magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

TIR KEZDŐLAP

http://geo.kvvm.hu/tir

A védett természeti területek interaktív térképe

http://geo.kvvm.hu/tir

Vadonleső
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Önkormányzatok » A fás szárú növények védelmének szabályai a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján
A fás szárú növények védelmének szabályai a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján
 
 
 A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletet váltotta fel a fák és fás szárú növények védelmére vonatkozó szabályanyagban.
 
A Kr. megalkotásakor alapvető szempont volt a védelmi, pozitív jellegű szabályozás kialakítása, továbbá a zöldfelület-védelem, mint „helyi közügy” szerepének az erősítése. A helyi önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48. § (1)-(2) bekezdése értelmében a Kr. tárgyi hatályánál szélesebb körben és tartalommal szigorúbb védelmi intézkedéseket írhat elő. [Kt. 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.]
 
A szabályozás 2012-től megváltozott a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának keretében. Fő célok között megjelent a fakivágási eljárás egyszerűsítése, amely nem jelenti a fakivágások számának növekedését. Az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, a jogszabályok nyelvezetének egyszerűbbé tétele, továbbá a rövidebb ügyintézési határidő voltak a megvalósítandó szempontok az egyszerűsítési folyamat során. Távlati tervként felmerült egy egységes, országos zöldfelületi kataszter létrehozásának gondolata, amely nyilvántartaná a közterületeken található zöldfelületeket, így beleértve a fás szárú növényeket is.
 
A Kr. hatálya:
 
Az elmúlt, közel 40 évben a fákat érintő párhuzamos ágazati szabályozás megnehezítette a jogszabály tárgyi hatályának meghatározását. Jelenleg a szabályozási tárgykörébe nemcsak a fák, hanem – a települési környezet kedvező kialakításában betöltött szerepükre tekintettel – a cserjék is beletartoznak. A jogszabály területi hatálya pedig minden fás szárú növényre kiterjed, az alábbi kivételekkel:
Nem terjed ki a Kr. hatálya a külön törvény* hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre; a szennyvíz, szennyvíziszap, és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területre.
 
* Nem kell alkalmazni a Kr. szabályait az alábbi jogszabályok hatálya alá tartozó fás szárú növények esetében:
 
  • az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (az erdő, annak élő és élettelen alkotóelemei, az erdei életközösség; a külterületen található fásítás; az erdészeti létesítmény; az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület tekintetében);
  • a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (erdőre és védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései);
  • a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (32. § – távhővezeték biztonsági övezetére vonatkozó rendelkezések);
  • a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény [63. § (3) bekezdés és a felhatalmazás alapján kiadott, a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet 7. § (1) bek. 12. pont – műemléki ingatlanon található fás szárú növények];
  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény [42/A. §, 43. § (3) bekezdése, 47. § 10. pontja – közutak mellett meghatározott távolságban lévő fás szárú növények];
  • a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény [124. §, 133. § – villamos vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet];
  • a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény [43. § (3) bekezdése – a vasúti pálya közvetlen közelében lévő fás szárú növények];
  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény [29. § (4) bekezdése – települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban elrendelt közérdekű környezetalakítás];
  • a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény [32. § (3) bekezdése – biztonsági övezetre vonatkozó előírások];
  • a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény [7. § (2) bekezdés a) pontja és a felhatalmazása alapján kiadott 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 41. § – vízlefolyást károsan befolyásoló növényzet eltávolítása]
Telepítési, fenntartási, kezelési feladatok, a Kr. speciális hatálya:
 
A Kr. a telepítési, fenntartási, kezelési feladatokat tulajdonosi viszonyoktól, belterületi, külterületi elhelyezkedéstől függetlenül, általános tulajdonosi kötelezettségként fogalmazza meg, amelyeknek kikényszerítése érdekében a települési önkormányzat jegyzője mérlegelési jogkörében határozatot hozhat, szabálysértési bírságot szabhat ki.
A jogalkotó közmű-elhelyezés, burkolatépítés és -felújítás, továbbá a kivágás és pótlás tekintetében közterületre, síkosság-mentesítésnél pedig belterületi közterületre szűkíti a Kr. hatályát. Az új szabályozás értelmében közterületnek minősül ’az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván’ (Kr. 1/A. §).
 
Közterületen közművezetéket – a 8. § (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa. Belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre 2010. szeptember 1-jétől olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.
 
A fás szárú növények kivágása, pótlása:
 
A fás szárú növény kivágása iránti kérelmet bármely ügyfél benyújthatja, a jogosultak köre nem korlátozott.
A kérelem benyújtásához egy formanyomtatványt kell kitölteni, amely ide kattintva letölthető.
A formanyomtatvány használata nem kötelező, annak megfelelő tartalommal, postai úton, személyesen vagy szóban is elő lehet terjeszteni a kérelmet, ez utóbbi esetben azonban jegyzőkönyvet kell készíteni. A kérelemhez nem kell benyújtani a hiteles tulajdoni lapot, elegendő az érintett ingatlan természetbeni adatainak (ha ismert, a helyrajzi számának, egyéb esetben a közterület címének és azon belül a kivágással érintett fa/fák elhelyezkedésének) megadása. Ennek a formanyomtatványnak a kitöltésével az ügy elbírálásához szükséges valamennyi adat megadható. A kérelem benyújtásával egyidejűleg 3000 HUF összegű illetéket kell befizetni, amely kötelezettség alól az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. Itv. 5. § (1) bekezdésében felsoroltak mentesülnek (pl. helyi önkormányzat, költségvetési szerv, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, stb.).
 
Az ügyintézési határidő 30 nap. Ez alól azonban kivétel a település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése, ugyanis ebben az esetben az ügyintézési határidő 45 nap, illetve az eljárás megindításáról szóló értesítést 5 napon belül hirdetményi úton, valamint a település hivatalos honlapján is közzé kell tenni.
 
A hatóság a fás szárú növény a kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha
 a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;
 b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy
 c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
 
A Kr. a természetbeni pótlást részesíti előnyben. A pótlást lehetőség szerint ugyanazon a földrészleten kell teljesíteni, amennyiben ez nem lehetséges, a jegyző által kijelölt ingatlanon (pl. közintézmény udvarán). A kompenzációs intézkedések meghatározására az önkormányzat rendeletet alkothat, amelyben rendelkezhet többek között a favédelmi alap létrehozásáról is. Az ügyfél köteles gondoskodni a kivágott fa pótlásáról legfeljebb egy éven belül. A pótlás során úgy kell eljárni, hogy a fás szárú növény az emberi életet és egészséget ne veszélyeztesse, a biztonságos közlekedést ne akadályozza, valamint ne okozzon kárt a meglévő építményekben létesítményekben, és ne akadályozza azok biztonságos működését. Fasor fahiányainak pótlása kizárólag az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak. Ugyanakkor fás szárú növény pótlása nem történhet az alábbiakban felsorolt fajok egyedeivel (a Kr. 1. melléklete):
 

Inváziós fajú fás szárú növények:

Magyar név

Tudományos név

fehér akác*

Robinia pseudoacacia

amerikai kőris*

Fraxinus pennsylvanica

mirigyes bálványfa*

Ailanthus altissima

cserjés gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Padus serotina

zöld juhar

Acer negundo

* Kivéve a kertészeti változatok.

Ha a pótlás inváziós fás szárú növény kertészeti változatával történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon a fás szárú növényekkel bármely más jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.
 
Az ügyfelet kötelező határozatok:
 
A kivágott fás szárú növény pótlására, illetve a fás szárú növény kivágására kötelezheti a jegyző az ügyfelet.
Pótlásra kötelezés abban az esetben fordulhat elő, ha a kivágott fa az élet-, egészség- vagy vagyon védelmi okból nem lett volna kivágható, és ezt a tényt az említett formanyomtatványon 3 napon belül bejelentették az illetékes jegyzőhöz. További eset, ha a jegyző a fakivágás kérelméről érdemben nem döntött az ügyintézési határidőn belül, ugyanakkor az ügyfél nem tett eleget pótlási kötelezettségének. Végül akkor is kiadható a pótlásra kötelező határozat, ha a fakivágás engedély nélkül történt és bejelentést sem tett az ügyfél.
A kivágásra kötelezés akkor fordulhat elő, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és a veszély másként nem hárítható el.
 
Telepítési, fenntartási és kezelési előírások betartására kötelezést a jegyző akkor ad ki, ha ezen előírásoknak az ügyfél nem tett eleget. Ilyenkor egyben a felmerült és indokolt költségek megtérítésére is kötelezni kell az ügyfelet (pl. szemle vagy szakértő költségei, munkáltatók költsége).
 
Jogorvoslati lehetőségek:
 
Az érdemi döntés ellen, amennyiben azt bármelyik ügyfél sérelmesnek tartja fellebbezésnek van helye [a megyei kormányhivatalhoz címezve], melyet a jegyző útján kell előterjeszteni. Ügyfélnek tekintendő az a személy (vagy társadalmi szervezet) is, aki az engedélyezési eljárásban nem vett részt, ugyanakkor jogát vagy jogos érdekét érinti a fás szárú növény kivágása vagy pótlása. A fellebbezési eljárásért 5000 forint illetéket kell lerónia a kérelmezőnek a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. A jegyző fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Ha az eljáró jegyző nem ért egyet a fellebbezésben foglaltakkal, úgy azt felterjeszti a megyei kormányhivatalhoz, amely az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. A másodfokon eljárt hatóság döntése ellen az illetékes megyei törvényszékhez lehet fordulni bírósági felülvizsgálatot kérve.
 
Kapcsolódó jogszabályok:
 
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (védett természeti területen lévő fás szárú növényekkel kapcsolatos eljárás kapcsán);
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;
- a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (hatályos: 2012. 07. 11-től)
 Segédanyagok:
  • Kézikönyv jegyzőknek (508 KB):
  • Ügyleírás ügyfelek számára (498 KB)
 
Amennyiben kétség merül fel a fás szárú növény kapcsán, hogy a Kr. előírásait kell-e alkalmazni, vagy esetleg valamely más külön jogszabályt, úgy tájékoztatást kell kérni az illetékes jegyzőtől. A jegyző részletesen tájékoztatja az ügyfelet a kötelezettségeiről és jogairól, illetve a hatósági eljárás szabályairól.
 
A Kr. alkalmazása során felmerülő problémás, egyedi esetekben, illetve a több szakterületet érintő ügyek (pl. részben vagy egészben helyi természetvédelmi oltalom alatt álló fát, fasort érintő fakivágási, pótlási eljárások) kezelése kapcsán szakmai segítséget kérhet továbbá a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős Államtitkársága munkatársaitól a helyivedett@fm.gov.hu e-mail címen, valamint az Állami Földekért felelős Államtitkárság munkatársaitól a foldvagyon@fm.gov.hu e-mail címen.
 
 
   
 
2015. 02. 27. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design