magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


 
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Járművel való közlekedés védett természeti területen

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
Digitális képgyűjtemény a Kárpát-medence élővilágáról
Digitális képgyűjtemény a Kárpát-medence élővilágáról, a szolnoki Tisza Klub gondozásában
European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Kis-kevélyi-barlang
Kis-kevélyi-barlang
 
Adatok:
  Kataszteri szám: 4820-14
Hossz: 65 méter
Vertikális kiterjedés: 14 méter
Mélység: 3 méter
Magasság: 11 méter
Kutatási engedélyek száma: 0
Település: Csobánka
Hrsz: 062/9
NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság
Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal
Védettség: fokozottan védett

Szinonímák:
  Mackó-barlang
Dachsteini mészkõbarlang
Csontbarlang

Kis-kevélyi-barlang (Mackó-barlang)
Régészeti értékei alapján 1988 óta fokozottan védett természeti érték a Pilis-hegységben. Bejárata a Kis-Kevély É-i oldalán, a Csobánkáról a Kevély-nyeregre vezető sárga jelzésű turistaút mellett található. Első leírója Novák Dániel volt, akinek 1837-ben megjelent, Buda 's Pest vidékének regényes rajza, nevezetességei című cikkében szerepel. Tudományos jelentőségére 1871-ben Koch Antal hívta fel a figyelmet. A triász időszaki mészkőben, tektonikus hasadék által meghatározott irányban kialakult barlang egy fokozatosan csökkenő szelvényű, nagyméretű csarnokból és ebből vízszintesen, majd a terem végéből felfelé törő, néhány m2 szelvény méretű oldaljáratból illetve kürtőből áll. A bejárati csarnok első régészeti feltárását Hillebrand Jenő 1912-14-ben, majd 1957-ben Vértes László végezte. Rétegsora az egyik legértékesebb felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletanyagot tartalmazta. A számtalan őskori állati csont mellett (rénszarvas, ló, barlangi medve, hiéna, ősszarvasok, őstulok, gyapjas orrszarvú) több rétegben az itt élt ősember leleteire bukkantak. A Pilisszántói kultúrához tartozó, mintegy 145 kovaeszköz zöme retusálatlan penge, de néhány retusált penge, árvéső, kaparó, fúró is előfordult. A csontleletek közül az átfúrt szarvasphalanx és a madárcsontból készült ár a legértékesebb. Szabadon látogatható, bejárása csak világítóeszközt igényel. Irod.: Szablyár P.: Kis-kevélyi-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

 
Képek:

 


Kutatási törzslap:

Oszlopmagyarázat:
ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, : védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás
csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
BEKEY IMRE GÁBOR 1997 +
SZPELEOLÓGIA 1969 +
SZABÓ JÓZSEF 1967 +
Monostori Miklós. Müller Ernõ. Szentes György 1961 + + MKBT Tájékoztató. 1961. 03. 4. old.
Kadiæ Ottokár 1939 Barlangvilág IX. kötet 4. füzet 1939 88. oldal
Mottl Mária 1939 Barlangvilág IX. kötet 4. füzet 1939 78. oldal
Kadiæ Ottokár 1939 Barlangvilág IX. kötet 1-2. füzet 1939 16. oldal
Kadiæ Ottokár. Mottl Mária 1938 + Barlangkutatás XVI. kötet 1. füzet 1938 28. oldal
Kadiæ Ottokár 1936 + Barlangvilág VI. kötet 3-4. füzet 1936 64. 65. oldal
Kadiæ Ottokár 1935 + Barlangvilág V. kötet 3-4. füzet 1935 38. oldal
Mayerfelsi Maier István 1926 + Barlangvilág I. kötet 1-4. füzet 1926 14. oldal
Kadiæ Ottokár 1915 + Barlangkutatás III. kötet 1. füzet 1915 16. oldal
Hillebrand Jenõ 1914 + Barlangkutatás II. kötet 3. füzet 1914 115-116. oldal
Hillebrand Jenõ 1913 + + + Barlangkutatás I. kötet 4. füzet 1913 153-163. oldal
Kadiæ Ottokár 1913 + + Barlangkutatás I. kötet 2. füzet 1913 72-73. oldal
Hillebrand Jenõ 1913 + + + Barlangkutatás I. kötet 1. füzet 1913 20-21. oldal
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design