magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Önkormányzatok » A jegyzők helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos hatósági, szakhatósági feladatai
A jegyzők helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos hatósági, szakhatósági feladatai
 
 
 
  Az elmúlt években tapasztalt érdemi dereguláció ellenére is számos hatósági és szakhatósági feladatkört kell ellátniuk a jegyzőknek, mint természetvédelmi hatóságoknak a helyi jelentőségű védett természeti területek kapcsán. A következőkben a legfontosabb ilyen feladatokat ismertetjük, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a hatósági, szakhatósági feladatok köre időről-időre változik, így az alábbi lista folyamatos aktualizálására törekszünk a jövőben.
 
A jegyző, mint természetvédelmi hatóság kijelölése és természetvédelmi hatósági feladatai
 
A települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző) természetvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdésének d) és e) pontjai jelölik ki.
 
 
A Korm. rendelet 22-23. §-ai meghatározzák, hogy a jegyző milyen ügytípusokban jár el természetvédelmi hatóságként. Eszerint helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző jár el természetvédelmi hatóságként a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) meghatározott alábbi ügyekben:
  • A helyi jelentőségű védett természeti terület táblával történő megjelölése [Tvt. 26. § (1) bek.]; 
  • A helyi jelentőségű védett természeti terület védett jogi jellegének ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetése és töröltetése [Tvt. 26. § (2) bek.];
  • Valamely helyi védelemre tervezett terület azonnal végrehajtható hatósági határozattal történő ideiglenes védetté nyilvánítása (a határozatban előírhatók a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségek, illetve korlátozható, felfüggeszthető és megtiltható a veszélyeztető tevékenység) [Tvt. 27. § (1) bek.];
  • Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben vegetációs időszakban végzett fakitermelés kivételesen indokolt esetben történő engedélyezése [Tvt. 33. § (4) bek.];
  • Helyi jelentőségű védett természeti terület, vagy annak meghatározott része felett repülés számára tiltott vagy korlátozott légtér kijelölése [Tvt. 35. § (1) bek. c) pont];
  • Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő termőföld hasznosítási kötelezettségének felfüggesztése [Tvt. 35. § (3) bek.];
  • Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő közúton a védett természeti területet vagy a védett természeti értéket veszélyeztető, zavaró vagy károsító közlekedést (tartózkodást) megtiltó útügyi hatósági korlátozás vagy megtiltás kezdeményezése; Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő vagy azt érintő víziúton a védett természeti területet vagy a természeti értéket veszélyeztető, zavaró vagy károsító hajózási tevékenységet megtiltó hajózási hatósági korlátozás vagy megtiltás kezdeményezése [Tvt. 37. § (1) bek.];
  • Az előző esetkörön kívüli esetekben a helyi jelentőségű védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedés és a tartózkodás korlátozása, illetve megtiltása a védelem érdekében [Tvt. 37. § (2) bek.];
  • Helyi jelentőségű védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén az ilyen magatartás tanúsítójának eltiltása a tevékenység folytatásától [Tvt. 37. § (3) bek.];
  • Szükség esetén a helyi jelentőségű védett természeti területet érintő építési, telekalakítási tilalom, vagy egyéb, jogszabályban meghatározott használati korlátozás elrendelésének kezdeményezése a hatáskörrel rendelkező hatóságnál [Tvt. 37. § (4) bek.];
  • Helyi jelentőségű védett természeti területen az alábbi tevékenységek engedélyezése:
kutatás, gyűjtés, kísérlet végzése [Tvt. 38. § (1) bek. a) pont]; gyep művelési ágú terület feltörése, felújítása, felülvetése, öntözése, kaszálása, legeltetés a gyepen [Tvt. 38. § (1) bek. b) pont]; a terület helyreállítása, jellegének, használatának megváltoztatása [Tvt. 38. § (1) bek. c) pont]; a termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának megváltoztatása [Tvt. 38. § (1) bek. d) pont]; az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágása, telepítése [Tvt. 38. § (1) bek. e) pont]; nád és más vízinövényzet égetése, irtása, aratása, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetése, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével – erdőterületen tűz gyújtása [Tvt. 38. § (1) bek. f) pont]; növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása (növény- és állategészségügyi karantén, fertőzés és járványhelyzet elhárítása során kizárólag a felhasználandó készítmény fajtáját kell bejelenteni a jegyzőnek) [Tvt. 38. § (1) bek. g) pont és 38. § (3) bek.]; horgászat [Tvt. 38. § (1) bek. h) pont]; közösségi és tömegsportesemények, valamint sportversenyek rendezése, technikai jellegű sporttevékenység folytatása [Tvt. 38. § (1) bek. i) pont]; járművel történő közlekedés, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járművei kivételével [Tvt. 38. § (1) bek. j) pont];
  • Helyi jelentőségű védett természeti területen természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom hatósági határozattal történt elrendelése esetén az esetleges kártalanítási igény jogalapjának és mértékének határozattal történő elbírálása [Tvt. 72. § (5) bek.];
  • A helyi jelentőségű védett természeti területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenység korlátozása, felfüggesztése vagy megtiltása (az ilyen tartalmú határozat a védett természeti terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható) [Tvt. 78. § (1) bek.].
  • A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének (fővárosban a főjegyzőnek) az engedélye szükséges a nád irtásához, valamint az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez.
  • a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése, 8. § (1)-(2) bekezdései, és 10. § (3) bekezdésének a) pontja alapján helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője természetvédelmi hatósági jogkörében jár el a nád aratásának, égetésének, a nádgazdálkodással kapcsolatos, valamint egyéb tevékenységnek az engedélyezése során, kivéve ha a tevékenység olyan engedélyhez kötött, amelyhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
 
 A jegyző természetvédelmi bírságolási jogköre
 
  A jegyző, mint természetvédelmi hatóság természetvédelmi bírság kiszabására jogosult [a Tvt. 80. § (2) bekezdése és a Korm. rendelet 16. § (1) bek. c) pontja alapján].
 
Természetvédelmi bírságolási ügyekben a jegyző a következő esetekben járhat el:
  • A természet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése esetén [Tvt. 80. § (1) bek. a) pont és Korm. rendelet 16. § (3) bek. a) pont];
     
  • A helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása esetén [Tvt. 80. § (1) bek. b) pont és Korm. rendelet 16. § (3) bek. b) pont];
     
  • A helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása esetén [Tvt. 80. § (1) bek. c) pont és Korm. rendelet 16. § (3) bek. c) pont];
     
  • A jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén [Tvt. 80. § (1) bek. e) pont és Korm. rendelet 16. § (3) bek. d) pont].
 
A jegyző, mint természetvédelmi szakhatóság kijelölése
 
  A jegyzőt természetvédelmi szakhatóságként a Korm. rendelet 31. § d) és e) pontjai jelölik ki.
A jegyzőnek, mint természetvédelmi szakhatóságnak a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – azt kell vizsgálnia, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e
 
  1. a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,
  2. a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint
  3. a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése nemzeti jogszabályokban és általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályokban rögzített követelményeinek (Korm. rendelet 28/A. §).

Konkrét jegyzői természetvédelmi szakhatósági feladatok a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben:

 A Korm. rendelet három eljárás kapcsán nevesíti a jegyzőt, mint természetvédelmi szakhatóságot.

Az egyik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (zöldhatóság) veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárása, a minősítési eljárás és a bírság kivételével. Az ilyen jellegű elsőfokú eljárások során a helyi jelentőségű védett természeti terület esetén – a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében – a jegyző a Kormány által kijelölt szakhatóság [Korm. rendelet 35 § (1) bek. b) pont];

A második az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem, vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja, úgy abban a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az érintett települési önkormányzat jegyzője első fokú szakhatóságként működik közre [Korm. rendelet 4. számú melléklet 7. pont].

A harmadik pedig a zöldhatóság települési hulladék begyűjtésével, üzletszerű szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos elsőfokú engedélyezési eljárása. Amennyiben ez az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, úgy abban a jegyző, mint szakhatóság vesz részt és arról kell nyilatkoznia, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [Korm. rendelet 5. számú melléklet 4. pont].

A jegyző, mint természetvédelmi szakhatóság feladatai más kormányrendeletekben
 
  • a vasúti közlekedési hatóság eljárásaiban helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló vasúti építmény engedélyezése esetén szakhatóságként az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzője működik közre a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/D. § (1) bekezdésének g) pontja alapján;
  • a közlekedési hatóság utak építési engedélyezési eljárásaiban helyi jelentőségű védett természeti területen szakhatóságként a települési önkormányzat jegyzője vesz részt a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletének 9. pontja alapján;
  • Elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak létesítésének, elvi engedélyeztetésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának és bontásának engedélyezésére irányuló, továbbá – ha az eltérés a korábbi engedélyben foglalt egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt érinti – az építési engedélytől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban a települési önkormányzat jegyzője (fővárosban a főjegyző) első fokú szakhatóságként közreműködik a Nemzeti Hírközlési Hatóságról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 4. pontja alapján – a rendeletet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. §-a hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 45. §-a alapján a 2015. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni;
  • a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. mellékletének 5. pontja alapján a 13. § (2) bekezdése szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásban helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén első fokú szakhatóságként a települési önkormányzat jegyzője (fővárosban a főjegyző) jár el – a rendeletet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. §-a hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 45. §-a alapján a 2015. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni;
  • a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a 2. melléklet II. 4. pontja alapján a földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó eljárásában a települési önkormányzat jegyzője (fővárosban a főjegyző) helyi jelentőségű védett természeti területen szakhatóságként működik közre – a rendeletet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. §-a hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 45. §-a alapján a 2015. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni;
  • a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a 2. melléklet III. 4. pontja alapján termőföld időleges más célú hasznosításának engedélyezése során helyi jelentőségű védett természeti területen a települési önkormányzat jegyzője (fővárosban a főjegyző) szakhatóságként működik közre – a rendeletet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. §-a hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 45. §-a alapján a 2015. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni;
  • földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a 2. melléklet IV. 4. pontja alapján termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén a más célú hasznosításhoz való hozzájárulás megadására irányuló eljárás során helyi jelentőségű védett természeti területen a települési önkormányzat jegyzője (fővárosban a főjegyző) szakhatóságként működik közre – a rendeletet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. §-a hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 45. §-a alapján a 2015. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni;
  • a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése és a 2. melléklet 10. pontja alapján a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában helyi jelentőségű védett természeti területen szintén a települési önkormányzat jegyzője (fővárosban a főjegyző) működik közre;
  • a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése és a 3. melléklet 12. pontja alapján a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban helyi jelentőségű védett természeti terület esetén szakhatóságként a települési önkormányzat jegyzője (fővárosban a főjegyző) működik közre;
 
 
   
 
2017. 07. 12. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design