A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform február 22-28. között tartotta 4. Plenáris ülését Kuala Lumpurban. Magyarországot a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont képviselte. A delegáció tagja volt:

Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető (FM)

DR. Báldi András MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója

Mándics Ildikó IPBES biodiverzitás referens (FM)

 

Az ENSZ keretein belül létrejött platform 2012. áprilisban alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében.

 

Az IPBES hasonlít az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülethez (IPCC), de alapvetően az élővilág megőrzésével kapcsolatos kérdéskörökre fókuszál. A Platform lényege, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig történő stratégiája uniós és világszinten meghatároz.

 

 

Magyarország a kezdetekről aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Számos tudományos szakértő, államigazgatási szakember dolgozik azon, miképpen lehetne olyan fontos kérdésekre választ adni, hogy a természeti javak, az ökoszisztémák funkciói és szolgáltatásai hogyan válnak a javunkra, a tiszta víznek, az egészséges környezetnek, a jó levegőnek, a biodiverzitás és természet értékeinek – mint például a beporzást segítő állatoknak, az ún. pollinátoroknak – mi is lehet a „haszna”, ha erről lehet ilyen módon beszélni.

A jelenleg 124 tagállamot számláló IPBES működését egy ún. multidiszciplináris szakértői testület (MEP) is segíti, amelynek összesen 25 tagja van a világ ENSZ régióiból, köztük magyar taggal.

 

 

A február 26-án elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a világ vadon élő virágos növényeinek közel 90 %-a a beporzást végző állatoktól, a világ élelmiszerellátását biztosító növényállomány léte 35 %-ban pedig a rovarok pollinációs tevékenységétől függ. A beporzó fajok nagy része vadon élő, több mint 20000 faj, méhek, légyfélék, nappali és éjjeli lepkék, darazsak, bogarak, madarak, denevérek.

Az IUCN (Világ Természetvédelmi Szervezete) szerint a vadonélő méh és lepkefélék jelentős veszélyeknek vannak kitéve. Kiemelt szerepük van a házi méheknek is, amelyek pollinációs szerepük mellett jelentős megélhetést is adnak az emberek számára. A beporzó állatok sokoldalú hasznot biztosítanak az emberiségnek, szerepük van a különféle orvosságok, a bioenergia, az ipari alapanyagokstb. előállításában, de fontosságuk a művészetben, a vallási rituálékban, a hagyományokban, a pihenésben, az oktatásban stb. is megjelenik.

A dokumentum felhívja ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a pollinátorok elterjedése, diverzitása és egészsége jelentős veszélyeknek van kitéve, mint például a túlzott peszticid-használat, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az inváziós fajok jelenléte, a patogén szervezetek elterjedése, a területhasználat változása.

A következő évek stratégiája mindenképpen nagyobb óvatosságra int bennünket, ha e fajok diverzitását és ezzel együtt élelmiszerellátásunkat biztosítani akarjuk. Az üzenet 22 pontban fogalmazza meg a döntéshozóknak szóló fontosabb ismereteket, ténymegállapításokat, annak a több száz oldalas dokumentumnak a tartalma alapján, ami a világ legrangosabb műhelyeinek tudományos kutatási eredményeiből levonhatók.