Adatok:   Kataszteri szám: 4820-14 Hossz: 65 méter Vertikális kiterjedés: 14 méter Mélység: 3 méter Magasság: 11 méter Kutatási engedélyek száma: 0 Település: Csobánka Hrsz: 062/9 NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság Hatóság: Közép-Duna-völgyi KTVF Védettség: fokozottan védett Szinonímák:   Mackó-barlang Dachsteini mészkõbarlang Csontbarlang

Kis-kevélyi-barlang (Mackó-barlang)
Régészeti értékei alapján 1988 óta fokozottan védett természeti érték a Pilis-hegységben. Bejárata a Kis-Kevély É-i oldalán, a Csobánkáról a Kevély-nyeregre vezető sárga jelzésű turistaút mellett található. Első leírója Novák Dániel volt, akinek 1837-ben megjelent, Buda 's Pest vidékének regényes rajza, nevezetességei című cikkében szerepel. Tudományos jelentőségére 1871-ben Koch Antal hívta fel a figyelmet. A triász időszaki mészkőben, tektonikus hasadék által meghatározott irányban kialakult barlang egy fokozatosan csökkenő szelvényű, nagyméretű csarnokból és ebből vízszintesen, majd a terem végéből felfelé törő, néhány m2 szelvény méretű oldaljáratból illetve kürtőből áll. A bejárati csarnok első régészeti feltárását Hillebrand Jenő 1912-14-ben, majd 1957-ben Vértes László végezte. Rétegsora az egyik legértékesebb felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletanyagot tartalmazta. A számtalan őskori állati csont mellett (rénszarvas, ló, barlangi medve, hiéna, ősszarvasok, őstulok, gyapjas orrszarvú) több rétegben az itt élt ősember leleteire bukkantak. A Pilisszántói kultúrához tartozó, mintegy 145 kovaeszköz zöme retusálatlan penge, de néhány retusált penge, árvéső, kaparó, fúró is előfordult. A csontleletek közül az átfúrt szarvasphalanx és a madárcsontból készült ár a legértékesebb. Szabadon látogatható, bejárása csak világítóeszközt igényel. Irod.: Szablyár P.: Kis-kevélyi-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó