| |
Az IPBES, azaz a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) hasonlít az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülethez (IPCC), de alapvetően az élővilág megőrzésével kapcsolatos kérdéskörökkel foglalkozik. A Platform lényege, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig szóló stratégiája uniós és világszinten meghatároz. Számos tudományos szakértő, bevonva az államigazgatási szektort is dolgozik együtt ezen világszerte.
A mostani ülés is érdekes, és nagyon fontos kihívásokra hívja fel a figyelmet. Emlékezzünk csak a két éve kiadott, szintén nagy jelentőségű, a pollinációval (beporzással) foglalkozó jelentésükre, milyen világkampányt indított el a beporzó állatok védelme érdekében. Az IPBES üléséről kiadott kommunikáció megállapítja, hogy az emberiség kétötödét, azaz mintegy 3,2 milliárd embert veszélyezteti a „land degradation”jelensége és folyamata. A „land degradation”-nak, mint kifejezésnek nincs pontos magyar megfelelője, de talán a szárazföldek általános leromlása fejezi ki leginkább azt a komplex folyamatot, amellyel az utóbbi évtizedekben szembesülnünk kell.
A témával foglalkozó IPBES jelentés több mint 3000 tudományos és kormányzati adatot, valamint a világ különböző pontjain a helyi közösségek által felhalmozott hagyományos tudást, ismeretet foglalta egységes szerkezetbe. A tanulmány a megjelenése előtt széleskörű tudományos felülvizsgálaton is átesett – ebben a folyamatban több mint 200 külső értékelő mintegy 7300 észrevételével, kiegészítésével gyarapodott. A fenntarthatatlan területhasználat, a túlhasználat, a termőtalaj-vesztés, a vadon élő fajok állományának tömeges csökkenése, illetve kipusztulása és még sok minden más az okozója a szárazföld degradációjának.
Ez a folyamat világszerte jelentős biodiverzitás- és ökoszisztéma szolgáltatás-vesztéssel jár, beleértve a talajvíz és ezáltal a természetes vizek szennyeződését, az élelmiszerbiztonság szintjének csökkenését és még sok egyéb, az emberi élet szempontból is fontos tényezőt. A jelentés szerint ez a veszteség a világ számos részén már elérte a kritikus szintet. A probléma gyökere elsősorban a fejlett országok túlzott fogyasztással járó életvitelében keresendő, melyhez kapcsolódóan további jelentős mértékben járul hozzá a fejlődő országok dinamikusan feltörekvő gazdasága. A jelentés arra is rámutat, hogy ez a degradáció jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz is. Ha csak az erdőirtásokat vizsgáljuk, a növényzet égetése 10%-át teszik ki az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának. A jelenlegi állapotok fenntartása mellett nagyjából három évtized alatt oda jutunk, hogy 4 milliárd ember fog szárazságtól sújtott területeken élni, amely beláthatatlan ökológiai és társadalmi folyamatokhoz vezet.
A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy a természeti értékek hozzájárulása, az ökoszisztéma -szolgáltatás jelentős csökkenést mutat, ami valamennyi régióra jellemző.
Szintén ennek az ülésnek az eredménye az az örvendetes hír is, hogy Dr.Török Katalint, az MTA Ökológiai Intézetének munkatársát, aki régóta dolgozik ilyen projekteken a Multidiszciplináris Panel tagjának választották, https://www.ipbes.net/multidisciplinary-expert-panel. Ezúton is gratulálunk neki.
|
A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
