A rendelet-módosítással a következő főbb szabályok lépnek életbe:

1. A módosítással a kárókatona gyérítésére vonatkozó szabályok lényegesen leegyszerűsödtek.

A kárókatona gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabály alapján kijelölt vadászra jogosult, és a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében.
A tevékenység végzése az alábbi feltételekhez kötött: a gyérítésre vonatkozóan az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kell kötni, továbbá védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül szeptember 1. és január 31. között, a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint az okszerű gazdálkodásnak megfelelően végezhető. A gyérítés során tilos az ólomsörét használata.

Kárókatona riasztása védett természeti területen kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető. Egyéb esetekben pedig közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében kutatási, oktatási célból, egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy egyéb közérdekből engedélyezhető.

2. A jogszabályi környezet változásával a seregély gyérítésére vonatkozó szabályok jelentősen egyszerűsödtek.

A seregély gyérítésére a kárókatonára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a hegyközség területén működő hegyőr, az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlőültetvényekben, azok termésének megóvása, illetve azokban keletkező károk mérséklése érdekében teheti. Ezáltal a seregély augusztus 1. és október 31. közötti kárókatonára vonatkozó feltételekkel engedély nélkül gyéríthető.

A kárókatona és a seregély gyérítésének helyéről, idejéről, módjáról, az elejtett madarak számáról, valamint a gyérítést végző személyekről jelentést kell küldeni a természetvédelmi hatóság részére.

3. A hörcsög közösségi jelentőségű fajokat tartalmazó listára került fel a módosítással 1000 Ft-os pénzben kifejezett értékkel.
Ezek alapján a hörcsög tartása, hasznosítása, bemutatása csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet, amely kutatási, oktatási célból, egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy egyéb közérdekből adható.

A hörcsög gyérítését védett természeti területen kívül engedély nélkül végezheti az ingatlan tulajdonosa, jogszerű használója, illetve a jogszerű használó által megbízott személy az okszerű mezőgazdaságban keletkezett károk mérséklésének érdekében. Ennek feltétele, hogy a lakott hörcsöglyukak száma hektáronként meghaladja a kettőt.

A gyérítés során elpusztult hörcsögök prémjének, illetve az abból készített termékek hasznosítása, bemutatása engedélyezhető, ha nem sért természetvédelmi érdeket.

Hörcsög riasztása védett természeti területen kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető.

4. Az új rendelet hatályba lépésével az alább felsorolt, elejtett fajok trófeáinak tartásával, behozatalával, hasznosításával kapcsolatos szabályok is egyszerűsödtek.

Fentiek alapján a kőszáli kecske, a spanyol kecske, valamint a tyúkalakúak külföldről jogszerűen megszerzett származékának (különösen trófea) tartása, országba behozatala, onnan kivitele, azon átszállítása magáncélból is engedélyezhető, ha nem sért természetvédelmi érdeket.

A sarki hófajd, a barnanyakú szirtifogoly és a vörösfogoly származékai esetében a fenti tevékenységeken túl az eladására is adható engedély közérdek figyelembe vételének mellőzésével.

A barna medve jelenleg nem képezi részét hazánk faunájának. Alkalmilag vetődhetnek el hozzánk, és természetes úton való megtelepedésükre nincs esély. Ezért a védett fajok között tartása továbbá nem volt indokolt, azonban a közösségi szabályozással összhangban a rendelet 8. számú mellékletére került, így a közösségi jelentőségű fajokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, az alábbi speciális szabályok alkalmazásával.

A barna medve külföldről jogszerűen megszerzett trófeájának tartásához a módosítással már nem lesz szükség engedély beszerzésére, a tulajdonosnak csak a jogszerű eredetét kell bizonyítania.

5. A módosítással egyes szárazföldi teknősfajok egyedeivel kapcsolatos bármely tevékenység esetén szintén nem kell majd engedélyt kérni, csak a jogszerű megszerzést kell a tulajdonosnak igazolnia.

6. Az alpesi zerge kikerült a védett fajok jegyzékéből, mert jelenleg nem képezi részét hazánk faunájának. Legfeljebb alkalmilag vetődhetnek el hozzánk kóborló példányok, és természetes úton való megtelepedésükre nincs esély. A közösségi szabály sem indokolja kiemelt védelmüket, miután a környező országokban vadászható faj.

1-2. melléklet

a 18/2008. (VI.19.) KVVM rendelethez

Táblázatok a rendeletben nevesített védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről

1. számú melléklet - védett növények

2. számú melléklet - védett állatok

6. számú melléklet - fokozottan védett barlangok

8. számú melléklet - Közösségi jellegű állatfajok

9. számú melléklet - védett gombák és zuzmók

 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet
a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról,
a fokozottan védett barlangok köréről, valamint
az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet

PDF formában innen letölthető.