magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


 
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Digitális képgyűjtemény a Kárpát-medence élővilágáról
Digitális képgyűjtemény a Kárpát-medence élővilágáról, a szolnoki Tisza Klub gondozásában
Járművel való közlekedés védett természeti területen

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Budai Vár-barlang
Budai Vár-barlang
 
Adatok:
  Kataszteri szám: 4762-1
Hossz: 3300 méter
Vertikális kiterjedés: 15 méter
Mélység: 15 méter
Magasság: 0 méter
Kutatási engedélyek száma: 1
Település: Budapest I.
Hrsz: 6493
NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság
Hatóság: Közép-Duna-völgyi KTVF
Védettség: fokozottan védett
Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); NPI hozzájárulásával látogatható (magánterületen nyíló); lezárt

Szinonímák:
  Törökpincék
Várhegyi mésztufabarlang
Várbarlang
Várhegyi-barlang
Budavári pincebarlangok
Budavári barlangpincék

Budai Vár-barlang (Várhegyi mésztufabarlang, barlangpince)
A budai Vár-hegy alatt fekvő, 1982 óta fokozottan védett „pincebarlang”-rendszer. A számos bejárattal, 140 és 167 m tszf magasság közt nyíló, mintegy 200 kisebb-nagyobb teremből és az azokat összekötő folyosókból álló, 5–10 m mélységben, az utcák és a lakóházak alatt húzódó labirintus természetes üregeit a pleisztocén édesvízi mészkő alsó szintjében, a budai márga határán egy később feltörő hévforrás oldotta ki. A természetes bejárattal nem rendelkező, valószínűleg a tatárjárás ideje óta ismert, raktárként, pinceként, börtönként stb. használt üregeket a történelmi idők alatt folyamatosan tágították, melynek eredményeként természetes formái szinte teljesen elpusztultak. Legfeljebb csak az elvétve található mennyezeti oldásformák, és a mésztufában megőrződött ősmaradványok (levél- és ízeltlábú-lenyomatok, csontmaradványok, egy mamutfog lenyomata, bekérgezett gyökér és ágmaradványok) tanulmányozhatók. Üledékéből gerinces leletanyag (ló- és szarvasfélék, őselefánt, orrszarvú, medve), valamint a Budai iparnak elnevezett kultúra kezdetleges kavicseszközei kerültek elő. Felszíni kapcsolatát kutak, légaknák és az épületek felső pincéibe vezető feljáratok biztosítják. A Dísz tér és a Szentháromság tér között húzódó, 3300 m hosszú, összefüggő rendszert a II. világháború alatt alakították ki. A rendszer egy részét 1935-ben az idegenforgalom számára megnyitották. Ma az Országház utca 16. sz. illetve az Úri utca 9. sz. alatti bejáraton megközelítve két külön szakasza belépődíj ellenébe megtekinthető. Irod.: Bene Z. – Kovács L.né – Mednyánszky M. (1998): Város a Vár alatt. Budavári Önkormányzat; Kordos L. (1984): Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó; Székely K. - Tardy J. (1985): Vár-barlang. TKM Kiskönyvtára 224; Takácsné B. K.: Budai Vár-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Me-zőgazda Kiadó

 
Képek:

 


Kutatási törzslap:

Oszlopmagyarázat:
ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, : védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás
csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
Kraus Sándor 2004 + csak jelentésben
Hajnal Géza 2003 + + + + + + könyv
ARIADNE KBE 2002 + + + + csak barlangnál
Rabitovszky Alice 2001 terápia vak gyermekeknek
Sásdi László 2001 + +
ARIADNE KBE 2000 +
ARIADNE KBE 1999 +
GÁBOR ÁRON 1969 +
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design