magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Diósgyõrtapolcai-barlang
Diósgyõrtapolcai-barlang
 
Adatok:
  Kataszteri szám: 5391-2
Hossz: 87 méter
Vertikális kiterjedés: 8 méter
Mélység: 3 méter
Magasság: 5 méter
Kutatási engedélyek száma: 0
Település: Miskolc
Hrsz: 32819/1
NP Igazgatóság: Bükki NP Igazgatóság
Hatóság: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal
Védettség: fokozottan védett
Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); NPI hozzájárulásával látogatható (magánterületen nyíló); lezárt

Szinonímák:
  Diósgyõr II. barlang
Diósgyõri-barlang
Diósgyõri sziklaüreg
Diósgyõrtapolcai 1. barlang

Diósgyőrtapolcai-barlang
1982 óta fokozottan védett barlang a Bükk hegységben. Diósgyőrtapolcán, a strandhoz tartozó szauna területén, a Szinva-patak völgytalpának a szintjében, 187 m tszf. magasságban nyílik. A felső triász mészkőben kialakult, több bejárattal nyíló inaktív forrásbarlang 70 m hosszban ismert. A jelentősen átalakított járatában felismerhetők az egykori patakmeder nyomai, a vízszint változását jelző szinlők és a mésztufagátak maradványai. A kevésbé látványos cseppkőkiválások mellett ritkaságnak számítanak a limonitérből keletkezett kisebb limonitcseppkövek. Első régészeti feltárását 1882-ben kezdték meg (a Bükkben tudományos vizsgálat céljából elsőként), amikor sok tört csontra, egy trachitból készült őskori őrlőkőre, s egy 1800 közül elásott ember maradványaira bukkantak. 1932-34-ben végzett feltárás során nagyszámú paleolit eszközt és szilánkot találtak melynek alapján a barlangot eszközkészítő műhelynek feltételezték. 1973-ban a szauna létesítésekor folytatott leletmentés anyaga hazánk legrégebbi barlangi paleolit leletei közé tartozik, kora kb. 100 ezer év. A bejárat előtt 18 m-re 1988-ban végzett rétegazonosító feltárás hazánkban elsőként bizonyította, hogy az ősember nem a barlangban, hanem csak annak előterében élt. A lezárt barlang csak engedéllyel látogatható. Irod.: Vértes L. (1965): Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó; Hellebrandt M. (1974): Újabb ősrégészeti leletek a Diósgyőr-Tapolca-barlangban. Karszt és Barlang; Regős J. – Ringer Á.: Diósgyőrtapolcai-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

 
Képek:

 


Látogathatóság
Denevér korlátozás -
Maximális csoportlétszám 6
Napi maximális csoportszám 2
Csak elektromos lámpa használható -
Csak kutatócsoporttal látogatható -
Csak kutatási céllal látogatható -
Csak tiszta ruhában látogatható -


Kutatási törzslap:

Oszlopmagyarázat:
ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, : védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás
csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
Nyírõ Ádám Artúr 2015 +
Dr. Ringer Árpád 1988 + +
Mészáros Károly 1974 + + + + + MKBT Tájékoztató. 1974. 5-6. füz. 40-45. old.
Papp Ferenc 1964 MKBT Tájékoztató. 1964. 1. füz. 3. old.
Kadiæ Ottokár 1940 + Barlangvilág X. kötet 1-2. füzet 1940 14. oldal
1939 + Barlangvilág IX. kötet 4. füzet 1939 90. oldal
Kadiæ Ottokár 1935 + Barlangvilág V. kötet 1-2. füzet 1935 15. oldal
Saád Andor 1934 + + Barlangvilág IV. kötet 3-4. füzet 1934 52-54. oldal
1934 Barlangvilág IV. kötet 2. füzet 1934 22. oldal
Saád Andor. Gaál István 1934 + + + + Barlangvilág IV. kötet 2. füzet 1934 12-19. oldal
Kadiæ Ottokár 1933 + + Barlangvilág III. kötet 2. füzet 1933 20-21. oldal
Rajczy Miklós 0 +
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design