magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» ''Ex lege'' védett kunhalom
''Ex lege'' védett kunhalom
 

A kunhalmok kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése rendelkezik.
A Tvt. a kunhalmokat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja. A kunhalmokra tehát mindazon szabályok vonatkoznak, amelyet a Tvt. a védett természeti területek esetében előír.
 
Noha a kunhalmok a Tvt. hatályba lépése (1997. január 1.) óta védettek, a kunhalom fogalom meghatározása csak a Tvt. 2003-ban történt módosításával került bele a törvény szövegébe (több más „ex lege” védett természeti területi kategória meghatározásával együtt). Eszerint: „a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”.
 
 
Oltó-halom, Dunatetétlen (Fényképezte: Balázs Réka, KNPI)
 
 
A Tvt-ben alkalmazott kunhalom fogalom egy gyűjtőfogalom, amely a földmű eredeti funkciójára, rendeltetésére való tekintet nélkül magában foglalja mindazokat az ember alkotta domború földműveket, amelyek az idézett definícióban felsorolt szempontok alapján jelentősséggel, értékkel rendelkeznek.
A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok.
 
Természet- és tájvédelmi jelentőségüket a következők adják.
 
- Tájképi érték: a kunhalmok elsősorban síkágaink jellemző, sok esetben igen karakteres tájképi elemei. A bronzkori tellektől kezdve a sztyeppei civilizációnak a Kárpát-medencében megtelepedett népei, népcsoportjai által a népvándorlás korának végéig emelt kurgánokig elsősorban az Alföldre jellemző mesterséges felszínformák. Különösen az utóbbiak esetében a Kárpát-medence jelenti elterjedésük nyugati határát. A kelta és római korból származó halomsírok, halomsír-mezők inkább a Dunántúlra jellemzők és a dombvidékeken, középhegségeinkben is előfordulnak.
 
- Élővilág védelmi érték: a kunhalmok az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló síkvidékeken – a környező térszínből való kiemelkedésük miatt – sok esetben kimaradtak az intenzív hasznosításból, ezért a terület természetes állapotára jellemző növényzet (löszfalnövényzet, löszpusztagyep stb.), a természetes növénytársulások, vagy azok különböző mértékben degradált maradványai, valamint az ezekhez kötődő állatvilág fennmaradhattak területükön. Ily módon szigetekként őrzik az intenzív mezőgazdasági művelés előtti időszakra jellemző természeti környezet nyomait.
 
- (Természet)tudományos jelentőség: a kunhalmok rendkívül sok értékes információt rejtenek magukban, amelyek geomorfológiai, természetföldrajzi, talajtani, geoökológiai, paleoökológiai, növénytani, állattani stb. szempontú vizsgálata, megismerése és elemzése számos eredménnyel járulhat hozzá a természeti környezetünket alakító folyamatok, valamint a kunhalmokat magába foglaló táj múltjának, jelenének megismeréséhez.
 
Fentieken kívül a kunhalmok természetesen kultúrtörténeti, régészeti, néprajzi stb. jelentőséggel is rendelkeznek, amelyek feltárásával, megőrzésével a kulturális örökségvédelem szakterülete foglalkozik.

 
Hármas halom Vaskút határában (Fényképezte: Balázs Réka, KNPI)

 
Miért szükséges a kunhalmok jogszabállyal biztosított kiemelt természetvédelmi oltalma?
 
A kunhalmokat, illetve természet- és tájvédelmi jelentőségüket, értékeiket sajnos napjainkban is komolyan veszélyezteti a legtöbb esetben tudatlanságból, a természeti és kultúrtörténeti értékek iránti közömbösségből adódó, vagy szándékos károkozás.
 
A kunhalmokat veszélyeztető, emberi tevékenységből adódó káros hatások közül az alábbiak emelhetők ki.
 
- Intenzív mezőgazdasági művelésből adódó káros hatások: a kunhalmokat (a halomtest épségét és magasságát) a legtöbb esetben és legnagyobb mértékben a szántásból és egyéb mezőgazdasági talajmunkákból adódó erózió pusztítja. A szántás a halomtest deformációjához, relatív magasságának, ezáltal tájképi jelentőségének fokozatos és állandó csökkenéséhez, végső soron a halom eltűnéséhez vezet. A kunhalmok élővilágát veszélyeztetik a környezetében végzett növényvédelmi, tápanyag utánpótlást biztosító munkálatok.
 
- Anyagnyerő helyként való használat: sok esetben a kunhalom (és a természetvédelmi szempontból értékes élőhely) roncsolását a halomtest anyagának elhordása okozza. Sok kunhalmot egyszerűen homokbányaként használtak/használnak.
 
- Túllegeltetés gyeppel borított kunhalmokon: az összefüggő gyep felszakadozását, természetvédelmi szempontból jelentős élőhely degradációját, gyomosodását, a tájképi érték csökkenését, a halomtest gyorsabb pusztulását idézheti elő.
 
- Infrastruktúra fejlesztés káros hatásai: a közlekedési hálózat fejlesztése, csatornák, vezetékhálózatok létesítése során kunhalmok sérülhetnek, tűnhetnek el. Korábban több kunhalom esett áldozatul e tevékenységeknek.
 
- Illegális leletkeresés, ásatás: e tevékenységgel nem csak a kunhalmok kultúrtörténeti, régészeti értékei károsodnak, semmisülnek meg, s éri kár nemzeti kulturális örökségünket, hanem a halomtestet, a kunhalmon előforduló értékes élőhelyeket, valamint a kunhalom tájképi értékét is károsítják az elkövetők.

 
Szentkirály-halma, Harta. A halomtest anyagának nagy részét elhordták (Fényképezte: Balázs Réka, KNPI)
 

A kunhalmok megőrzése, természeti és táji értékeinek fenntartása, helyreállítása csak akkor lehetséges, ha megfelelő információkkal rendelkezünk számukról, elhelyezkedésükről, aktuális állapotukról.
 
Mind ez idáig egy országos kunhalom felmérési program valósult meg, amely a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) finanszírozásával, a KöM Természetvédelmi Hivatalának irányításával, a nemzeti park igazgatóságok bevonásával és az Alföldkutatásért Alapítvány koordinációjával az ezredfordulón kezdődött és 2002-ben ért véget.
Az országos felmérési programot követően a felmérési adatok aktualizálását, kiegészítését a nemzeti park igazgatóságok a saját működési területükön a rendelkezésre álló források függvényében végzik.
 
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárságának országos kunhalom nyilvántartása mintegy 1500, a Tvt. kunhalom definíciójának megfelelő halomról tartalmaz információt.
 
 
Az FM Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitikárságának "ex lege" védett kunhalom nyilvántartásában szereplő objektumok elhelyezkedése
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
2005. 09. 07. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design