magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer
 
Interaktív természetvédelmi térkép 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Tevékenységi körök » Idegenhonos inváziós fajok
Idegenhonos inváziós fajok
 

Bevezetés

Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. Az özönnövényektől eltérően az inváziós állatfajok által a természetes, illetve természet közeli élőhelyeken okozott problémák meghatározása, felderítése sokszor nehéz, összetett feladat, mivel az állatok esetében a hatások lényegesen összetettebbek. Például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, míg mások az azokkal való versengéssel vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.

Általános megközelítésben özönfajon olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát.

E fajoknak a természetes elterjedési területeiken kívül eső területekre történő bejutásukat, sokszorozódásukat és későbbi esetleges sikeres beilleszkedésüket jelentősen megkönnyíti az egyre nyitottabb határokon keresztül zajló nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és az egyre fokozódó turizmus.
 
Szinte valamennyi kontinensen küzdenek különböző betelepített és behurcolt fajokkal, melyek közül jónéhány – szélesebb tűrőképességének köszönhetően – a Föld több pontján is problémát okoz. Legveszélyeztetettebbek a szigetek, és az egyéb környezeti viszonyok miatt elszigetelt ökoszisztémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély.
 
A biológiai invázió megelőzése, valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat. 
 
Az 1979-ben elfogadott, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló, ún. berni egyezmény volt az első olyan nemzetközi megállapodás, amelyben megjelennek a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések. 
 
A helyzet súlyosságát jól igazolják a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA) program felmérései, amely szerint azon területeket, ahol természetes vegetációnak kellene lennie, már 13,1%-os arányban borítják az özönnövény fajok.
 

Az európai uniós jegyzéken szereplő idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalainak Magyarországi átfogó elemzése és értékelése, valamint a terjedési útvonalak cselekvési tervei
 
Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (a továbbiakban Rendelet), 2015. év január 2-án lépett hatályba. A Rendelet célja, hogy a tagállamok hatékonyabban tudjanak fellépni az inváziósan terjedő, nem őshonos állat- és növényfajok ellen.
 
Az inváziós fajokkal szembeni fellépés ágazatokon átívelő feladat. A Rendeletben foglalt előírások hatékony végrehajtása az érintett ágazatok, szakterületek összefogását igényli, ezért a hazai jogharmonizáció keretében, törvényi szinten az egyes szakterületi jogszabályokba (természetvédelem, mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, halgazdálkodás, élelmiszer-lánc felügyelet) beépültek az uniós inváziós rendelet alkalmazására vonatkozó, inváziós hatáskört biztosító felhatalmazások. Vagyis az egyes ágazatoknak a saját szakterülete vonatkozásában kötelező fellépnie az idegenhonos inváziós fajok ellen. A feladatok hatékony ellátása érdekében 2017. évtől a magyar állam biztosítja az évente szükséges személyi és dologi kiadások költségét. Ennek megfelelően 78 fős létszámbővítés történt a magyar államigazgatás több szervezetére elosztva.
 
A Rendelet 13. cikke értelmében az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is az uniós jegyzék elfogadásától számított 18 hónapon belül átfogó elemzést kell készítenie az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok nem szándékos behurcolásának és terjedésének útvonalairól, legalább a saját területére, valamint meg kell határoznia a kiemelt útvonalakat. Az uniós jegyzék elfogadásától számított három éven belül minden egyes tagállamnak ki kell dolgoznia és végre kell hajtania az általa az előbbiek alapján meghatározott kiemelt útvonalakra vonatkozó ún. cselekvési tervet vagy terveket. E cikk (5) bekezdése értelmében a cselekvési terveket késedelem nélkül be kell nyújtani az Európai Bizottságnak.
 
A Rendelet 13. cikke értelmében a Természetmegőrzési Főosztály munkatársai az egyes szakterületek véleményét figyelembe véve elkészítették „Az európai uniós jegyzéken szereplő idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalainak magyarországi átfogó elemzése és értékelése, valamint a terjedési útvonalak cselekvési tervei” című anyagot, mely benyújtásra került a Bizottsághoz. A benyújtott cselekvési terv az Európai Bizottság esetleges észrevételei alapján még módosulhat, véglegesítéséig munkaváltozatként érhető el minden érdeklődő számára az alábbi linkre kattintva.
 

 
 

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is jelentenie kell az e bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről. 2019-ben az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának koordinálásával, az illetékes kormányhivatalok és nemzeti park igazgatóságok hathatós támogatásával, Magyarország határidőre elkészítette az országjelentést és megküldte azt az Európai Bizottságnak. A jelentésben 48 növény- és állatfajról kellett jelenteni, valamint nyolc horizontális kérdésről volt szükséges beszámolni.

Az országjelentés ezen a linken keresztül érhető el.

 

 
 

Európai Unió szintű szabályozás

Az Európai Parlament és a Tanács az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésáről és kezeléséről alkotott 1143/2014/EU rendeletét 2014. október 22-én fogadták el. Ez a rendelet 2015. január 1-jén lépett hatályba.

A rendelet eredeti angol szövege az alábbi linken érhető el:

Regulation (Eu) No. 1143/2014 of the European Parliament and the Council of the 22 October 2014 on the prevention and management of the introduction and spread of invasive alien species

A rendelet hivatalos magyar nyelvű fordítása az alábbi linken érhető el:

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

 

Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét, melyet a Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete 2017. július 12-én (augusztus 2-i hatálybalépéssel) 12 fajjal, majd 2019/1262 végrehajtási rendelete 2019. július 25-én (augusztus 15-i hatálybalépéssel) további 17 fajjal bővített.

Az uniós jegyzéken szereplő fajok legfontosabb adatai:


magyar név

tudományos név

csoport

jegyzékre kerülés éve

hazai előfordulás

aligátorfű

Alternanthera philoxeroides

vízi növény

2017

nem fordul elő

karolinai tündérhínár

Cabomba caroliniana

vízi növény

2016

 természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori

közönséges vízijácint

Eichhornia crassipes

vízi növény

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

cingár (aprólevelű) átokhínár

Elodea nuttallii

vízi növény

2017

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

Mexikói vízibojt

Gymnocoronis spilanthoides

vízi növény

2019

természetes környezetben megtelepedett, ritka

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

vízi növény

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

vízi növény

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

vízi növény

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

sárga tóalma

Ludwigia peploides

vízi növény

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

strucctoll-süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

vízi növény

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

vízi növény

2017

 természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori

Átellenes rucaöröm

Salvinia molesta

vízi növény

2019

természetes környezetben megtelepedett, ritka

-

Andropogon virginicus

szárazföldi lágyszárú

2019

nem fordul elő

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

szárazföldi lágyszárú

2017

 természetes környezetben megtelepedett, gyakori

-

Cardiospermum grandiflorum

szárazföldi lágyszárú

2019

nem fordul elő

-

Cortaderia jubata

szárazföldi lágyszárú

2019

nem fordul elő

 -

Ehrharta calycina

szárazföldi lágyszárú

2019

nem fordul elő

chilei óriáslapu (chilei óriásrebarbara)

Gunnera tinctoria

szárazföldi lágyszárú

2017

zárt tartásban előfordul

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

szárazföldi lágyszárú

2017

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

szárazföldi lágyszárú

2016

nem fordul elő

Szosznovszkij-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

szárazföldi lágyszárú

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

Japán komló

Humulus scandens

szárazföldi lágyszárú

2019

természetes környezetben megtelepedett, ritka

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

szárazföldi lágyszárú

2017

 természetes környezetben megtelepedett, gyakori

-

Lespedeza cuneata

szárazföldi lágyszárú

2019

nem fordul elő

-

Lygodium japonicum

szárazföldi lágyszárú

2019

nem fordul elő

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

szárazföldi lágyszárú

2016

zárt tartásban előfordul

japán gázlófű

Microstegium vimineum

szárazföldi lágyszárú

2017

nem fordul elő

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

szárazföldi lágyszárú

2016

nem fordul elő

rózsás tollborzfű

Pennisetum setaceum

szárazföldi lágyszárú

2017

zárt tartásban előfordul

ördögfarok-keserűfű

Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)

szárazföldi lágyszárú

2016

nem fordul elő

japán folytóbab (kudzu) 

Pueraria montana var.lobata (Pueraria lobata)

szárazföldi lágyszárú

2016

nem fordul elő

tengerparti seprűcserje (borfa)

Baccharis halimifolia

szárazföldi cserje

2016

zárt tartásban előfordul

-

Acacia saligna

szárazföldi fásszárú

2019

természetes környezetben megtelepedett, ritka

Mirigyes bálványfa

Ailanthus altissima

szárazföldi fásszárú

2019

természetes környezetben megtelepedett, gyakori

-

Prosopis juliflora

szárazföldi fásszárú

2019

természetes környezetben megtelepedett, ritka

-

Triadica sebifera

szárazföldi fásszárú

2019

természetes környezetben megtelepedett, ritka

-

Arthurdendyus triangulatus

laposféreg

2019

nem fordul elő

kínai gyapjasollósrák

Eriocheir sinensis

rák

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

cifrarák

Orconectes limosus

rák

2016

 természetes környezetben megtelepedett, gyakori

északi cifrarák

Orconectes virilis

rák

2016

nem fordul elő

jelzőrák

Pacifastacus leniusculus

rák

2016

 természetes környezetben megtelepedett, gyakori

kaliforniai vörösrák

Procambarus clarkii

rák

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

virginiai márványrák

Procambarus falax formavirginalis

rák

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

ázsiai lódarázs

Vespa velutina nigrithorax

rovar

2016

nem fordul elő

naphal

Lepomis gibbosus

hal

2019

természetes környezetben megtelepedett, gyakori

amuri géb

Perccottus glenii

hal

2016

 természetes környezetben megtelepedett, gyakori

-

Plotosus lineatus

hal (tengeri)

2019

nem fordul elő

kínai razbóra

Pseudorasbora parva

hal

2016

 természetes környezetben megtelepedett, gyakori

amerikai ökörbéka

Lithobates (Rana)catesbeianus

kétéltű

2016

nem fordul elő

ékszerteknős

Trachemys scripta

hüllő

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

pásztormejnó

Acridotheres tristis

madár

2019

nem fordul elő

nílusi lúd

Alopochen aegyptiacus

madár

2017

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

indiai varjú

Corvus splendens

madár

2016

nem fordul elő

halcsontfarkú réce

Oxyura jamaicensis

madár

2016

nincs szaporodóképes állománya, de ritka kóborlóként előfordul

szent íbisz

Threskiornis aethiopicus

madár

2016

nincs szaporodóképes állománya, de ritka kóborlóként és zárt tartásban előfordul

csinos tarkamókus

Callosciurus erythraeus

emlős

2016

nem fordul elő

jávai mongúz

Herpestes javanicus

emlős

2016

nem fordul elő

kínai muntyákszarvas

Muntiacus reevesii

emlős

2016

zárt tartásban előfordul

nutria

Myocastor coypus

emlős

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

vörösorrú koáti (ormányosmedve)

Nasua nasua

emlős

2016

zárt tartásban előfordul

nyestkutya

Nyctereutes procyonoides

emlős

2017 (hatályos 2019-től)

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

pézsmapocok

Ondatra zibethicus

emlős

2017

 természetes környezetben megtelepedett, gyakori

mosómedve

Procyon lotor

emlős

2016

 természetes környezetben megtelepedett, ritka

szürke mókus

Sciurus carolinensis

emlős

2016

nem fordul elő

amerikai rókamókus

Sciurus niger

emlős

2016

nem fordul elő

szibériai csíkosmókus (burunduk)

Tamias sibiricus

emlős

2016

zárt tartásban előfordul


Hazai jogszabályi vonatkozások

A hazai jogharmonizációs folyamat első lépéseként megjelent és 2017. január 1-jén lépett hatályba a témában érintett egyes törvényeket módosító jogszabály. Az egyes törvények az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozón egészültek ki szabályozásokkal.

2016. évi CXXXVII. törvény, egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésének és kezelésének összefüggésben történő módosításokról

Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló hazai kormányrendelet 2017. január 1-én lépett hatályba, amelyben megtörtént a megfelelő hatóságok kijelölése is.

408/2016 (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről


 Egyéb információk
 
 
   
 
2020. 12. 01. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design