magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

Ismerkedés a NATURA kutatásokkal a Magyar Biológiai Társaság Vándorgyűlésén
 
A Magyar Biológiai Társaság 2018. november 22-23. között rendezte meg XXXI. Vándorgyűlését Budapesten, a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében. A konferencián a genetika, antropológia-archaeozoológia, zoológia és botanika szekciók mellett a természetvédelmi szekció is helyet kapott a programban.
   
 
Utóbbi keretében az Agrárminisztérium munkatársa, Sulyán Péter Gábor az országos természetvédelmi programot és a program NATURA fejlesztési elemének céljait, tevékenységeit, előzetes fejleményeit ismertette a közönséggel (A természetvédelem országos programja: a NATURA fejlesztési elem céljai, tevékenységei és előzetes eredményei c. előadás). A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program által finanszírozott projekt NATURA fejlesztési eleme a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének értékelését megalapozó adatok minőségének javítását tűzte ki célul.
 
Előadásában Sulyán P. részletezte a közösségi jelentőségű élőhelyek eddigi felmérésére támaszkodó eredményeket és megállapításokat, valamint bemutatta a közösségi jelentőségű fészkelő madárfajok és egyéb fajok felmérésében történt előrehaladást. Kifejtett egy-egy érdekesebb botanikai és zoológiai tapasztalatot is, ugyanis a magyar tarsza (Isophia costata) és a sztyepplepke (Catopta thrips) esetében új előfordulási helyeket találtak a szakemberek; valamint szó esett a sztyepplepke új keresési módszeréről, amely az állat bújása után hátrahagyott bábbőrök számlálásán alapul. A madárfajok felmérését illetően kiemelte, hogy néhány nehezen megfigyelhető madárfajt nagyszámban sikerült észlelni, ezek a csörgő réce (Anas crecca), a bölömbika (Botaurus stellaris), a darázsölyv (Pernis apivorus) és a kis vízicsibe (Porzana parva).
 
A hallgatóság részéről az előadást követően meglepően sok kérdés merült fel, főként módszertani, élőhely- és madárvédelmi témákat érintve. Az előadó tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a projekt részeként lefolytatott kutatások tapasztalatairól és eredményeiről első alkalommal 2019 első félévében rendeznek a fejlesztési elem partnerei szakmai konferenciát.
 
 
   
 
2018.12.04.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design