A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletet váltotta fel a fák és fás szárú növények védelmére vonatkozó szabályanyagban.
 

  A Kr. megalkotásakor alapvető szempont volt a védelmi, pozitív jellegű szabályozás kialakítása, továbbá a zöldfelület-védelem, mint „helyi közügy” szerepének az erősítése. A helyi önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48. § (1)-(2) bekezdése értelmében a Kr. tárgyi hatályánál szélesebb körben és tartalommal szigorúbb védelmi intézkedéseket írhat elő. [Kt. 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg. ]

 

  Az elmúlt, közel 40 évben a fákat érintő párhuzamos ágazati szabályozás megnehezítette a jogszabály tárgyi hatályának meghatározását. Jelenleg a szabályozási tárgykörébe nemcsak a fák, hanem – a települési környezet kedvező kialakításában betöltött szerepükre tekintettel – a cserjék is beletartoznak. A jogszabály területi hatálya pedig kiterjed – az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó fás szárú növények, az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló ültetvények valamint a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területek kivételével – minden fás szárú növényre, amennyiben külön törvény (pl.: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény) eltérő szabályt nem állapít meg.

 

  A Kr. a telepítési, fenntartási, kezelési feladatokat tulajdonosi viszonyoktól, belterületi, külterületi elhelyezkedéstől függetlenül, általános tulajdonosi kötelezettségként fogalmazza meg, amelyeknek kikényszerítése érdekében a települési önkormányzat jegyzője mérlegelési jogkörében határozatot hozhat, szabálysértési bírságot szabhat ki.

  A jogalkotó közmű-elhelyezés, síkosság-mentesítés, burkolatépítés és -felújítás, továbbá a kivágás és pótlás tekintetében közterületre szűkíti a rendelet hatályát.

 

  Közterületen közművezetéket – a 8. § (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa. Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre 2010. szeptember 1-jétől olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.

 

  A bejelentés ("utólagos") helyett a közterületen lévő fás szárú növény kivágására és pótlására vonatkozó ("előzetes") engedélyezési rendszer kialakítását a hatékonyabb védelem érdekében társadalmi igény keletkeztette. Az engedélyezési eljárás keretében biztosítható a társadalmi részvétel [Kr. 6. § (5)], továbbá az a feltétel, hogy fás szárú növényt csak okirattal feljogosított személy vághasson ki.

  A Kr. a természetbeni pótlást részesíti előnyben. A pótlást lehetőség szerint ugyanazon a földrészleten kell teljesíteni, amennyiben ez nem lehetséges, a jegyző által kijelölt ingatlanon (pl. közintézmény udvarán). A kompenzációs intézkedések meghatározására az önkormányzat rendeletet alkothat, amelyben rendelkezhet többek között a favédelmi alap létrehozásáról is.

 

  A fás szárú növények védelméről szóló új jogszabály kihirdetésével egyidejűleg módosult az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet "tilos fakivágás" tényállása. A szabálysértési tényállás – amely "a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése" címet viseli – egyrészt igazodik az új kormányrendelet címéhez és tárgyi hatályának bővüléséhez, másrészt a fás szárú növény jogellenes kivágásán túl a telepítésre, fenntartásra, kezelésre vonatkozó kötelezettség nemteljesítését is szankcionálja. Továbbá napjaink társadalmi, gazdasági viszonyainak megfelelően emelkedik a szabálysértési bírság összegének felső határa, "a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése" tényállás megvalósítása ötvenezer illetve százezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálható.