magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Bátori-barlang
Bátori-barlang
 
Adatok:
  Kataszteri szám: 4732-2
Hossz: 360 méter
Vertikális kiterjedés: 56 méter
Mélység: 50 méter
Magasság: 6 méter
Kutatási engedélyek száma: 1
Település: Budapest II. Ker.
Hrsz: 11197/17
NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság
Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal
Védettség: fokozottan védett
Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); lezárt

Szinonímák:
  Hárs-hegyi-barlang
Aranka-barlang
Báthory-barlang
Báthori-barlang
Nagy-hárshegyi-barlang

Bátori-barlang (Hárs-hegyi-barlang)
Geológiai, régészeti, valamint vallás- település- és ipartörténeti értékei alapján 1982 óta fokozottan védett barlang a Budai-hegységben. A triász dachsteini mészkőben kialakult, 440 m tszf. magasságban nyíló, szerteágazó rendszert a feltörő hévizek alakították ki. A 360 m hosszban feltárt járatokat gömbfülkék, borsókő, kalcit kiválások valamint cseppkőképződmények díszítik. Bejárati termét már az újkőkor, a rézkor, a bronzkor, a vaskor és a középkor emberei is ismerték. Egyes járataiban a 15. sz.-tól kezdődően ércbányászat folyt, amelyet számos ipartörténeti emlék - sziklába vájt lépcsőfokok, jellegzetes, háromszögletű vésőnyomok, az érc helybeni feldolgozására utaló eszközök - igazol. A 18. sz.-i okiratok ezüst- és aranybányászatot is említenek, ennek bizonyítékait azonban a kutatók még nem találták meg. Nevét Bátori László pálos szerzetesről, az első magyar szentírásmagyarázóról kapta, aki 1437-57 között itt remetéskedett. Az ő tiszteletére a barlangot 1911-ben látogathatóvá tették, munkásságát megörökítő fekete márványtáblát helyeztek el, a bejárata előtt kis faházat létesítettek, majd 1931-ben Havran Imre iparművész tervei alapján egy márványoltárt alakítottak ki, amiből mára már csak a márványtábla összetört darabjai maradtak meg. Megismeréséért legtöbbet a BSE barlangkutatói 1961-től több mint egy évtizeden át tartó munkával tették. A lezárt barlang látogatásához engedély és barlangmászó gyakorlat szükséges. Irod.: Vajna Gy. (1973): Bátori-barlang . Gondolat Kiadó; Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

 
Képek:

 


Látogathatóság
Denevér korlátozás -
Maximális csoportlétszám 10
Napi maximális csoportszám 1
Csak elektromos lámpa használható +
Csak kutatócsoporttal látogatható -
Csak kutatási céllal látogatható -
Csak tiszta ruhában látogatható -


Kutatási törzslap:

Oszlopmagyarázat:
ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, : védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás
csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
Hárs-hegyi-barlang
Aranka-barlang
Báthory-barlang
Báthori-barlang
Nagy-hárshegyi-barlang
   

©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design