magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Természetvédelem az EU-ban » Natura 2000 » Natura 2000 - Általános tudnivalók
Natura 2000 - Általános tudnivalók
 

Az Európai Unió ökológiai hálózata

Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A Natura 2000 hálózattal kapcsolatosan a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködésben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is üzemeltet egy folyamatosan frissülő  honlapot.

Továbbá az Európai Unió természetvédelemmel és biodiverzitással kapcsolatos honlapján számos információ elérhető a hálózatról.

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján, az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv  (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölésre kerülő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölésre kerülő különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába.

A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló, illetve az 1. mellékletben nem szereplő, de természetvédelmi szempontból jelentős vonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban.

Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. A különleges természet-megőrzési területeket az 1. mellékleten szerepelő közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok (amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemző sajátosságokkal bírnak) és a 2. számú mellékleten szereplő közösségi jelentőségű (veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus) állat- és növényfajok védelmére kell kijelölni. Azok az élőhelytípusok és fajok, melyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani, kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget, prioritást élveznek.


A kijelölés alapjául szolgáló természeti értékek magyarországi helyzete

Hazánk csatlakozásával az EU eddigi területén található 6 biogeográfiai régió kiegészül a pannon régióval, amely legnagyobb részt Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhelytípus található, amely a 15 tagú unió területén nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok, ún. "pannonikumok" esetében különösen nagy a felelősségünk abban, hogy a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek az adott élőhelytípus illetve faj országos állományának vonatkozásában, hiszen fennmaradásuk az unión belül elsősorban hazánkon múlik. Ilyen, a pannon régióra jellemző élőhelyek a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok.

Az élővilágvédelmi irányelv mellékletén szereplő, kiemelt jelentőségű bennszülött fajaink például a magyar kökörcsin, a pilisi len, a magyarföldi husáng, a magyar vakcsiga és a rákosi vipera.

A területek kijelölése szempontjából figyelembe veendő fajok nagy részét a hazai természetvédelem már a korábbiakban is megkülönböztetetten kezelte, és a védett természeti területek kijelölésénél azok előfordulási helyei fontos szerepet játszottak (a Magyarország által javasolt fajok többsége ide tartozott). Ugyanakkor az irányelvek mellékletein szerepel jó néhány olyan faj is, melyek Nyugat-Európában megritkultak, de Magyarországon még erős állományuk létezik, és a korábbi védetté nyilvánítások során nem szolgáltak a kijelölés szempontjául (ilyen a szarvasbogár, a mocsári teknős, a tövisszúró gébics, az örvös légykapó, a kisfészkű aszat, a pannon gyertyános-tölgyes stb.). A fogyatkozó nyugat-európai állományok megerősítésében éppen a még nem veszélyeztetett kelet-európai törzsállományok még hatékonyabb védelmük révén kiemelt szerepet játszhatnak, így az Európai Unió általános természetvédelmi célkitűzéseinek akkor felelünk meg, ha e nálunk még  kevésbé veszélyeztetett fajok és élőhelytípusok védelmére is az eddigieknél jobban odafigyelünk.


A Natura 2000 hálózat kijelölése

A Natura 2000 területek kijelölését megelőző adatgyűjtés


A hazai területek kijelölését számos, elsősorban
„Az élőhelyvédelmi irányelv magyarországi bevezetésének előkészítése” című PHARE program keretében végzett adatgyűjtés segítette. A CORINE Biotóp projekt keretében 156 terület természetvédelmi adatait tartalmazó adatbázis készült, amelynek az élőhelyvédelmi irányelv szempontjából való elemzését is elvégezték. A "Felkészülés az élőhelyvédelmi irányelv magyarországi végrehajtására" megnevezésű PHARE projekt (2001) során 171 botanikus és zoológus szakértő közreműködésével Intenzív Botanikai Adatgyűjtés (IBOA) folyt, valamint megtörtént az élőhelyvédelmi irányelv mellékleteiben szereplő élőhelyek, növény- és állatfajok országos értékelése az aktuális terepi ismeretek, szakirodalmi és elterjedési adatok alapján.

Magyarországon a Natura 2000 területeket 46 közösségi jelentőségű élőhelytípus, 36 növényfaj, 91 madárfaj és 105 egyéb állatfaj jelentős hazai állományai alapján jelölték ki.

A programban részt vevő szakértők javaslatot tettek a Natura 2000 hálózatba kijelölendő területekre is. A PHARE programok mellett a Természetvédelmi Hivatal irányításával 1997-ben indult Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program is számos adatot szolgáltatott a Natura 2000 területek kijelöléséhez, mivel a projektek kialakításánál és a monitorozandó komponensek kiválasztásánál prioritást kapott az EU természetvédelmi irányelveinek mellékletein felsorolt élőhelyek és fajok vizsgálata.

A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata és szempontrendszere

A Natura 2000 hálózat területeit, vagyis a különleges madárvédelmi területeket és a különleges természet-megőrzési területeket a tagállamok jelölik ki. A területek kijelölésénél kizárólag szakmai szempontok vehetők figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhatnak szerepet.

A madárvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területek kijelölése a tagállamok saját hatásköre. A Bizottság csak akkor tesz észrevételt, ha a kijelölés hiányos. A kijelölésnek a rendelkezésre álló országos, átfogó felmérések figyelembevételével kell történnie, ilyen felmérés lehet például a BirdLife International által végzett "fontos madár élőhelyek (Important Bird Areas)" felmérése. A kijelölésnél figyelembe kell venni a vonuló madarak élőhelyeit, különös tekintettel a vonulás során igénybe vett pihenőhelyeket, kiváltképp a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket.

A különleges természet-megőrzési területek esetében a tagország csak javaslatot tesz a területekre. A Bizottság szakértők bevonásával az ún. biogeográfiai szemináriumokon a nemzeti javaslatot áttekinti minden egyes fajra és élőhelytípusra. A Bizottságnak lehetősége van a területek listájának módosítására. Amennyiben úgy látja például, hogy egy vagy több faj és élőhelytípus országos állományának lefedettsége nem megfelelő, a tagországot az adott faj vagy élőhelytípus tekintetében újabb területek kijelölésére kötelezi.

A területkijelölés és értékelés szempontjait az élőhelyvédelmi irányelv III. melléklete írja elő, amely két szakaszban, "a területek országos és közösségi jelentősége" alapján határozza meg a kiválasztás kritériumait. A területeknek minden, hazánkban előforduló élőhelytípus és faj esetében az országos állomány elegendően nagy hányadát le kell fednie, hogy biztosítsák a kedvező természetvédelmi helyzet fennmaradását az unió és a biogeográfiai régió szintjén egyaránt.

A területjavaslatokat a korábban említett adatgyűjtés eredményeinek figyelembe vételével "az adott faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye szerint" a 10 nemzeti park igazgatóság munkatársai dolgozták ki az irányelvek mellékletein szereplő, hazánkban előforduló 46 élőhelytípus, 36 növény-, 105 állatfaj, valamint 91 madárfaj elterjedése és állománya alapján.

A nemzeti park igazgatóságok a konkrét területekre vonatkozó javaslatokat felterjesztették a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala számára (jelenleg e szervezet jogutódja a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért felelős Helyettes Államtitkársága). A területek listáját több hónapos, szakértők bevonásával történt egyeztetés követte, amelynek eredményeképp a javasolt lista véglegessé vált. A területjavaslatok értékelésében a Természetvédelmi Hivatal munkatársai mellett részt vett a Natura 2000 Tanácsadó Testület is.

A hazai területek kijelölése az irányelvben előírt kritériumok messzemenő figyelembe vételével történt. A "különleges madárvédelmi területek” és a „különleges természetmegőrzési területek" mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21,39%-a. A két területtípus átfedése közel 42%. A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épül (a jelölt területek 39%-a), de eddig még nem védett területek is részét képezik. Figyelembe véve hazánk egyedülálló természeti adottságait és a természeti értékeknek a legtöbb nyugat-európai országénál jobb megőrzöttségét, a hazai területkijelölés nagysága valamivel az EU átlag (18,16%) fölötti.

Az Európai Bizottság 2011-ben hivatalosan is deklarálta, hogy Magyarországnak nem kell több Natura 2000 területet kihirdetnie, jóváhagyta a hazai Natura 2000 hálózatot. Ez stratégiai jelentőségű előny Magyarország számára, hiszen a bizottsági jóváhagyás alapján ettől kezdve a Natura 2000 területek szakmailag megfelelő, az érintett társadalmi szereplők bevonásával történő kezelésére, a kommunikáció javítására stb. lehet fordítani a kapacitásokat, másfelől a gazdasági szereplők is kiszámíthatóbb jogi környezetben működhetnek, hiszen már véglegesedtek a Natura 2000 hálózat határai. A két természetvédelmi irányelv Európai Bizottság által nemrég lefolytatott célravezetőségi vizsgálata (Fitness Check) során épp ez utóbbi szempont, a Natura 2000 hálózat határainak véglegesítése volt a gazdasági szereplők és számos tagország részéről hangoztatott legfontosabb szempont amellett, hogy az irányelvek változtatására ne kerüljön sor.

Jelenleg Magyarországon összesen 479 különleges természetmegőrzési terület és 56 különleges madárvédelmi terület található.

A javasolt területekről részletes dokumentációt kellett eljuttatni az Európai Bizottság számára. Az adatlapok
(Standard Data Form: SDF) tartalmazzák a területek általános (kód, megnevezés, területnagyság hektárban, koordináták, NUTS régió) és ökológiai adatait (a területen előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok állományadatait és egyéb a területen jelentős fajok listáját), a kijelölés alapjául szolgáló fajok területen található állományának értékelését, a terület rövid jellemzését (minőség, megőrzöttség, veszélyeztető tényezők, kezelő szerv, terület elhelyezkedése).

Az adatlapok angol nyelven bárki számára hozzáférhetőek a http://natura2000.eea.europa.eu honlapon, ahol területi elhelyezkedés és kód szerinti kereséssel is megtalálható a kívánt Natura 2000 terület.

Jogszabályi háttér

A Natura 2000 területek hazai szabályozásának kereteit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. §-a tartalmazza. Eszerint a Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé, valamint meghatározza az e területekre alkalmazandó szabályokat. A Tvt. rendelkezéseinek megfelelően a Natura 2000 területekre vonatkozó főbb szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) állapítja meg. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos listáját pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet sorolja fel. A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek listáit (1. A) számú melléklet – Közösségi jelentőségű madárfajok, 2. A) számú melléklet - Közösségi jelentőségű állatfajok, 3. A) számú melléklet - Közösségi jelentőségű növényfajok, 4. A) számú melléklet - Közösségi jelentőségű élőhelytípusok, 5. számú melléklet - Különleges madárvédelmi területek), valamint a Natura 2000 területek nevét és kódját a Natura Korm. rendelet tartalmazza.

A tagállamok által kijelölt Natura 2000 területek ellenőrzése az Európai Bizottság által

A különleges madárvédelmi területeket a tagállamok hirdetik ki. A megfelelő lefedettséget abban az esetben vizsgálja a Bizottság, ha panasz érkezik egy tagállamra a hiányos teljesítés kapcsán. Először többnyire informális konzultációt kezdeményeznek a Bizottság szakértői a tagállammal, majd a konzultáció kedvezőtlen kimenetele esetén, vagy nyilvánvaló mulasztás esetében formális eljárást indítanak a tagállam ellen, mely kedvezőtlen esetben az Európai Bíróságig is eljuthat.

Az élőhelyvédelmi irányelv alapján javasolt területek esetében a Bizottság szakmai szempontból az ún. biogeográfiai szemináriumok keretében saját és esetileg felkért szakértői útján fajonként és élőhelyenként megvizsgálja a javasolt területeket aszerint, hogy egy adott régión belül a területek megfelelő módon lefedik-e a régió állományát. A kijelölt területeknek a fajok és élőhelyek megfelelő reprezentativitásán túl a Natura 2000 hálózat koherenciáját is biztosítani kell. Adott esetben a Bizottság kezdeményezheti újabb területek kijelölését, melynek esetleges elmaradását a különleges madárvédelmi területeknél említett formális eljárás követheti.

A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok

Az egyes Natura 2000 területekre vonatkozó biológiai, ökológiai információkat, területi adatokat, jelölő értékeket, prioritásokat és célkitűzéseket az egységes adatlapon (SDF) határoztuk meg. Magyarországon minden Natura 2000 területre meghatároztuk az általános és terület-specifikus természetvédelmi célkitűzéseket, melyek az alábbi linken érhetőek el: http://www.termeszetvedelem.hu/termeszetvedelmi-celkituzesek-prioritasok-natura-2000-teruleteken

A kifejezetten a Natura 2000 területek kezelésére vonatkozó információkat tartalmazó fenntartási tervek mellett a nemzeti jog alapján védett természeti területek kezelési terveibe is beépülnek a Natura 2000 szempontok.

Az eddig elkészült és elfogadott fenntartási tervek itt találhatóak.

Az Élőhelyvédelmi Irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden tevékenység tiltott. A gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók, ha az összeegyeztethető a védelemmel. A védelmet kizárólag azon fajok és élőhelytípusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték.

2004 őszén, a Natura 2000 hálózat kijelölésekor Magyarország megküldte az Európai Bizottság részére a Natura 2000 területek (különösen biológiai, statisztikai és leíró) adatait tartalmazó adatbázist a Natura 2000 keretében javasolt területek adatszolgáltatási űrlapjáról szóló, 1996. december 18-i 97/266/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 97/266/EK bizottsági határozat) szerinti adatszolgáltatási űrlapnak (SDF-Standard Data Form) megfelelően

Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében az Európai Bizottság jóváhagyja a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékét, amely megállapítja, hogy mely természeti terület foglal magában egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust, vagy mely szolgál veszélyeztetett faj élőhelyeként. Az élőhelyvédelmi irányelv alapján az Európai Bizottság 2007. november 13-án a 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról szóló 2008/26/EK határozatával fogadta el először a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzéket, amely tartalmazza a magyar közösségi jelentőségű természeti területeket is

Ezáltal Magyarországon a „jelölt Natura 2000 területek” az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alapján „jóváhagyott Natura 2000 területekké” váltak. Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének 4. bekezdése alapján a tagországoknak a jóváhagyott Natura 2000 területeket hat éven belül különleges természetmegőrzési területekké kell nyilvánítani, ami az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura Korm. rendelet) módosításával és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) kihirdetésével megtörtént. A KvVM rendelet a területeket különleges természetmegőrzési (a Bizottság hivatalos nyilvántartása szerint prioritásnak megjelölt területeket) és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekként (a továbbiakban együtt: különleges természetmegőrzési terület) tartja nyilván.

Az érintett területek különleges természetmegőrzési területté nyilvánítása után az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) bekezdése alkalmazandóvá válik, amely értelmében a tagállamoknak pozitív fenntartási intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják a területek védelmét. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a különleges természetmegőrzési területté nyilvánítás folyamata nem tekinthető mindaddig befejezettnek, amíg az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) bekezdése szerinti terület-specifikus fenntartási intézkedések elfogadására nem kerül sor.

Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) bekezdése szerinti Natura 2000 területekre vonatkozó specifikus tervek megalkotásakor azt tartottuk szem előtt, hogy elsősorban azokra a területekre készüljenek Natura 2000 fenntartási tervek, amelyekre más terv (kezelési terv, erdőterv) nem készül. A védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervében, illetve az erdők esetében a Natura 2000 hatásvizsgálatok során kialakult közös felügyeleti gyakorlat eredményeként az erdőtervekben olyan gazdálkodási előírások kerülnek megfogalmazásra, amelyek a Natura 2000 természetvédelmi célkitűzéseket is megfelelően szolgálják.

Az irányelvek a Natura 2000 területekre monitorozási és kutatási feladatokat is előírnak. A közösségi jelentőségű fajok és természetes élőhelyek védelmi helyzetének rendszeres ellenőrzése céljából azok állományát, hazai elterjedését és természetvédelmi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és különleges figyelmet kell fordítani a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kutatására. Az Európában vadon élő madárfajok állományának védelméhez, kezeléséhez és hasznosításához szükséges kutatást is elő kell segíteni. A monitorozás tekintetében a hazánkban 1997 óta működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében kidolgozott mintavételi eljárások jó alapot nyújtanak a Natura 2000 területek monitorozásához.

A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtésével, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának és a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A természeti értékek megőrzése és gondozása is járhat gazdasági előnyökkel, amit Magyarországon már számos példa bizonyít.

Célravezetőségi vizsgálat - Fitness Check

A madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek átfogó felülvizsgálata, az ún. Fitness Check vizsgálta meg, hogy mennyire feleltek meg az irányelvek a megalkotásuk és a hatályba lépésük óta a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és az EU hozzáadott érték szempontjából.

A vizsgálatot lezáró, 2016. december 7-ei ülésén a Bizottsági Kollégium döntött arról, hogy a hatályos uniós természetvédelmi jogszabályok végrehajtásának hatékonyságát kell erősíteni, és nincs szükség azok módosítására, szemben a korábbi tervekkel. A Bizottság 2017 elején egy cselekvési tervet jelentet meg, amely tartalmazza a szükséges intézkedéseket és iránymutatásokat. Fentiek alapján nem indokolt a két irányelv módosítása, viszont az azokban foglalt célok végrehajtásához további fokozott erőfeszítések szükségesek tagállami és EU szinten egyaránt, állítja a Bizottság közleménye.

 

 

 

 

 
   
 
2017. 02. 02. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design