löszös síkság, illetve az egész Alföld kisszámú ősgyepeinek egyike. Bár az önkormányzat kezdeményezésére indult védetté nyilvánítási folyamat 2018 decemberében lezárult, a természetvédelmi terület sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes „átadására” a legfőbb ékességét adó tavaszi hérics virágzása idején, 2019. március 27-én került sor Dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Juhász István, Madaras község polgármestere részvételével. Hazánk legújabb természetvédelmi területe – védett természeti területeink közül másodikként – jogszabályban kihirdetett védőövezettel is rendelkezik.
   
 

A természetvédelmi terület határát jelző hatósági tábla kihelyezését megelőző sajtótájékoztatón Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy az 1972-től kezdődő mintegy 40 éves időszakban jött létre az ország 10 nemzeti parkja, 39 tájvédelmi körzete, 172 természetvédelmi területe, valamint 90 természeti emléke. Ezek alkotják védett természeti területeink 850 000 hektáros hálózatát. Az állami természetvédelem ma már nem a nagyléptékű védetté nyilvánításokkal foglalkozik elsősorban, hanem sokkal inkább a meglévő védett természeti területek szakszerű természetvédelmi kezelésével. A védetté nyilvánítások terén a kisebb méretű, speciális természeti értékekkel rendelkező, különleges kezelést igénylő területek kiemelt természetvédelmi oltalmának megteremtése került előtérbe. Példa erre az összes ismert hazai kaptárkő-előfordulás védetté nyilvánítása 2014-ben, a földtudományi természetvédelem országos védetté nyilvánítási programja keretében 28 földtani alapszelvény és -képződmény (2015, 2018), vagy a természeti értékek körében 21 mesterséges üreg védetté nyilvánítása (2015). E munka eredményeként 2010 óta 1 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék létesítésére került sor, amely az országos jelentőségű védett természeti területek számában 40 %-os, területi kiterjedésében 0,6 százalékos növekedést jelentett.

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kiemelte: a Natura 2000 hálózat részét képező Marhajárás gyepe változatos élőhelyeket biztosít az élővilág számára. A terület elnevezése a szarvasmarhával folytatott legeltetésre utal. 2004 óta már nem járják (és legelik) a területet szarvasmarhák. A legeltetéses használat 2008 óta indult újra juhokkal.
Az ősgyep botanikai értékei régóta ismertek a szakemberek körében. Ezek közül kiemelkedő a több mint egymillió tőből álló tarka sáfrány állomány és a mintegy 8000 tőből álló tavaszi hérics populáció. Itt élő védett növényfaj még a sokvirágú habszegfű, a selymes boglárka és a kései pitypang. Ugyan nem védettek, de a Bácskai löszös síkságra egykor jellemző természetes növényzet részét képező fajok, mint pl. a taréjos búzafű, magas kígyószisz, szürke galaj és jakabnapi aggófű szintén megtalálhatók itt.
Zoológiai értékekben sem szűkölködik az új természetvédelmi terület. Megfigyelhető a sisakos sáska, az óriás tőrösdarázs, a szongáriai cselőpók. Rendszeresen költ itt a füleskuvik, a búbos banka, a gyurgyalag, a szalakóta, a kis őrgébics, az erdei fülesbagoly és a parlagi pityer. A területen eddig több, mint 100 madárfajt figyeltek meg.

Juhász István, Madaras polgármestere felidézte, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Marhajárás védetté nyilvánítását Madaras Község Önkormányzata javasolta a Földművelésügyi Minisztériumnak 2017 októberében, majd az önkormányzat képviselő-testülete 2017 novemberében kifejezte, hogy helyi jelentőségű védett természeti területté kívánja nyilvánítani. A kezdeményezést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is megvizsgálta, és megállapította az országos jelentőségű védetté nyilvánítás indokoltságát. Hangsúlyozta az önkormányzat szerepét és felelősségét a környezeti nevelésben, a jelen és a jövő generációk környezettudatos, felelős szemlélete kialakításában, amihez az önkormányzat  igyekszik biztosítani a feltételeket.

A sajtótájékoztató után sor került a természetvédelmi terület határát jelző hatósági tábla kihelyezésére, majd szakvezetéses séta során nyílt lehetőség megismerkedni a Madarasi Marhajárás természetvédelmi terület és a szomszédságában található, a 2015-ben elindult országos  földtudományi természetvédelmi célú védetté nyilvánítás program keretében létesített  Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék táji és természeti értékeivel.

***

A Madarasi Marhajárás természetvédelmi terület létesítéséről szóló 36/2018. (XII. 10.) AM rendelet 2018. december 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendeletben az agrárminiszter természetvédelmi területté nyilvánította a Madaras 044/2 hrsz. (43,76 hektár) területet, s védőövezeteként a Madaras 043 hrsz-ből 2,1744 hektárt jelölte ki.

A Bácskai löszös síkság egyik legfontosabb védett természeti területe a Madarasi Marhajárás természetvédelmi terület. Legfontosabb természeti értékei a természetközeli állapotú gyepi életközösségek, köztük különösen a löszpusztarétek, a homoki sztyepprét és a löszpusztarét átmeneti életközösségei és a mocsárrét-maradványok.

A természetvédelmi kezelés legfontosabb céljai:

- a Bácskai löszös síkság jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészletének és táji értékeinek megőrzése, fenntartása;

- Bácskai löszös síkság egykor kiterjedt gyepes élőhelyeire, így különösen a löszpusztarétekre, ezek zárt homoki sztyepprétek felé átmenetet képező típusaira és a mocsárrétekre jellemző változatos élővilág a területen megtalálható maradványainak hosszú távú fenntartása, kedvező természetvédelmi helyzetének, jó ökológiai állapotának helyreállítása;

- a területen előforduló védett növényfajok, így különösen a sokvirágú habszegfű, tavaszi hérics, selymes boglárka, kései pitypang, tarka sáfrány, a védelem alatt nem álló, de a Bácskai löszös síkság egykori természetes növényzetére jellemző növényfajok, így különösen a taréjos búzafű, magas kígyószisz, szürke galaj, jakabnapi aggófű, valamint a védett és fokozottan védett állatfajok, így különösen a sisakos sáska), óriás tőrösdarázs, mocsári teknős, füleskuvik, erdei fülesbagoly, búbos banka, gyurgyalag, szalakóta, parlagi pityer, kis őrgébics  állományainak megóvása, életfeltételeik biztosítása;

- a terület táji és természeti értékei megőrzésének optimális módját jelentő hagyományos legeltetéses állattartás fenntartása, az ehhez kapcsolódó kultúrtörténeti emlékek megőrzése;

- a területen egykor feltételezhetően vagy biztosan fellelhető, jelenleg nem megtalálható védett gerinces állatfajok (pl. délvidéki földikutya, ürge) élőhelyigénye szempontjából optimális életfeltételek biztosítása lehetséges jövőbeni − ember által elősegített − megtelepedésük céljából;

- a terület táji és természeti értékeinek oktatási-környezeti nevelési és turisztikai-ismeretterjesztési célú bemutatása a fentiek elsődlegességének biztosítása mellett.


A természetvédelmi terület Madarastól délre található, gyalogosan szabadon látogatható.

 

Az AM és a KNPI sajtóanyagainak felhasználásával

Fényképek: Pelsőczy Csaba és Árgay Zoltán

   
 
2019.03.28.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design