Adatok:   Kataszteri szám: 5430-3 Hossz: 7183 méter Vertikális kiterjedés: 97 méter Mélység: 71 méter Magasság: 26 méter Kutatási engedélyek száma: 2 Település: Aggtelek Hrsz: 031 NP Igazgatóság: Aggteleki NP Igazgatóság Hatóság: Észak-magyarországi KTVF Védettség: fokozottan védett Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); lezárt; fokozottan védett területen nyíló Szinonímák:   Szárhegyi víznyelõk barlangja Komlós-forrás-barlang Komlós-forrásbarlang Szár-hegyi-víznyelõk barlangja

Béke-barlang
Hazánk harmadik leghosszabb, 1982 óta fokozottan védett barlangja. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség része. Az Aggteleki karszton, 338 m ill. 270 m tszf. magasságban nyílik, Szomor-hegy lábától Jósvafőig húzódik. A víznyomjelzéssel kimutatott, a Baradlától mintegy 600 m távolságra található, 7,2 km hosszú, független rendszer feltárására Jakucs László irányításával, 1952-ben a Bibic-töbör nyelőjén keresztül került sor. A bejárás megkönnyítése érdekében két végpontjára tárót hajtottak. A triász időszaki mészkőben kialakult, átlag 4-10 m magas és 4-5 m széles, hasadék jellegű, kanyargós, szinlőkkel tagolt főfolyosóhoz oldalág csak a nyelő környékén csatlakozik. A főágat helyenként teljes szélességben kitöltő patak vize a Komlós-forrásban jut a felszínre. A vizet több mint 430 tufagát, 120 tavat kialakítva duzzasztja vissza. A főágat 16 szifon osztja meg, melyek közül néhány árvizek idején rövidebb hosszabb időre feltöltődhet. A járatokat változatos színű cseppkőképződmények, magasból alányúló függőcseppkövek, cseppkőlefolyások, zászlók és egymásba fonódó, lépcsőzetes medencesort alkotó tufagátak díszítik. A falakat változó méretű kagylós oldásformák tagolják, a patak medréből gomba alakú kövek emelkednek ki. Legnagyobb termének (Óriás-terem) hossza 60 m, szélessége 20 m, magassága pedig eléri a 18 m-t. A jósvafői mesterséges bejárat közelében lévő két teremben évtizedek óta légúti megbetegedésben szenvedők gyógykezelése folyik. A levegő gyógyhatásának elismeréseként, 1969-ban gyógybarlanggá nyilvánították. A lezárt barlang engedéllyel vagy speciális túra keretében, szakvezetővel látogatható. Irod.: Jakucs L. (1953): Béke-barlang felfedezése. Művel Nép Könyvkiadó; Szunyogh G.: Béke-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó