| |
Bevezetés

Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. Az özönnövényektől eltérően az inváziós állatfajok által a természetes, illetve természet közeli élőhelyeken okozott problémák meghatározása, felderítése sokszor nehéz, összetett feladat, mivel az állatok esetében a hatások lényegesen összetettebbek. Például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, míg mások az azokkal való versengéssel vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.
Általános megközelítésben özönfajon olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát.
E fajoknak a természetes elterjedési területeiken kívül eső területekre történő bejutásukat, sokszorozódásukat és későbbi esetleges sikeres beilleszkedésüket jelentősen megkönnyíti az egyre nyitottabb határokon keresztül zajló nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és az egyre fokozódó turizmus.
Szinte valamennyi kontinensen küzdenek különböző betelepített és behurcolt fajokkal, melyek közül jónéhány – szélesebb tűrőképességének köszönhetően – a Föld több pontján is problémát okoz. Legveszélyeztetettebbek a szigetek, és az egyéb környezeti viszonyok miatt elszigetelt ökoszisztémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély.
A biológiai invázió megelőzése, valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat.
Az 1979-ben elfogadott, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló, ún. berni egyezmény volt az első olyan nemzetközi megállapodás, amelyben megjelennek a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések.
A helyzet súlyosságát jól igazolják a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA) program felmérései, amely szerint azon területeket, ahol természetes vegetációnak kellene lennie, már 13,1%-os arányban borítják az özönnövény fajok.
Európai Unió szintű szabályozás
Az Európai Parlament és a Tanács az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésáről és kezeléséről alkotott 1143/2014/EU rendeletét 2014. október 22-én fogadták el. Ez a rendelet 2015. január 1-jén lépett hatályba.
A rendelet eredeti angol szövege az alábbi linken érhető el:
Regulation (Eu) No. 1143/2014 of the European Parliament and the Council of the 22 October 2014 on the prevention and management of the introduction and spread of invasive alien species
A rendelet hivatalos magyar nyelvű fordítása az alábbi linken érhető el:
Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét, melyet a Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete 2017. július 12-én 12 fajjal bővített. A bővített lista 2017. augusztus 2-án lépett hatályba.
Az uniós jegyzéken szereplő fajok legfontosabb adatai:
| magyar név |
tudományos név |
csoport |
jegyzékre kerülés éve |
hazai előfordulás |
| aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
vízi növény |
2017 |
nem fordul elő |
| karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori |
| közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
vízi növény |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
vízi növény |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori |
| közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
| chilei óriáslapu (chilei óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
zárt tartásban előfordul |
| kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
| Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
| sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
zárt tartásban előfordul |
| japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
nem fordul elő |
| keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
| rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
zárt tartásban előfordul |
| ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum) |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
| japán fojtóbab (kudzu) |
Pueraria montana var.lobata (Pueraria lobata) |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
| tengerparti seprűcserje (borfa) |
Baccharis halimifolia |
szárazföldi cserje |
2016 |
zárt tartásban előfordul |
| kínai gyapjasollósrák |
Eriocheir sinensis |
rák |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| cifrarák |
Orconectes limosus |
rák |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
| északi cifrarák |
Orconectes virilis |
rák |
2016 |
nem fordul elő |
| jelzőrák |
Pacifastacus leniusculus |
rák |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
| kaliforniai vörösrák |
Procambarus clarkii |
rák |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| virginiai márványrák |
Procambarus falax formavirginalis |
rák |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| ázsiai lódarázs |
Vespa velutina nigrithorax |
rovar |
2016 |
nem fordul elő |
| amuri géb |
Perccottus glenii |
hal |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
| kínai razbóra |
Pseudorasbora parva |
hal |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
| amerikai ökörbéka |
Lithobates (Rana)catesbeianus |
kétéltű |
2016 |
nem fordul elő |
| ékszerteknős |
Trachemys scripta |
hüllő |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| nílusi lúd |
Alopochen aegyptiacus |
madár |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| indiai varjú |
Corvus splendens |
madár |
2016 |
nem fordul elő |
| halcsontfarkú réce |
Oxyura jamaicensis |
madár |
2016 |
nincs szaporodóképes állománya, de ritka kóborlóként előfordul |
| szent íbisz |
Threskiornis aethiopicus |
madár |
2016 |
nincs szaporodóképes állománya, de ritka kóborlóként és zárt tartásban előfordul |
| csinos tarkamókus |
Callosciurus erythraeus |
emlős |
2016 |
nem fordul elő |
| jávai mongúz |
Herpestes javanicus |
emlős |
2016 |
nem fordul elő |
| kínai muntyákszarvas |
Muntiacus reevesii |
emlős |
2016 |
zárt tartásban előfordul |
| nutria |
Myocastor coypus |
emlős |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| vörösorrú koáti (ormányosmedve) |
Nasua nasua |
emlős |
2016 |
zárt tartásban előfordul |
| nyestkutya |
Nyctereutes procyonoides |
emlős |
2017 (hatályos 2019-től) |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| pézsmapocok |
Ondatra zibethicus |
emlős |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
| mosómedve |
Procyon lotor |
emlős |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
| szürke mókus |
Sciurus carolinensis |
emlős |
2016 |
nem fordul elő |
| amerikai rókamókus |
Sciurus niger |
emlős |
2016 |
nem fordul elő |
| szibériai csíkosmókus (burunduk) |
Tamias sibiricus |
emlős |
2016 |
zárt tartásban előfordul |
Hazai jogszabályi vonatkozások
A hazai jogharmonizációs folyamat első lépéseként megjelent és 2017. január 1-jén lépett hatályba a témában érintett egyes törvényeket módosító jogszabály. Az egyes törvények az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozón egészültek ki szabályozásokkal.
2016. évi CXXXVII. törvény, egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésének és kezelésének összefüggésben történő módosításokról
Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló hazai kormányrendelet 2017. január 1-én lépett hatályba, amelyben megtörtént a megfelelő hatóságok kijelölése is.
408/2016 (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
Egyéb információk
|