magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Tevékenységi körök » Idegenhonos inváziós fajok
Idegenhonos inváziós fajok
 

Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap

2017. január 25. 9:00

Földművelésügyi Minisztérium, Darányi Ignác terem

(Budapest, 1055, Kossuth Lajos tér 11.)

 

 

A szakmai nap programja

 

I.                   Általános tájékoztatás

8:30-9:00 regisztráció, érkezés

9:00-9:15 Megnyitó (Érdiné dr. Szekeres Rozália)

9:15-9:35 Kisné dr. Fodor Lívia: Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek európai uniós szabályozásáról

9:35-9:55 dr. Váczi Olivér: Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos uniós szintű szabályozás kialakításának folyamata, fajkiválasztási kritériumok

9:55-10:15 dr. Varga Ildikó: Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

10:15-10:30 Kérdések, hozzászólások 

10:30-10:45 SZÜNET

 

 

II.                Kerekasztal beszélgetés – szakterületi vonatkozások

Moderátor: Érdiné dr. Szekeres Rozália

10:45-11:00 Czirák Zoltán: Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos, ágazatokon átívelő, szerteágazó tevékenységek köre – felvezető előadás

10:00-11:45 Felkért hozzászólók:

Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium, Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály

Cs. Tóth Attila Pest Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerbiztonségi, Földművelésügyi, Növény- és Talajvédelmi és Erdészeti Főosztály

Vértes Csabáné Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági Főosztály

Bordács Sándor Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal, Növénytermesztési és Kertészeti Osztály

Márkné Deák Szilvia, Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal, Növénytermesztési és Kertészeti Osztály

Gábriel Géza, Földművelésügyi Minisztérium, Élelmiszerfelügyeleti Főosztály

Nagy Frigyes Vince, Földművelésügyi Minisztérium, Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály

11:45-12:00 Kérdések, hozzászólások

12:00-13:00 SZÜNET

 

III.             Műhelybeszélgetés – gyakorlati tevékenységek

13:00-13:20 dr. Botta Dukát Zoltán: Idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalai, idegenhonos inváziós növényfajok szabályozási lehetőségei

13:20-13:40 dr. Kézdy Pál – Korda Márton – dr. Csiszár Ágnes – dr. Bartha Dénes: Inváziós növény- és állatfajok előfordulása, hatása és kezelése hazai és európai védett területeken – egy internetes felmérés eredményei

13:40-14:00 dr. Gálhidy László: Nemzetközi és hazai tapasztalatok az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépésben, a társadalmi szereplők közötti együttműködés lehetőségei

14:00-14:20 Bokor Veronika – Marczin Örs: Az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépés finanszírozási kérdései

14:20- 15:20 Kérdések, hozzászólások

 

********************************************************************************************

 

Európai Unió szintű szabályozás

Az Európai Parlament és a Tanács az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésáről és kezeléséről alkotott 1143/2014/EU rendeletét 2014. október 22-én fogadták el. Ez a rendelet 2015. január 1-jén lépett hatályba.

A rendelet eredeti angol szövege az alábbi linken érhető el:

Regulation (Eu) No. 1143/2014 of the European Parliament and the Council of the 22 October 2014 on the prevention and management of the introduction and spread of invasive alien species

A rendelet hivatalos magyar nyelvű fordítása az alábbi linken érhető el:

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

 

Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét.

Az Unió számára veszélyt jelentő fajok jegyzése az alábbi linken érhető el:

Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzéke

 

A hazai jogharmonizációs folyamat első lépéseként megjelent a 2017. január 1-jén lépett hatályba a témában érintett egyes törvényeket módosító jogszabály. Az egyes törvények az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozón egészültek ki szabályozásokkal.

2016. évi CXXXVII. törvény, egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésének és kezelésének összefüggésben történő módosításokról

 

Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésáről és kezeléséről szóló hazai kormányrendelet 2017. január 1-én lépett hatályba, amelyben megtörtént a megfelelő hatóságok kijelölése is.

408/2016 (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 

 

**************************************************************************************

 

Hazai vonatkozások

BEVEZETÉS

A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA VESZÉLYT JELENTŐ INVÁZIÓS FAJOK JEGYZÉKEI

Szárazföldi inváziós növények 
Inváziós vízinövények 
Inváziós állatfajok 

HAZÁNKBAN MÉG NEM MEGTELEPEDETT, A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA POTENCIÁLISAN VESZÉLYT JELENTŐ FAJOK

KIADVÁNYOK

KONFERENCIÁK, ELŐADÁSOK



Bevezetés

  Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. Az özönnövényektől eltérően az inváziós állatfajok által a természetes, illetve természet közeli élőhelyeken okozott problémák meghatározása, felderítése sokszor nehéz, összetett feladat, mivel az állatok esetében a hatások lényegesen összetettebbek. Például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, míg mások az azokkal való versengéssel vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.

  Általános megközelítésben özönfajon olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát.

 
  E fajoknak a természetes elterjedési területeiken kívül eső területekre történő bejutásukat, sokszorozódásukat és későbbi esetleges sikeres beilleszkedésüket jelentősen megkönnyíti az egyre nyitottabb határokon keresztül zajló nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és az egyre fokozódó turizmus.
 
  Szinte valamennyi kontinensen küzdenek különböző betelepített és behurcolt fajokkal, melyek közül jónéhány – szélesebb tűrőképességének köszönhetően – a Föld több pontján is problémát okoz. Legveszélyeztetettebbek a szigetek, és az egyéb környezeti viszonyok miatt elszigetelt ökoszisztémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély.
 
  A biológiai invázió megelőzése, valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat.
 
  Az 1979-ben elfogadott, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló, ún. berni egyezmény volt az első olyan nemzetközi megállapodás, amelyben megjelennek a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések.
 
  A helyzet súlyosságát jól igazolják a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA) program felmérései, amely szerint azon területeket, ahol természetes vegetációnak kellene lennie, már 13,1%-os arányban borítják az özönnövény fajok.
 


A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA VESZÉLYT JELENTŐ INVÁZIÓS FAJOK JEGYZÉKEI
 

  A jegyzékek kiindulási alapjául a növényi invázió témakörében még 1998-ban, Jósvafőn szervezett szakmai fórumon („Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem”) számos botanikus kutató és természetvédelmi szakember által összeállított, természetvédelmi szempontból a legveszélyesebbnek tartott növényfajok, valamint a Biológiai Inváziók Magyarországon, Özönnövények kötetek listái szolgáltak.

  A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő szárazföldi és vízi özönnövények jegyzékén, amely 33 szárazföldi és 8 vízi növényfajt tartalmaz, azok a növényfajok találhatók meg, melyek hazánkban nem őshonosak és jelenlétük a természetes, illetve természetközeli élőhelyeken az őshonos növény- és állatvilág számára veszélyt jelent.
 
  A főként mezőgazdasági vagy települési környezethez kötődő, természetvédelmi szempontból kisebb veszélyt jelentő növényfajok, mint például a parlagfű, a parlagi rézgyom, a selyemmályva, valamint a terjedésükkel problémákat okozó, de hazánkban őshonos fajok pl. a nád, a siska nádtippan, a földi szeder fajcsoport nem szerepelnek a jegyzékekben.
 
  A legveszélyesebb, különösen nagy természetvédelmi kárt okozó szárazföldi özönnövény fajok a listában vastagon szedettek.
 
Szárazföldi inváziós növények
 
Tudományos név Magyar név
Acer negundo 
zöld juhar
Ailanthus altissima bálványfa
Amorpha fruticosa gyalogakác
Asclepias syriaca közönséges selyemkóró
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus észak-amerikai őszirózsák
Celtis occidentalis nyugati ostorfa
Cenchrus incertus átoktüske
Echinocystis lobata süntök
Elaeagnus angustifolia keskenylevelű ezüstfa
Fallopia japonica, F.×bohemica, F. sachalinensis japán, cseh és szahalini óriáskeserűfű
Fraxinus pennsylvanica amerikai kőris
Helianthus tuberosus s. l. (H. decapetalus auct.)
vadcsicsóka
Heracleum mantegazzianum
kaukázusi medvetalp
Heracleum sosnowskyi
Sosnowsky-medvetalp
Hordeum jubatum díszárpa
Humulus scandens japán komló
Impatiens glandulifera bíbor nebáncsvirág
Impatiens parviflora kisvirágú nebáncsvirág
Juncus tenuis vékony szittyó
Padus serotina kései meggy
Parthenocissus inserta közönséges vadszőlő
Parthenocissus quinquefolia tapadó vadszőlő
Phytolacca americana amerikai alkörmös
Phytolacca esculenta kínai alkörmös
Robinia pseudoacacia fehér akác
Rudbeckia laciniata magas kúpvirág
Solidago gigantea magas aranyvessző
Solidago canadensis kanadai aranyvessző
Vitis vulpina parti szőlő
 
 
 
Inváziós vízinövények
 
Tudományos név Magyar név
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana moszatpáfrány-fajok
Cabomba caroliniana tündérhínár
Elodea canadensis
kanadai átokhínár
Elodea nuttallii aprólevelű átokhínár
Hydrocotyle ranunculoides nagy gázló
Lemna minuta törpe békalencse
Pistia stratiotes kagylótutaj
 


Inváziós állatfajok

  Az inváziós állatfajok aktuális jegyzékét előzetes, hosszas adatgyűjtést követően, az Inváziós Szakértői Tanács és a Minisztérium munkatársai állították össze. A fajok hazai megjelenése és a jövőbeni lehetséges telepedése szempontjából inváziós állatfajnak kizárólag akkor tekintettünk egy fajt, ha találtunk arra nézve bizonyítékot, hogy a múltban a faj egy földrajzi akadályt szándékos (betelepítés) vagy véletlen (behurcolás) emberi segítséggel lépett át. Így a listáról lemaradtak mindazok a manapság terjeszkedő fajok, ahol nem volt eldönthető, hogy terjeszkedésük természetes vagy emberi hatásra történik. Ilyen fajok például az aranysakál vagy az ún. pontokaszpikus gébfajok. A vélhetően legalább részben emberi tevékenység okozta klímaváltozás is elterjedési területük megváltoztatására késztet(het) fajokat, az aktuális jegyzék azonban ezeket nem tartalmazza.
 
  A jegyzék fő célja az, hogy meghatározza azokat a fajokat, melyek kapcsán a természetes állat- és növényvilág védelme érdekében aktív beavatkozás szükséges. Így fontos volt értékelnünk azt, hogy a betelepített, behurcolt fajok közül melyek azok, melyek veszélyt jelentenek a Kárpát-medence eredeti élővilágára. Ennek eldöntése a bekerülés körülményeinek feltérképezésénél is problémásabb volt, hiszen a növényekkel ellentétben a betelepített vagy behurcolt állatfajok által a természetes állat- és növényvilágban okozott károk, változások sokkal nehezebben érhetőek tetten. Sok faj hatásáról még nincsenek hazai kutatási eredmények, ezért főleg külföldi szakirodalom elemzésével értékeltük a helyzetet. Mivel a jegyzék elsősorban a természetes élővilágban károkat okozó fajokra koncentrál, nem kerültek fel a listára olyan gazdasági és humán-egészségügyi gondot jelentő fajok, mint a házi egér, a vándorpatkány vagy számos behurcolt hangyafaj. E fajok ugyan alkalmilag a természetes élővilágban is kárt tesznek, ennek mértéke azonban eltörpül egyéb kártevéseik mellett.
 
 
Tudományos név Magyar név
GERINCESEK
Emlősök
Ondatra zibethicus
pézsmapocok
Nyctereutes procyonoides
nyestkutya
Dama dama
dámszarvas
Ovis musimon
muflon
Halak
Acipenser baeri lénai tok
Clarias gareipinus afrikai harcsa
Ctenopharyngodon idella amur
Perccottus glehni amurgéb
Carassius auratus ezüstkárász
Hypophthalmichtys molitrix X H. nobilis busa
Ameiurus melas fekete törpeharcsa
Pseudorasbora parva kínai razbóra
Lepomis gibbosus naphal
Micropterus salmoides pisztrángsügér
Oncorhynchus mykiss szivárványos pisztráng
Ameiurus nebulosus törpeharcsa
Gasterosteus aculeatus tüskés pikó
GERINCTELENEK
Bogarak
Harmonia axyridis harlekinkatica
Rákok
Orconectes limosus cifrarák
Pacifastacus leniusculus jelzőrák
Eriocheir sinensis  kínai gyapjasollós rák
Puhatestűek
Arion ater fekete csupaszcsiga
Helix lucorum  
Helix aspersa mediterrán csiga
Potamopyrgus antipodarum  
Arion lusitanicus spanyol csupaszcsiga
Gyraulus parvus  
Physella acuta  
Synanodonta woodiana amuri kagyló
Corbicula fluminea  
Corbicula fluminalis  
Dreissena polymorpha vándorkagyló
Dresseina bugensis kvagga-kagyló
A piros színnel jelzett gerinces fajok különösen veszélyes inváziós fajok.
 

 
 
HAZÁNKBAN MÉG NEM MEGTELEPEDETT, A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA POTENCIÁLISAN VESZÉLYT JELENTŐ FAJOK
 
 
Inváziós gerincesek
 
Tudományos név Magyar név
Emlősök
Sciurus carolinensis szürke mókus
Tamisciurus hudsonicus kanadai vörösmókus
Castor canadensis kanadai hód
Myocastor coypus nutria
Procyon lotor mosómedve
Mephitis mephitis szkunk
Mustela vison amerikai nyérc
Cervus nippon szikaszarvas
Madarak
Cygnus atratus fekete hattyú
Branta canadensis kanadai lúd
Alopochen aegyptiacus nílusi lúd
Oxyura jamaicensis halcsontfarkú réce
Hüllők
Chrysemys picta díszes ékszerteknős
Trachemys scripta elegans vörösfülű ékszerteknős
Kétéltűek
Bombina orientalis keleti unka
Rana catesbeiana amerikai ökörbéka
Halak
Mylopharyngodon piceus fekete amur
Salvelinus fontinalis pataki szajbling
Channa spp., Parachanna spp. kígyófejű halak
A piros színnel jelzett fajok különösen veszélyes inváziós fajok.
 

 
KIADVÁNYOK
 
Az INVÁZIÓS fajokról dióhéjban
Özönnövények 1.
Özönnövények 2.

Európai stratégia az özönfajok ellen (magyar fordítás)

"Nemszeretem" halak vizeinkben (szórólap)  
Özönnövények Magyarországon (plakát)
Invasive Alien Species in Hungary (leaflet)
Invasive species of aquatic habitats and wetlands in Hungary (poster)
 Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai
Lágyszárú Özönnövények (plakát)
Fásszárú Özönnövények (plakát)
 
 

KONFERENCIÁK, ELŐADÁSOK
 
2016. április 19-21. között a Turjánvidék LIFE projekt keretében a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a WWF Magyarország az özönnövények elleni védekezés témájában szervezett nemzetközi műhelytalálkozót, amely a Pannon biogeográfiai szeminárium utórendezvényei sorába is bekerült. A Budapesten a Benczúr Hotelban megtartott előadói napokon elhangzott előadások és kiállított poszterek megtekinthetőek az alábbi elérhetőségen:
 
2016. május 2-5. között a EUROPARK Kelet-Európai Szekciója Inváziós fajokkal kapcsolatos találkozóját Hortobágyon rendezte. A házigazda Hortobágyi Nemztei Park Igazgatóság az elméleti szekció mellet terepi bejárást is szervezett. A találkozón elhangzott előadások az alábbi elérhetőségről letölthetőek:
 
 
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
 
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
 
Mentés
   
 
2017. 02. 07. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design