magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


 
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Járművel való közlekedés védett természeti területen

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
Digitális képgyűjtemény a Kárpát-medence élővilágáról
Digitális képgyűjtemény a Kárpát-medence élővilágáról, a szolnoki Tisza Klub gondozásában
European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Kis-kevélyi-barlang
Kis-kevélyi-barlang
 
Adatok:
  Kataszteri szám: 4820-14
Hossz: 65 méter
Vertikális kiterjedés: 14 méter
Mélység: 3 méter
Magasság: 11 méter
Kutatási engedélyek száma: 0
Település: Csobánka
Hrsz: 062/9
NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság
Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal
Védettség: fokozottan védett

Szinonímák:
  Mackó-barlang
Dachsteini mészkõbarlang
Csontbarlang

Kis-kevélyi-barlang (Mackó-barlang)
Régészeti értékei alapján 1988 óta fokozottan védett természeti érték a Pilis-hegységben. Bejárata a Kis-Kevély É-i oldalán, a Csobánkáról a Kevély-nyeregre vezető sárga jelzésű turistaút mellett található. Első leírója Novák Dániel volt, akinek 1837-ben megjelent, Buda 's Pest vidékének regényes rajza, nevezetességei című cikkében szerepel. Tudományos jelentőségére 1871-ben Koch Antal hívta fel a figyelmet. A triász időszaki mészkőben, tektonikus hasadék által meghatározott irányban kialakult barlang egy fokozatosan csökkenő szelvényű, nagyméretű csarnokból és ebből vízszintesen, majd a terem végéből felfelé törő, néhány m2 szelvény méretű oldaljáratból illetve kürtőből áll. A bejárati csarnok első régészeti feltárását Hillebrand Jenő 1912-14-ben, majd 1957-ben Vértes László végezte. Rétegsora az egyik legértékesebb felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletanyagot tartalmazta. A számtalan őskori állati csont mellett (rénszarvas, ló, barlangi medve, hiéna, ősszarvasok, őstulok, gyapjas orrszarvú) több rétegben az itt élt ősember leleteire bukkantak. A Pilisszántói kultúrához tartozó, mintegy 145 kovaeszköz zöme retusálatlan penge, de néhány retusált penge, árvéső, kaparó, fúró is előfordult. A csontleletek közül az átfúrt szarvasphalanx és a madárcsontból készült ár a legértékesebb. Szabadon látogatható, bejárása csak világítóeszközt igényel. Irod.: Szablyár P.: Kis-kevélyi-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

 
Képek:

 


Kutatási törzslap:

Oszlopmagyarázat:
ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, : védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás
csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
BEKEY IMRE GÁBOR 1997 +
SZPELEOLÓGIA 1969 +
SZABÓ JÓZSEF 1967 +
Mottl Mária 1939 Barlangvilág IX. kötet 4. füzet 1939 78. oldal
Kadiæ Ottokár 1939 Barlangvilág IX. kötet 1-2. füzet 1939 16. oldal
Kadiæ Ottokár 1939 Barlangvilág IX. kötet 4. füzet 1939 88. oldal
Kadiæ Ottokár. Mottl Mária 1938 + Barlangkutatás XVI. kötet 1. füzet 1938 28. oldal
Kadiæ Ottokár 1936 + Barlangvilág VI. kötet 3-4. füzet 1936 64. 65. oldal
Kadiæ Ottokár 1935 + Barlangvilág V. kötet 3-4. füzet 1935 38. oldal
Mayerfelsi Maier István 1926 + Barlangvilág I. kötet 1-4. füzet 1926 14. oldal
Kadiæ Ottokár 1915 + Barlangkutatás III. kötet 1. füzet 1915 16. oldal
Hillebrand Jenõ 1914 + Barlangkutatás II. kötet 3. füzet 1914 115-116. oldal
Hillebrand Jenõ 1913 + + + Barlangkutatás I. kötet 1. füzet 1913 20-21. oldal
Kadiæ Ottokár 1913 + + Barlangkutatás I. kötet 2. füzet 1913 72-73. oldal
Hillebrand Jenõ 1913 + + + Barlangkutatás I. kötet 4. füzet 1913 153-163. oldal
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design