magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Egyezmények,együttműködések » Bonni Egyezmény
Bonni Egyezmény
 
Az 1979-ben létrejött Bonni Egyezmény a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét szolgáló keretmegállapodás, melyhez hazánk 1983-ban csatlakozott. Az egyezmény - más nemzetközi egyezményekhez hasonlóan - függelékek segítségével működik. Az I. függelék a veszélyeztetett, ezáltal fokozott védelmet igénylő vándorló állatfajokat tartalmazza, míg a II. függelékben az ún. kedvezőtlen védelmi helyzetű fajok szerepelnek, melyek védelmére a vándorlás útvonalába eső országok közös megállapodásokat hivatottak kötni. Ilyenek a EUROBATS, az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás és az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) - melyekhez Magyarország is csatlakozott.
 
 
Konkrét kötelezettségek
 
A Részes Felek konkrét feladatai a következők:
 
- Az I. Függelékben felsorolt vándorló fajok jogi védelmét minden tagországnak biztosítania kell;
 
- A II. Függelékben felsorolt vándorló fajok védelme és gondozása érdekében megállapodások megkötésére kell törekedni;
 
- Az I. Függelékben felsorolt fajok kipusztulásának megakadályozása érdekében a fontos élőhelyeket meg kell őrizni, ahol pedig megoldható, ezen élőhelyeket helyre kell állítani;
 
- Az I. Függelékben felsorolt fajok vándorlását jelentősen gátló tevékenységek vagy akadályok káros hatását a megfelelő módon meg kell előzni, kiküszöbölni, ellensúlyozni vagy a minimálisra csökkenteni;
 
- Törekedni kell az I. Függelékben felsorolt fajokat veszélyeztető, vagy valószínűleg veszélyeztető tényezőknek a lehetőség és a célszerűség mértékéig való csökkentésére vagy szabályozására, beleértve a nem őshonos fajok betelepülésének vagy betelepítésének szigorú ellenőrzését, vagy a már betelepített/betelepült fajok ellenőrzését, esetleg felszámolását;
 
- A Titkárságot tájékoztatni kell az I. Függelékben felsorolt fajok befogásával kapcsolatos bármilyen kivétel alkalmazásáról.
 
Az Egyezmény nem tartalmaz olyan sajátos rendelkezéseket, amelyek valamely országra vagy országcsoportra nézve az általánostól eltérő feladatokat jelentenének.
 
 
A nemzetközi szervezet
 
Az Egyezmény legfőbb döntéshozó testülete a Részes Felek Konferenciája, amely 3 évente ülésezik. Az ülések között az Egyezmény végrehajtásának koordinálásával, ügyviteli feladatainak ellátásával - a UNEP keretében működő - Titkárság foglalkozik. A Részes Felek Konferenciája előtt 90 nappal minden tagországnak be kell nyújtania nemzeti jelentését.
Az Egyezmény Tudományos Tanácsának feladata a szakmai iránymutatás megadása a Részes Felek Konferenciája, a Titkárság és bármely Fél számára, kutatási, különleges védelmi és kezelési intézkedésekre vonatkozó ajánlások készítése az egyes fajok I. vagy II. Függelékbe való felvételére, valamint az Egyezmény végrehajtása során felmerülő problémák megoldására.
 
 
A jogi eszköz hazai elfogadása
 
A csatlakozási okiratot Magyarország 1983. július 12-én helyezte letétbe. Az Egyezményt az 1986. évi 6. számú törvényerejű rendelettel hirdették ki.
 
 
A konkrét kötelezettségek hazai végrehajtása
 
Az Egyezményben meghatározott konkrét feladatok végrehajtását elsősorban az alábbi hazai jogi eszközök elfogadása, illetve kutatási, jogalkotási, megőrzési tevékenységek jelentik:
 
- Az Egyezmény hatálya alá tartozó fajok jogi védelmét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. KöM rendelet biztosítja.
 
- Számos - az Egyezményben felsorolt faj - esetében elkészültek a fajmegőrzési tervek. Ilyenek a a fehér gólya, kis lilik, a kék vércse, a túzok és a széki lile.
 
- Magyarországon több kutatás folyik a védett madárfajok vonulásának, ökológiai vizsgálatának témakörében (pl. a Nyugat-magyarországi Egyetem által végzett magyar vadlúdkutatási projekt, illetve a Nyíregyházi Főiskolának a parti fecskék állományát veszélyeztető hatásokra vonatkozó vizsgálata).
 
- A szélerőművek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól szóló útmutatóba beépítésre került a Bonni Egyezmény határozata - miszerint a szélerőművek engedélyezésénél figyelembe kell venni azoknak a vándorló állatokat esetlegesen károsító hatásait. 2014-ben pedig egy újabb útmutató készült a természetvédelmi hatóságok részére, amely a szélerőművek kerecsensólyomra kifejtett hatásait elemzi.
 
- A túzokvédelmi munkacsoport szakmai koordinálása alatt elkészültek a nemzeti park igazgatóságok túzokélőhelyeinek stratégiai tervei, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Hevesi- és Borsodi-sík és Bihar) túzokvédelmi programjai.
 
- 1989-től kezdődően zajlik a Túzokvédelmi Program végrehajtása, amely magában foglalja a túzokkímélő agrotechnika és vetésszerkezet alkalmazását, a fészkek felderítését és védőzónájuk kialakítását, a fészekaljak mentését, tojások mesterséges keltetését és a kelés előtt vadon élő tojók alá történő visszahelyezését, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott dévaványai túzokvédelmi mintaterület működtetését, valamint az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) rendszer létrehozását.
 
- A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködik a "Birdlife International" szervezet titkárságával az európai túzokvédelmi stratégia kialakításában és a mezőgazdasági politika befolyásolásában.
 
- Évek óta folyik a Rétisas Védelmi Program, amely kiterjed többek között a szigetelőpapucsoknak a középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopaira történő kihelyezésére (az áramütések kiküszöbölésére) és a fészkelőterületen a fészkelési időszakban végzett erdőgazdálkodási tevékenységek elhalasztására.
 
- A madarak és a denevérek állományaira súlyos veszélyeztető tényezőt jelentő elektromos szabadvezetékek madárbaráttá alakítását célzó Akadálymentes Égbolt megállapodást 2008-ban írta alá a természetvédelemért felelős tárca, a hazai áramszolgáltató vállalatok és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (majd később további szervezetek és cégek is csatlakoztak). A megállapodás végrehajtása során módosítottuk a természet védelméről szóló törvényt, annak érdekében, hogy az új és teljesen felújított vezetékszakaszok már mindenképpen madárbarátak legyenek, a madarakra nem veszélyes oszlopfej-típusok készültek, és számos olyan projektet hajtottak végre állami és civil természetvédelmi szervezetek az áramszolgáltatókkal együttműködésben, amelyek a veszélyes vezetékszakaszokat alakították át madárbarát módon.
 
- 2008. november 1-jén lépett hatályba a vándorló vadon élő állatokról szóló Bonni Egyezmény keretében létrehozott megállapodás a vonuló ragadozómadár-fajok védelméről. A megállapodás célja a vonuló ragadozómadár- és bagolyfajok védelmének biztosítása nemzetközi együttműködésben Eurázsia és Afrika területén. Magyarország a megállapodást létrehozó konferencia résztvevőjeként annak első aláírói közé tartozott. A megállapodás szakmai támogatására 2012-ben egy szakértői munkacsoport jött létre (Technical Advisory Group), szigorúan meghatározott regionális (kontinentális szintű) képviseleti szabályokkal. A természetvédelemért felelős tárca alapján egy hazai szakértő nyerte el a három európai képviselői hely egyikét, ami komoly nemzetközi elismerés volt Magyarország számára. A megállapodás keretében a ragadozómadár-fajokat veszélyeztető tényezők elleni összehangolt nemzetközi fellépésről egyeztetnek, ennek keretében például egy külön akciócsoport (jelentős magyar részvétellel) elkészítette a kerecsensólyom új nemzetközi fajmegőrzési tervét.
A kerecsensólyom, a kék vércse és a szalakóta nemzetközi védelmét tovább erősítettük. A magyar EU-elnökség idején javasoltuk, hogy a kerecsensólyom és a kék vércse kerüljenek fel a vándorló állatfajok védelméről szóló egyezmény I. függelékére. Ezt 2014-ben követte következő javaslatunk, mely a szalakóta felvételét célozta. A javaslatokat mind az Európai Unió, mind pedig az egyezmény valamennyi, ma már több mint 120 országból álló tábora egyhangúlag elfogadta. Ezáltal e fajokat valamennyi országban, ahol élnek, teljes védelemben kell részesíteni.
 
 
Az Egyezmény II. függelékén felsorolt fajok csoportjaira a közös vándorlási útvonalba eső országok megállapodásokat köthetnek egy-egy állatcsoport közös, összehangolt védelmének érdekében. Az Egyezményt kiegészítő megállapodások közül Magyarország kettőhöz csatlakozott: az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodáshoz, illetve az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodáshoz. Ezeket Magyarországon jogszabályban is kihirdették.
 
A megállapodások szintje alatt, az Egyezmény keretében ún. egyetértési memorandumok is létrejöttek, melyek egy-egy faj védelmét szolgálják, a tapasztalatok megosztása és az ezek alapján történő közös akció- és területkezelési tervek kidolgozása révén.
 
Magyarország három memorandumot írt alá:
 
1. Egyetértési memorandum a vékonycsőrű póling védelméről, amelyet Magyarország az elsők között, 1994. szeptember 22-én írt alá;
 
2. Egyetértési memorandum a közép-európai túzokpopulációk védelméről, melynek létrehozásában Magyarország vezető szerepet játszott - 2000. október 7-én írták alá, amely csak azt követően, 2001. június 6-án lépett életbe;
 
3. Egyetértési memorandum a csíkosfejű nádiposzáta védelméről, amelyet Magyarország szintén létrejöttekor, 2003. április 29-én írt alá.
 
 
Hazai koordináció
 
Az Egyezmény hazai feladatainak végrehajtását a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya és a nemzeti park igazgatóságok látják el.
 
Elérhetőség:
 
Földművelésügyi Minisztérium
Természetmegőrzési Főosztály
1055 Budapest, Kossuth tér 11.
tel.: 795-2398
 
 
Adatok:
 
Egyezmény a vándorló
vadon élő állatfajok védelméről
 
NEMZETKÖZI
 
* elfogadás: 1979. június 23.
* helyszín: Bonn (Német Szövetségi Köztársaság)
* hatálybalépés: 1983. november 1.
* szervezet: ENSZ Környezeti Program
* letéteményes: Német Szövetségi Köztársaság
 
MAGYAR
 
* aláírás: -----
* megerősítés/jóváhagyás: 1983. július 12.
* hatálybalépés: 1983. november 1.
 
 
 

 

 
   
 
2015. 02. 03. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design