magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» 7 természeti csoda
7 természeti csoda
 

   Nem csak az emberi alkotóerőnek, épített örökségünknek van meg a maga "csodás" listája. Egy országnak, egy tájegységnek, vagy akár a minket körülvevő természetnek is érdemes megkeresni a csodálatra méltó jelenségeit. A magyar vidék természeti értékeit hivatott bemutatni a Zöld 7-es című sorozat, melyet 2008. február elején indított útjára a Magyar Televízió tudáscsatornája.

    Február 2-a és április 12-e között az ország harminc ritka természeti értékről mutatott be kampányfilmeket az m2. A műsorfolyamban szereplő ritka természeti jelenségek, geológiai csodák, védett növény- vagy állatfajok, illetve élőhelyek listáját természetvédelmi szakemberek segítségével állították össze a Zöld 7-es alkotói. A kisfilmeket naponta ötször vetítette a televízió, a műsor hétvégi adásaiban pedig hivatásos környezetvédők és természetjáró hírességek, összesen 35 lelkes támogató mesélt kedvelt túraútvonalairól, a csodálatos magyar tájról. A Zöld 7-es célja nemcsak az volt, hogy játékos műsor keretében rangsorolja Magyarország természeti csodáit, sokkal inkább az, hogy e természeti értékek meglátogatására, megismerésére ösztönözze a nézőket.

  A Zöld 7-esben bemutatott természeti jelenségekre 2008. április 12-éig szavazhattak a nézők sms-ben és a műsor honlapján a javasolt természeti érték kódszavával. A voksolás eredményeként született meg 2008 Zöld 7-es listája, vagyis a hét, legtöbb szavazatot kapott magyar természeti csoda jegyzéke.


A Zöld 7-es alkotói:

Szerkesztő: Zachar Zita, Kovács András;
Rendező: M. Nagy Richárd;
Műsorvezető: Nagy Tünde
 

 
  
A Zöld 7-es díjazottjai:
Magyarország hét legszebb természeti értéke

Ipolytarnóc

Fotó: Géczi Orsolya  Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik leggazdagabb, a nagyközönség számára is megtekinthető ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú, különleges bemutatási eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület. A 4 dimenziós szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, és egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyőtörzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide.

A Diplomát átvette: Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere és Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója


Füzéri vár

Fotó: Rózsa Sándor  A Zempléni-hegységhez tartozó különleges, természetvédelmi oltalom alatt álló vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, amely így legkorábbi váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. 1264-ben említik először oklevélben. Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. Egy évig itt őrizték a magyar koronát. Miután a vár a hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. 1977-től megkezdődtek a feltárási és helyreállítási munkák. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A hegy számos védett ill. fokozottan védett növény termőhelye. Kora tavasszal a sziklafalakat sárgába öltöztető sziklai ternye különösen szép látványt nyújt.

A Diplomát átvette: Horváth Jenő, Füzér polgármestere


Kardoskúti Fehértó

Fotó: Sallainé Kapocsi Judit  A Kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava, medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat. A tó területe néha 2 négyzetkilométerre is megnövekszik. Aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete. Az 1966 óta természetvédelmi oltalom alatt álló terület a környező puszták, a hajdani vásárhelyi puszta védetté nyilvánításával 1997 óta 5.629 hektáron a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete. A tó és környékének földtani, víztani, madártani és növénytani értékei indokolják a magas szintű védelmet. A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. Nemcsak számos sziki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj vonulásának is lényeges állomása, továbbá a sajátos sótűrő, szikes növénytársulásoknak is otthona.

A Diplomát átvette: Ramasz Imre, Kardoskút polgármestere és Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója


Őrség

Fotó: Géczi Orsolya  Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa. Az Árpád házi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre, innen ered a térség elnevezése. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. A természeti értékekben bővelkedő erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj a 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park része.

A Diplomát átvette: Laczó László, az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke és Viniczai Tibor, a Szentgotthárd Térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke


Hévízi-tó

  Az Európa legnagyobb kiterjedésű melegvizes gyógytavának felszíne 4,4 hektár, amelyet 50 ha területű véderdő vesz körül. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok. Gyógyvize a triászkori dolomitrétegből egy 18 m átmérőjű forrásbarlangban tör a felszínre, vize állandó mozgásban van. Ez a tó különleges képződmény, mert ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív. A gyógyvíz világhírnévnek örvendő jótékony hatását számos gyógyintézmény és -szálló hasznosítja.

A Diplomát átvette: Hegedű Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reuma Kórház főigazgatója, és Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója


Kerecsensólyom

Fotó: Lőrincz István  Eurázsia elterjedésű, nagytestű sólyom, amely a sík térségek jellemző, egykor általánosan elterjedt gyakori madara volt. Ma természeti ritkaság. A solymászati célra történő hasznosítás miatt az utóbbi húsz évben ázsiai állományai katasztrofálisan lecsökkentek, ezért ma már a világviszonylatban veszélyeztetett fajok között tartják számon.

A magyar természetvédelem egyik "zászlóshajója", hiszen az 1970-es években még a közvetlen kipusztulás szélén állt, mára állománya a tervszerű védelem hatására megerősödött.
Napjainkban Magyarország az egyetlen ország, ahol állománya stabil, a civil és állami természetvédelmi szervek közösen megvalósított programjainak köszönhetően.

A Diplomát átvette: Bagyura János, a magyarországi kerecsensólyom-védelem országos irányítója


Parlagi sas (Fotó: Kovács András)

  Világviszonylatban veszélyeztetett, pusztai élőhelyekhez kötődő Eurázsia elterjedésű madár.
Az 1970-es évek közepén mindössze 10-12 páros hazai állománya a tervszerű védelemnek köszönhetően mára már 85 párra növekedett, miközben mindenütt másutt csökken az állománya.

Az állomány jelentős része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistáinak és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársainak köszönhetően mesterségesen létesített fészkekben költ.

A Diplomát átvette: Viszló Levente, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának elnöke

   
 
2010. 03. 02. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design