magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Csörgõ-lyuk
Csörgõ-lyuk
 
Adatok:
  Kataszteri szám: 5230-1
Hossz: 428 méter
Vertikális kiterjedés: 29 méter
Mélység: 29 méter
Magasság: 0 méter
Kutatási engedélyek száma: 0
Település: Mátraszentimre
Hrsz: 031/7
NP Igazgatóság: Bükki NP Igazgatóság
Hatóság: Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal
Védettség: fokozottan védett
Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); lezárt; fokozottan védett területen nyíló

Szinonímák:
  Ágasvári-barlang
Csergõ-lyuk
Remete-barlang
Ágasvári-csörgõ-lyuk
Mátrai Csörgõ-lyuk
Ágasvári trachit-barlang

Csörgö-lyuk (Ágasvári-barlang, Remete-barlang)
Hazánk leghosszabb, nemkarsztos eredetű barlangja. A 370 m összhosszúságú, 30 m mély rendszer a Mátra Ny-i részén, az Ágasvár D-i oldalában, a Vándor-forrás felett, kisebb sziklacsoport között, 528 m tszf. magasságban nyílik. Kialakulását a tektonikus mozgások által feldarabolódott riolittufa kőzetblokkok – ma is tartó – átrendeződésének köszönheti. A szűk, nehezen járható, labirintus szerű, omladékos járataiban időszakosan kisebb vízfolyás, legmélyebb pontján, a Denevér-teremben pedig állóvíz található. Klímája eltér az átlagostól, mélyebb pontjain a hőmérséklet egész éven át alig haladja meg a 4 C0. A barlang megismeréséhez számos legenda fűződik, az első tudományos vizsgálatokat Szabó József geológus 1869-ben végezte. Munkája a barlang térképével együtt 1871-ben jelent meg. Az 1952-53 évi kutatások után az ismert hossza 140 m volt, mely az 1982 évi felméréskor már 230 m-re növekedett. Jelenlegi mérete az 1983 óta folyó feltáró kutatás eredménye. Az Ágasvári turistaháztól mintegy 500 m távolságra lévő, jelzett úton megközelíthető bejárata lezárt. A genetikai értékei miatt 1982 óta fokozottan védett, lezárt barlang csak engedéllyel, barlangjárásban gyakorlott személyek számára látogatható. Irod.: Szabó J. (1890): Az Ágasvári trachit-barlang a Mátrában. Turisták lapja, 6 . sz.; Manga M. (1990): Csörgő-lyuk. – Föld és Ég, 4. sz.; Eszterhás I.: Csörgő-lyuk. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

 
Képek:

 


Kutatási törzslap:

Oszlopmagyarázat:
ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, : védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás
csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA 2009 +
SZHBC 2008 + +
Eszterhás I - Szentes Gy. 2008 + + + + + + + + +
SZHBC 2007 + +
MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA 2007 +
SZHBC 2006 + + + + + +
SZHBC 2005 + + + + +
SZHBC 2004 + + + + +
SZHBC 2003 +
ACHERON 1999 + + + + +
MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA 1998 + + + +
MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA 1996 + +
MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA 1992 +
ALBA REGIA 1990 + + + + + +
Ozoray György 1965 MKBT Tájékoztató. 1965. 1-2. füz. 5. old.
Ozoray György 1960 + MKBT Tájékoztató. 1960. 11. 474. old.
Leél-Õssy Sándor 1960 MKBT Tájékoztató. 1960. 05. 208. old.
Ozoray György 1960 MKBT Tájékoztató. 1960. 01-02. 4. 8. 10. old.
Leél-Õssy Sándor 1959 MKBT Tájékoztató. 1959. 12. 30. old.
Bertalan Károly 1958 + MKBT Tájékoztató. 1958. 01-06. 19. old.
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design