| Nemzeti Park Igazgatóságok |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
| Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
| Járművel való közlekedés védett természeti területen |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
| Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
|
 |
Budai Vár-barlang |
| |
| Adatok: |
| |
Kataszteri szám: 4762-1 Hossz: 3300 méter Vertikális kiterjedés: 15 méter Mélység: 15 méter Magasság: 0 méter Kutatási engedélyek száma: 0 Település: Budapest I. Hrsz: 6493 NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság Hatóság: Közép-Duna-völgyi KTVF Védettség: fokozottan védett Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); NPI hozzájárulásával látogatható (magánterületen nyíló); lezárt |
| Szinonímák: |
| |
Törökpincék Várhegyi mésztufabarlang Várbarlang Várhegyi-barlang Budavári pincebarlangok Budavári barlangpincék
|
|
 |
Budai Vár-barlang (Várhegyi mésztufabarlang, barlangpince) A budai Vár-hegy alatt fekvő, 1982 óta fokozottan védett „pincebarlang”-rendszer. A számos bejárattal, 140 és 167 m tszf magasság közt nyíló, mintegy 200 kisebb-nagyobb teremből és az azokat összekötő folyosókból álló, 5–10 m mélységben, az utcák és a lakóházak alatt húzódó labirintus természetes üregeit a pleisztocén édesvízi mészkő alsó szintjében, a budai márga határán egy később feltörő hévforrás oldotta ki. A természetes bejárattal nem rendelkező, valószínűleg a tatárjárás ideje óta ismert, raktárként, pinceként, börtönként stb. használt üregeket a történelmi idők alatt folyamatosan tágították, melynek eredményeként természetes formái szinte teljesen elpusztultak. Legfeljebb csak az elvétve található mennyezeti oldásformák, és a mésztufában megőrződött ősmaradványok (levél- és ízeltlábú-lenyomatok, csontmaradványok, egy mamutfog lenyomata, bekérgezett gyökér és ágmaradványok) tanulmányozhatók. Üledékéből gerinces leletanyag (ló- és szarvasfélék, őselefánt, orrszarvú, medve), valamint a Budai iparnak elnevezett kultúra kezdetleges kavicseszközei kerültek elő. Felszíni kapcsolatát kutak, légaknák és az épületek felső pincéibe vezető feljáratok biztosítják. A Dísz tér és a Szentháromság tér között húzódó, 3300 m hosszú, összefüggő rendszert a II. világháború alatt alakították ki. A rendszer egy részét 1935-ben az idegenforgalom számára megnyitották. Ma az Országház utca 16. sz. illetve az Úri utca 9. sz. alatti bejáraton megközelítve két külön szakasza belépődíj ellenébe megtekinthető. Irod.: Bene Z. – Kovács L.né – Mednyánszky M. (1998): Város a Vár alatt. Budavári Önkormányzat; Kordos L. (1984): Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó; Székely K. - Tardy J. (1985): Vár-barlang. TKM Kiskönyvtára 224; Takácsné B. K.: Budai Vár-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Me-zőgazda Kiadó
|
| |
Képek:
|
| |
Kutatási törzslap:
Oszlopmagyarázat: ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, vé: védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás |
| csoport |
év |
ft |
ge |
mo |
hi |
kl |
Rn |
vé |
gf |
ős |
rg |
bi |
de |
tk |
fo |
bl |
egyéb |
| Kraus Sándor |
2004 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
+ |
csak jelentésben |
| Hajnal Géza |
2003 |
|
+ |
|
+ |
+ |
|
+ |
|
|
|
|
|
+ |
|
+ |
könyv |
| ARIADNE |
2002 |
|
+ |
|
+ |
+ |
|
|
|
|
+ |
|
|
|
|
|
csak barlangnál |
| Rabitovszky Alice |
2001 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
terápia vak gyermekeknek |
| Sásdi László |
2001 |
|
+ |
+ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Gábor Áron |
1969 |
+ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
 |