magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Tevékenységi körök » Tájvédelem » Egyedi tájértékek
Egyedi tájértékek
 

Bevezető

 
A tájban olyan emlékek élnek múltunkról, amelyek tiszteletet ébresztenek bennünk és tanítanak. Ha az utókor számára meg akarjuk őrizni a tájban rejlő kisemlékeket, az értékmegőrzés egyik fontos alapja a természeti, kultúrtörténeti, táji örökség ismerete, az értékes tájelemek, azaz tájértékek felmérése és megóvása.

 
 
Az egyedi tájérték fogalma
 
A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
Ezeknek az értékeknek gyakran „csak” a helyi közösségek számára van jelentősége, mint például a népi vallásosság táji megjelenéseként egy-egy kápolnának, vagy a korábbi tájhasználat emlékeként egy-egy gémeskútnak, borospincének. Sok esetben viszont jelentőségük a helyi szinten messze túlmutat. Tokaj-Hegyalja történelmi borvidéke bővelkedik a szőlőtermesztéshez és borászathoz kapcsolódó egyedi tájértékekben – ilyenek például a hegyoldalakban vagy a településeken szórványosan, helyenként csoportosan előforduló pincék, pincesorok. Mindezek az UNESCO által is elismerten, a világ kulturális örökségének részét képezik.
Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzetipark-igazgatóságok feladata.
A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását.
 
 
Az egyedi tájértékek tipizálása
 
A egyedi tájértékek típusait és fajtáit az MSZ 20381:2009 sz. Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése c. szabvány határozza meg. E szabványt kell alkalmazni az egyedi tájértékek országos szintű egységes megállapítása és nyilvántartása során.
 
Az egyedi tájérték főtípusai, típusai, altípusai és fajtái:
 
Kultúrtörténeti értékek

Településsel kapcsolatos egyedi tájérték
- Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás (pl. utcakép, kúria, lakóház, tájház, kapu)
- Birtokjel, határjel (pl. határhalom, határkő, határmezsgye)
- Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín (pl. templom, kápolna, kálvária, feszület, képesfa, „kaptárkő”)
- Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás (pl. temető, sírkő, kopjafa)
- Védelemmel kapcsolatos létesítmény (pl. erőd, bástya, városfal, sánc, bunker, tűzvigyázó torony)
- Földméréssel kapcsolatos létesítmény (pl. földmérési alapponthoz kapcsolódó létesítmény)
- Zöldfelületi létesítmény, objektum (pl. park, vadaspark, kúriakert,” jelesfa”, fasor)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos egyedi tájérték
- Út, útvonal vagy annak részlete (pl. hadi út, zarándokút, csordaút, mélyút, vasút, sikló)
- Útvonalakat összekötő létesítmény (pl. híd, alagút, viadukt, komp)
- Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény (pl. vasútállomás, bakterház, vámház, kikötő)
Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték
- Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték (pl. erdészház, csúszda, rakodó, vadászles)
- Agrártörténeti egyedi tájérték (pl. majorság, tanya, pincesor, présház, istálló, verem, halastó, művelési szerkezet)
- Ipartörténeti egyedi tájérték (pl. műhely, vashámor, huta, szénégető, mészégető, malom)
- Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték (pl. külszíni fejtés, horpa, táró, rakodó)
- Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték (pl. zsilip, gát, víztorony, forrásfoglalás, tóka)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek
- Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. csatahely)
- Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájértékek (pl. turistaház, kilátótorony)
- Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték (pl. csárda, fogadó)
 
Természeti egyedi tájértékek

Földtudományi egyedi tájértékek
- Geológiai egyedi tájértékek (pl. mélységi magmás kőzet feltárása, előfordulása, gyűrődés feltárása, előfordulása)
- Geomorfológiai egyedi tájértékek (pl. vulkáni eredetű domborzati forma, gyűrt domborzati forma)
- Talajtani egyedi tájértékek (pl. talajszelvény, talajmintázat)
- Víztani egyedi tájértékek (pl. forrás (kivéve, ha ex lege védett természeti érték))
Biológiai egyedi tájértékek
- Növényegyed, növénycsoport (pl. erdőrészlet, erdőmaradvány, erdőszegély, fa, jellegfa, mezsgye)
- Élőhely (pl. mocsarak, mocsárrétek, homoki gyepek, löszgyepek, üde lomboserdők, fenyőerdők)
- Állatok tartózkodására szolgáló hely (pl. fészek, fészektelep, táplálkozóhely)
 
Tájképi egyedi tájértékek

Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. kilátópont, „látókő”)
Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. panorámaút)
 
 
Az egyedi tájértékekre vonatkozó fontosabb jogszabályok
 
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény;
- 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól;
- 346/2008. (XII. 30.) Korm. r. a fás szárú növények védelméről;
- 2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról;
- 362/2008. (XII. 31.) Korm. r. a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról;
- 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről;
- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről;
- 66/1999. (VII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól.
 
 
 
Az egyedi tájérték felmérés célja
 
Az egyedi tájértékek felmérésének célja a települések közigazgatási területén található, az adott közösség számára fontos kultúrtörténeti, természeti és táji értékek felkutatása, felvételezése, egyedi tájértékké nyilvánítása és az egyes típusokra vonatkozó kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítása. A felmérés célja egy egységes, az egész országra kiterjedő kataszter létrehozása, amely egyaránt segítséget nyújt a tájvédelmi szakhatósági ügyek megoldásához, a tájvédelmi szempontból jelentős természeti és kultúrtörténeti értékek védelméhez, megőrzéséhez, valamint ezen értékek turisztikai célú bemutatásához az önkormányzatok közreműködésével.
 
 
Egyedi tájértékek felmérése
 
Az egyedi tájértékek felmérése helyszíni bejárás során, egyedi tájértékekre vonatkozó adatlap kitöltésével, térképvázlaton való megjelölésükkel, valamint fényképek készítésével szabványban (MSZ 20381:2009) meghatározott módon történik. A településen felvett egyedi tájértékek olyan dokumentációba kerülnek, amely tartalmazza az adott településre, értékre vonatkozó irodalmi, jogszabályi áttekintést, a települési összesítő térképet a felvett értékek helyének megjelölésével, valamint települési összesítő adatlapot a felvett értékek nevével és típusának, fajtájának megjelölésével.

Útmutató az egyedi tájértékek kataszterezéséhez (pdf)

Az egyedi tájértékek nyilvántartása a Természetvédelmi Információs Rendszerben (TIR) történik. A TIR-be történő adatbevitel elősegítése érdekében a felmérési adatokat egy adatbeviteli táblázatba kell beírni. Az adatbeviteli táblázatból gyorsan, egyszerűen és - a beépített ellenőrzési funkcióknak köszönhetően - megfelelő minőségben táplálhatók be az adatok a TIR-be.

Egy egyedi tájérték felmérés akkor tekinthető befejezettnek, ha az adatbeviteli táblázat - lehetőleg településenként - hiánytalanul tartalmazza a felmért adatokat.
 
 

Az adatbeviteli táblázat használatával kapcsolatban a következő elérhetőségen kaphatnak felvilágosítást:
 
Dósa Henrietta
Földművelésügyi Minisztérium, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
E-mail: henrietta.dosa@fm.gov.hu
Telefon: (06 1) 79 54 964
 
 
Az egyedi tájérték felmérés történeti áttekintése, magyarországi helyzete
 
Az egyedi tájértékek felmérését az 1970-es években megelőzte az ún. "Magyarországi Jelentős Környezeti Értékek" felmérése, amelynek keretében szinte az egész országban elvégezték a kultúrtörténeti értékek felvételezését. Az egyedi tájérték kifejezés részletes kifejtésére, fogalmi meghatározására, jelentőségének megállapítására, a felmérendő értékek értékelési módszerének, menetének kidolgozására, valamint a tájvédelemben betöltött szerepére először az 1983-ban az OKTvH (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal) megbízásából készített Egyedi tájértékek c. tanulmányban került sor. Ettől az időponttól kezdve kisebb ütemben, de elkezdődött az egyedi tájértékek kísérleti jellegű felmérése. Az 1990-es évektől elsősorban megyei és helyi önkormányzati kezdeményezésre több település egyedi tájérték felmérése készült el. Ezek alapjául az MI-13-25:1991 Általános tájvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése c. műszaki irányelv szolgált. (Az irányelvet az MSZ 20381:1999 magyar szabvány megjelenésével visszavonták. Az említett szabvány 2009-ben módosult. Ma az MSZ 20381:2009 sz. szabvány hatályos.) A Tvt. kihirdetését követően az egyedi tájértékek felmérése felgyorsult. A felméréseket elsősorban az NPI-k K+F (Kutatás-Fejlesztés) keret felhasználásával, önkormányzatok, és természetvédelemmel foglalkozó alapítványok készítették hazai és külföldi pályázati támogatással. Jelentős számú felmérés készült településrendezési tervek munkarészeként, valamint szakdolgozatok részeként is.
A Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért felelős Helyettes Államtitkárságának  központi nyilvántartása szerint eddig a hazai települések mintegy egyharmadára, 922 település egyedi tájértékeinek felmérésére készült el a tájértékeket részletesen bemutató kataszter. Ez összesen több, mint 22000 egyedi tájelem felmérését jelenti.
 
 
A TÉKA Program
 
Az egyedi tájértékek felmérését nagyban elősegítette a 2009-2010-ben megvalósult TájÉrték Kataszter (TÉKA) program.
A TÉKA program a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Tájépítészeti Kara, a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága,  a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KöH), a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSz), valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) alkotta konzorcium „Táji értékek kataszterezése az Európai Táj Egyezmény hazai bevezetésének megalapozásához, a tájkarakter értékelés módszertanának kidolgozásához” c.  programja.
Az EGT/Norvég Finanszírozási Alap által támogatott pályázati program 2010. szeptemberében zárult. A program során kiemelt szakmai cél egy integrált táji adatbázis, illetve egy olyan informatikai rendszer létrehozása volt, melynek szakmai modulja különösen a tájtervezők és kutatók számára lehet fontos adat- és információforrás. A projekt nagyközönségi modulja a széles nyilvánosság számára felhasználóbarát módon kívánta biztosítani a nyilvános adatok, információk elérhetőségét.
 
 
A TÉKA Program keretében, egyedi tájértékekhez (is) kapcsolódó témában megjelent kiadványok
 
- Kiss G., Babus F. 2011: Magyar táj - magyar örökség. A tájkarakter védelmétől az egyedi tájértékek megőrzéséig. Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága. 28 p. (letöltés /pdf/)
 
- Kiss G., Tóth Sz., Sikabonyi M., Farkas R. 2011: Mindennapi kisemlékeink megőrzéséért. Útmutató az egyedi tájértékek kataszterezéséhez. Budapest,  Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága. 40 p. (letöltés /pdf/)

- Baráz Cs., Kiss G., Holló S. 2011: Szakrális kőemlékeink. Kaptárkövek Magyarországon.  Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága. 48 p. (letöltés /pdf/)
 
 
 
 
   
 
2014. 12. 11. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design