magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Tevékenységi körök » Idegenhonos inváziós fajok
Idegenhonos inváziós fajok
 

Bevezetés

Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. Az özönnövényektől eltérően az inváziós állatfajok által a természetes, illetve természet közeli élőhelyeken okozott problémák meghatározása, felderítése sokszor nehéz, összetett feladat, mivel az állatok esetében a hatások lényegesen összetettebbek. Például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, míg mások az azokkal való versengéssel vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.

Általános megközelítésben özönfajon olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát.

E fajoknak a természetes elterjedési területeiken kívül eső területekre történő bejutásukat, sokszorozódásukat és későbbi esetleges sikeres beilleszkedésüket jelentősen megkönnyíti az egyre nyitottabb határokon keresztül zajló nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és az egyre fokozódó turizmus.
 
Szinte valamennyi kontinensen küzdenek különböző betelepített és behurcolt fajokkal, melyek közül jónéhány – szélesebb tűrőképességének köszönhetően – a Föld több pontján is problémát okoz. Legveszélyeztetettebbek a szigetek, és az egyéb környezeti viszonyok miatt elszigetelt ökoszisztémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély.
 
A biológiai invázió megelőzése, valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat. 
 
Az 1979-ben elfogadott, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló, ún. berni egyezmény volt az első olyan nemzetközi megállapodás, amelyben megjelennek a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések. 
 
A helyzet súlyosságát jól igazolják a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA) program felmérései, amely szerint azon területeket, ahol természetes vegetációnak kellene lennie, már 13,1%-os arányban borítják az özönnövény fajok.
 

Európai Unió szintű szabályozás

Az Európai Parlament és a Tanács az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésáről és kezeléséről alkotott 1143/2014/EU rendeletét 2014. október 22-én fogadták el. Ez a rendelet 2015. január 1-jén lépett hatályba.

A rendelet eredeti angol szövege az alábbi linken érhető el:

Regulation (Eu) No. 1143/2014 of the European Parliament and the Council of the 22 October 2014 on the prevention and management of the introduction and spread of invasive alien species

A rendelet hivatalos magyar nyelvű fordítása az alábbi linken érhető el:

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

 

Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét, melyet a Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete 2017. július 12-én 12 fajjal bővített. A bővített lista 2017. augusztus 2-án lép hatályba.

Az uniós jegyzéken szereplő fajok legfontosabb adatai:

magyar név tudományos név csoport jegyzékre kerülés éve hazai előfordulás
aligátorfű Alternanthera philoxeroides vízi növény 2017 nem fordul elő
karolinai tündérhínár Cabomba caroliniana vízi növény 2016  természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori
közönséges vízijácint Eichhornia crassipes vízi növény 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
cingár (aprólevelű) átokhínár Elodea nuttallii vízi növény 2017  természetes környezetben megtelepedett, ritka
hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides vízi növény 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
nagy fodros-átokhínár Lagarosiphon major vízi növény 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora vízi növény 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
sárga tóalma Ludwigia peploides vízi növény 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
strucctoll-süllőhínár Myriophyllum aquaticum vízi növény 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum vízi növény 2017  természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori
közönséges selyemkóró Asclepias syriaca szárazföldi lágyszárú 2017  természetes környezetben megtelepedett, gyakori
chilei óriáslapu (chilei óriásrebarbara) Gunnera tinctoria szárazföldi lágyszárú 2017 zárt tartásban előfordul
kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum szárazföldi lágyszárú 2017  természetes környezetben megtelepedett, ritka
perzsa medvetalp Heracleum persicum szárazföldi lágyszárú 2016 nem fordul elő
Szosznovszkij-medvetalp Heracleum sosnowskyi szárazföldi lágyszárú 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
bíbor nebáncsvirág Impatiens glandulifera szárazföldi lágyszárú 2017  természetes környezetben megtelepedett, gyakori
sárga lápbuzogány Lysichiton americanus szárazföldi lágyszárú 2016 zárt tartásban előfordul
japán gázlófű Microstegium vimineum szárazföldi lágyszárú 2017 nem fordul elő
keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus szárazföldi lágyszárú 2016 nem fordul elő
rózsás tollborzfű Pennisetum setaceum szárazföldi lágyszárú 2017 zárt tartásban előfordul
ördögfarok-keserűfű Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum) szárazföldi lágyszárú 2016 nem fordul elő
japán folytóbab (kudzu)  Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata) szárazföldi lágyszárú 2016 nem fordul elő
tengerparti seprűcserje (borfa) Baccharis halimifolia szárazföldi cserje 2016 zárt tartásban előfordul
kínai gyapjasollósrák Eriocheir sinensis rák 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
cifrarák Orconectes limosus rák 2016  természetes környezetben megtelepedett, gyakori
északi cifrarák Orconectes virilis rák 2016 nem fordul elő
jelzőrák Pacifastacus leniusculus rák 2016  természetes környezetben megtelepedett, gyakori
kaliforniai vörösrák Procambarus clarkii rák 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
virginiai márványrák Procambarus falax forma virginalis rák 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
ázsiai lódarázs Vespa velutina nigrithorax rovar 2016 nem fordul elő
amuri géb Perccottus glenii hal 2016  természetes környezetben megtelepedett, gyakori
kínai razbóra Pseudorasbora parva hal 2016  természetes környezetben megtelepedett, gyakori
amerikai ökörbéka Lithobates (Rana) catesbeianus kétéltű 2016 nem fordul elő
ékszerteknős Trachemys scripta hüllő 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
nílusi lúd Alopochen aegyptiacus madár 2017  természetes környezetben megtelepedett, ritka
indiai varjú Corvus splendens madár 2016 nem fordul elő
halcsontfarkú réce Oxyura jamaicensis madár 2016 nincs szaporodóképes állománya, de ritka kóborlóként előfordul
szent íbisz Threskiornis aethiopicus madár 2016 nincs szaporodóképes állománya, de ritka kóborlóként és zárt tartásban előfordul
csinos tarkamókus Callosciurus erythraeus emlős 2016 nem fordul elő
jávai mongúz Herpestes javanicus emlős 2016 nem fordul elő
kínai muntyákszarvas Muntiacus reevesii emlős 2016 zárt tartásban előfordul
nutria Myocastor coypus emlős 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
vörösorrú koáti (ormányosmedve) Nasua nasua emlős 2016 zárt tartásban előfordul
nyestkutya Nyctereutes procyonoides emlős 2017 (hatályos 2019-től)  természetes környezetben megtelepedett, ritka
pézsmapocok Ondatra zibethicus emlős 2017  természetes környezetben megtelepedett, gyakori
mosómedve Procyon lotor emlős 2016  természetes környezetben megtelepedett, ritka
szürke mókus Sciurus carolinensis emlős 2016 nem fordul elő
amerikai rókamókus Sciurus niger emlős 2016 nem fordul elő
szibériai csíkosmókus (burunduk) Tamias sibiricus emlős 2016 zárt tartásban előfordul

Hazai jogszabályi vonatkozások

A hazai jogharmonizációs folyamat első lépéseként megjelent és 2017. január 1-jén lépett hatályba a témában érintett egyes törvényeket módosító jogszabály. Az egyes törvények az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozón egészültek ki szabályozásokkal.

2016. évi CXXXVII. törvény, egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésének és kezelésének összefüggésben történő módosításokról

Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló hazai kormányrendelet 2017. január 1-én lépett hatályba, amelyben megtörtént a megfelelő hatóságok kijelölése is.

408/2016 (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről


 Egyéb információk
 
   
 
2017. 07. 26. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design